Elkezdődött a kormányablak építése a Nyugati és a Keleti pályaudvaron

Nyugati Pályaudvar Ceglédi váró épületeA kivitelezési szerződések aláírását követően a Nyugati és a Keleti pályaudvar műemléki épületeiben elkezdődtek a két kormányablak kialakításához szükséges munkálatok. A kivitelezőnek egy év alatt kell befejeznie a felújítást, így 2017 nyár végén megnyílhatnak az új hivatalok.

Nyugati Pályaudvar Ceglédi váró épületeA kivitelezési szerződések aláírását követően a Nyugati és a Keleti pályaudvar műemléki épületeiben elkezdődtek a két kormányablak kialakításához szükséges munkálatok. A kivitelezőnek egy év alatt kell befejeznie a felújítást, így 2017 nyár végén megnyílhatnak az új hivatalok.

Elkezdődött a kormányablakok építése a főváros két legnagyobb pályaudvarán. A Nyugati pályaudvaron a Ceglédi váró – ahol egyébként több mint harminc éven át 1877-től 1910-ig a Magyar Királyi Posta működött – válik ügyintézési ponttá. A főépület jobboldali hátsó részén található „postapavilon" átalakításához kapcsolódó terveket az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. készítette. A Keleti pályaudvaron a 2008-ban felújított Lotz-terem melletti helyiségekben kap helyet a hivatal, a kialakítására vonatkozó terveket a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Korényi és Társai Építész Kft. jegyzi. Mindkét kormányablak megtervezésekor tekintettel kellett lenni az országos műemléki védettségű épületekre vonatkozó szigorú előírásokra, de a terveknek igazodniuk kellett a kormányablakokra jellemző arculati elemekhez, elvárásokhoz is. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertese mindkét esetben a Belvárosi Építő – Imola Konstrukt Konzorcium lett.

Az „Állomásfejlesztési és Integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program (kormányablakok)" megnevezésű projekt keretében megvalósuló, egyenként közel 350 millió forint értékű beruházás kivitelezésére egy év áll rendelkezésre, a kormányablakok a jogerős használatbavételi engedélyek megszerzése után, jövő nyár végén kezdhetik meg működésüket. Az állomás- és ügyfélszolgálat-fejlesztéssel a vasúttársaság célja, hogy az egyre bővülő kínálat és a színvonal emelése révén a vasútállomások valódi közösségi térré váljanak, s hogy az utasok minél több szolgáltatást egy helyen tudjanak igénybe venni.

Háttérinformációk:

Ceglédi váró

A vasúttársaság archívumában fellelhető adatok szerint a Ceglédi várónak nevezett postapavilon 140 évvel ezelőtt, 1875 és 1876 között épült az Osztrák Magyar Államvasút Társaság beruházásában, a Nyugati pályaudvar főépületével egyidőben. Az éttermi pavilon (ahol a világ egyik legszebbjének tartott McDonald's étterem működik 1990. óta), valamint a postapavilon megtervezése és megépítése tehát nem a főépületet megálmodó Eiffel-cég feladata volt, azt ugyanis az Államvasút Társaság külön kezelte.

A pavilonépületet 1877 októberében, az új pályaudvar átadásával egyidejűleg vette használatba a Magyar Királyi Posta. Eredetileg kétszintesnek épült, összesen 17 iroda, 2 előszoba és 4 raktár volt benne. 1910-ben viszont elkészült az új épület a Podmaniczky utca és a körút sarkán, s több mint 30 év után a posta odaköltözött. A postapavilon innentől kezdve elővárosi váróteremként szolgált, mivel mögötte alakították ki az elővárosi forgalom peronjait, de a hatvanas-hetvenes években üzemi konyha és étterem, a nyolcvanas években pénztár, a kilencvenes években pedig utazási iroda is működött itt.

Keleti pályaudvari indulási csarnok

Az 1884 augusztusában felavatott Központi, később Keleti pályaudvar hazai erőforrásból, magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. A többszöri átalakítás és bővítés ellenére szinte eredeti formájában szolgálja ma is az utazóközönséget. A terveket – két elhelyezési változattal – 1871-ben készítették a Magyar Királyi Államvasutak mérnökei. Az 1873-as gazdasági világválság miatt azonban a munkálatokat csak később kezdték meg. A pályaudvar nemcsak a legjelentősebb magyar vasúti épület, hanem a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő közlekedés-építészeti műemlék, melynek ebből a szempontból legértékesebb része a Lotz Károly és Than Mór által készített faliképeket, freskókat is magába foglaló indulási csarnok. Az innen nyíló oldalfolyosókon keresztül közelíthették meg az utasok az I., II. és III. osztályú várótermeket, majd ezeken át a peront. A II. világháborúban az épület egyes részeit, köztük az indulási csarnokot is több bombatalálat érte. A háborús kár helyreállítását követően változott meg a csarnok funkciója, ettől az időponttól vált kizárólag a pályaudvar Thököly úti főbejáratává.

A tervezést és hatósági engedélyezést követően az indulási csarnok felújítási munkái két ütemben valósultak meg: 2002. és 2004. között került sor a födémszerkezet teljes cseréjére és a tetőszerkezet korszerűsítésére, 2006-2008. között pedig a belső felújításokra.  Az épülettömb művészettörténészek szerint az ország második legnagyobb alapterületű, nagy értékű freskókkal díszített helyisége.