EU PARLAMENTHans-Gert Pöttering házelnök az EP házszabálya alapján megrovásban részesítette Maciej Giertych lengyel, független képviselõt, amiért az idegengyûlölõ kijelentéseket tartalmazó pamfletet adott ki. Az EP-képviselõ ráadásul az Európai Parlament logójával látta el a kiadványt, pedig az semmiféle támogatást nem nyújtott hozzá.

 

EU PARLAMENTHans-Gert Pöttering házelnök az EP házszabálya alapján megrovásban részesítette Maciej Giertych lengyel, független képviselõt, amiért az idegengyûlölõ kijelentéseket tartalmazó pamfletet adott ki. Az EP-képviselõ ráadásul az Európai Parlament logójával látta el a kiadványt, pedig az semmiféle támogatást nem nyújtott hozzá.

Az EP szerdai ülésének kezdetén Hans-Gert Pöttering bejelentette: szankciót alkalmaz Maciej Giertych-hel szemben. A megrovást azért kapja a lengyel, független EP-képviselõ, mert idegengyûlölõ kijelentéseket tartalmazó brosúrát jelentetett meg, Civilizációk háborúja Európában címmel. Ezt március 1-jén a parlament elnöksége is egyhangúlag elítélte.

Pöttering idézte Giertychnek írt levelét, amelyben az ?alapvetõ jogok és különösen az emberi méltóság súlyos megsértésének" nevezi a történteket. Az elnök a levélben a házszabályra hivatkozva megrovásban részesíti a képviselõt, és kinyilvánítja: a tolerancia és a mások tisztelete olyan, fontos európai értékek, amelyekhez õ és az Európai Parlament is ragaszkodik.

?Bízom benne, hogy megérti, hogy az Európai Parlamentet, amely (…) az idegengyûlölet minden formáját elítéli, semmilyen körülmények között nem szabad összekapcsolni az ön brosúrájában megjelent nézetekkel" – fogalmaz levelében Pöttering.

Mivel Giertych kiadványán szerepelt az Európai Parlament logója is, a házelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az EP a brosúra megjelenéséhez semmiféle anyagi hozzájárulást nem nyújtott.

Idézet az EP házszabályából

9. cikk

2. A képviselõk magatartására a kölcsönös tisztelet jellemzõ, az Európai Unió alapját képezõ dokumentumokban meghatározott értékeken és elveken nyugszik, megõrzi a Parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenõmentes végzését, sem pedig a nyugalmat a Parlament valamennyi épületében.

A fentiek be nem tartása a 146., 147. és 148. cikkben foglalt intézkedések alkalmazásához vezethet.

147. cikk

1. Rendkívül súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén – amely sérti 9. cikkben meghatározott elveket – az Elnök az érintett képviselõ meghallgatását követõen a szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz, amelyet a plenáris ülésen való bejelentés elõtt közöl az érintett képviselõvel és azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnökeivel, amelyeknek a képviselõ tagja.

2. A megfigyelt magatartási forma értékelésekor annak súlyossága mellett – az e szabályzathoz mellékelt iránymutatások alapján – figyelembe kell venni, hogy egyszeri, visszatérõ vagy pedig állandó jelenségrõl van-e szó.

3. A megállapított szankció a következõ intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magába:

(a) megrovás,

(b) 2-10 nap idõtartamra a napidíj megvonása;

(c) a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül és ez esetben is a magatartási szabályok szigorú betartása mellett, egymást követõ 2-10 napig terjedõ idõtartamra – olyan idõszakban, amikor a Parlament vagy bármely szerve, bizottsága vagy küldöttsége ülésezik – ideiglenes felfüggesztés a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtõl;

(d) a 18. cikknek megfelelõen javaslat elõterjesztése az Elnökök Értekezlete számára, amely a képviselõ egy vagy több, Parlamentben betöltött választott megbízatásának felfüggesztéséhez vagy visszavonásához vezethet.

Hans-Gert Pöttering házelnök honlapja

http://www.europarl.europa.eu/president/defaulten.htm?home

Maciej Giertych adatlapja

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=PL&partNumber=1&language=HU&id=24088

EP-vita a berlini nyilatkozat elõtt

Március 14-én a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról vitáztak szerda délelõtt az EP, a német elnökség és az Európai Bizottság képviselõi.

Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerzõdés aláírásának 50. évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fõvárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió elõtt álló kihívások – energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell – kapcsán.

Magyar anyag errõl késõbb készül, addig is elolvasható az angol nyelvû összefoglaló az alábbi linken.

A vita összefoglalója (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/008-4055-071-03-11-901-20070309IPR04013-12-03-2007-2007-false/default_hu.htm

Az EP az atomkísérletek felfüggesztését, az atomsorompó megerõsítését sürgeti

Az atomsorompó-szerzõdés felülvizsgálati konferenciáját elõkészítõ bizottság áprilisban kezdõdõ, bécsi ülésének apropóján fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A képviselõk az egyes országokban tapasztalható ?oktalan és felelõtlen viselkedés" befejezését sürgetik, és a tömegpusztító fegyverek elterjedése megakadályozásának hatásos eszközét továbbra is az atomsorompóban látják.

Az EP állásfoglalásában ?megerõsíti arra vonatkozó álláspontját, hogy az atomsorompó-szerzõdés a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására létrehozott globális rendszer sarokköve, az atomenergia békés felhasználása terén való együttmûködés elõmozdításának létfontosságú alapja, és fontos elem a nukleáris leszerelés továbbvitelében".

Az atomsorompó-szerzõdés felülvizsgálati konferenciáját elõkészítõ bizottság közelgõ ülésére tekintettel kibocsátott állásfoglalás ?felhívja az összes olyan államot, amelyek tevékenységei megsértik a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozására létrehozott rendszert, hogy hagyjanak fel az oktalan és felelõtlen viselkedéssel, valamint teljes mértékben feleljenek meg az atomsorompó-szerzõdésbõl származó követelményeiknek". 

Az állásfoglalásban az EP ?megismétli az atomsorompó-szerzõdésben nem részes államokhoz intézett, a szerzõdéshez való csatlakozásra irányuló felhívását".

Az EP ?sürgeti a soros elnökséget, hogy mozdítsa ki a holtpontról a hasadóanyagokat felhasználó fegyverek gyártását tiltó, ellenõrizhetõ szerzõdés létrehozásának ügyét, hogy gyorsítsa fel az átfogó atomcsend-szerzõdés minden ország által történõ aláírását és ratifikációját". A képviselõk azt is kérik, az atomcsend  hatályba lépéséig is teljesen függesszék fel a nukleáris kísérleteket.

Szent-Iványi: Észak-Korea és Irán a fõ kihívás

A keddi plenáris vitában felszólalt Szent-Iványi István (liberális). ?Ne szépítsük a dolgokat, az npt (nuclear non-proliferation treaty – atomsorompó-szerzõdés – a szerk.) 2005-ös felülvizsgálati konferenciája kudarc volt. Sajnos az npt egész története sem bõvelkedik sikerekben. Észak-Korea kilépett a rendszerbõl, saját katonai nukleáris programot indított el. Irán is szembefordult a rendszerrel, nem tudjuk, hogy hol tart, de a szándékai semmiképpen nem kedvezõek. India, Pakisztán, Izrael semmilyen készséget nem mutat a csatlakozásra" – kezdte felszólalását a képviselõ.

Szent-Iványi szerint ?némi pozitív fejlemény" ugyanakkor, hogy Pekingben február 16-án, a hatoldalú tárgyalásokon megállapodás született Észak-Korea kapcsán. A képviselõ úgy vélte, ?ha Észak-Koreában sikeresek vagyunk, akkor Iránnal szemben is sikeresek leszünk".

?A felülvizsgálati konferenciára való felkészülés akkor lesz igazi és sikeres, ha ezzel a két nagy kihívással, Észak-Koreával és Iránnal szembe tudunk nézni, és sikerrel tudjuk megoldani ezt a két kérdést" – fogalmazott Szent-Iványi István.

De mi az a borjú?

Az egyes EU-tagállamokban más és más számít borjúhúsnak, így a fogyasztók az ugyanazon névvel ellátott termékek esetében sem lehetnek biztosak abban, hogy ugyanolyan húst vásárolnak. Ezt a helyzetet is rendezné az Európai Bizottság rendelettervezete. Az EP szankciókkal tántorítaná el az értékesítõket a félrevezetõ termékmegnevezésektõl.

A szarvasmarhafélékhez tartozó fiatal állat a borjú. Ez eddig rendben is volna, de az, hogy egészen pontosan mit is tekintenek borjúnak, tagállamonként változik a vágási kortól, takarmánytól, tenyésztési és fogyasztási szokásoktól függõen.

A Bernadette Bourzai (szocialista, francia) által jegyzett, szerdán kézfelemeléssel elfogadott parlamenti jelentéssel a képviselõk a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésével foglalkozó bizottsági rendelettervezetet kívánják módosítani. A parlamentnek ezen a területen csak konzultációs jogköre van.

Tej vagy gabona

Ennek indokolásában az áll, hogy például Franciaországban a borjúk tápláléka nagyrészt tejbõl és tejtermékekbõl áll, és amikor az állatot 6 hónapnál idõsebb korban vágják le, már nem borjúnak, hanem ?fiatal marhának" számít.  Más országokban – például Spanyolországban – az állatokat gyakorlatilag kizárólag némi takarmánnyal kiegészített gabonával táplálják, és az állatok 14 hónapos koráig beszélhetünk ?borjúról" – áll a szövegben. Hollandiában – a második legnagyobb európai borjúhústermelõ országban – a két ág párhuzamosan van jelen. Létezik egyrészt a ?fehér borjú" ágazat, amely az össztermelés mintegy 85 százalékát adja, valamint a nyolcvanas évek elején megjelent, a kisebb arányt képviselõ ?rózsa borjú", amely a második típusú tenyésztéshez tartozik.

Egygyomrúból kérõdzõ

Az indokolás kitér arra, hogy ?a kizárólag tejen nevelt borjú egygyomrú, és amint rostos táplálékot (széna vagy szalma) kezd fogyasztani, kérõdzõvé válik". Mivel a tejben nincs vas – ami nélkülözhetetlen a vörösvértestek létrehozásához vagyis a hús vörös színéhez -, fehértõl rózsaszínig terjedõ, többé vagy kevésbé színezett hús az eredmény attól függõen, hogy más összetevõk kerültek-e a táplálékba – fogalmaz a szöveg.

Mivel – és itt jön az Európai Bizottság indokolása – ?általában semmilyen hivatkozás nincsen az állatoknak adott táplálékra, sem azok vágási életkorára vonatkozóan", ?a fordításoknak köszönhetõen a piaci szereplõk és a fogyasztók nagyon eltérõ termékekkel találkoznak ugyanazon megnevezés alatt".

Növeli az értéket a borjú elnevezés

Az e területen végzett tanulmányok azt mutatják egyébként, hogy a ?borjú" fogalom értéknövelõ kereskedelmi megnevezés, amit egyes kereskedelmi szereplõk arra használnak, hogy jóval magasabb piaci árat érjenek el, miközben pedig a nagyon eltérõ szag- és ízérzetet elõidézõ tulajdonságokkal rendelkezõ ?fiatal marha" húsát értékesítik  – így a magyarázat.

Az európai termelés 30 százalékát Franciaország, 25 százalékát Hollandia, 18 százalékát Olaszország, 6-6 százalékát pedig Belgium és Németország adja. A fogyasztás még koncentráltabb, a franciák és az olaszok ugyanis együttesen az európai borjúfogyasztás 70 százalékát képviselik.

A bizottság javaslata

Az Európai Bizottság pontos eladási megnevezések létrehozását javasolja, mégpedig a vágási életkor alapján. X-kategóriás lenne a 0-8 hónapos, és Y a 9-12 hónap közötti levágott állat húsa. Az elsõ kategóriában az eladási megnevezés mindig ?borjú" fogalmat használ majd. A második kategóriában más terminológia lép életbe (fiatal marha, vitellone, jungrindfleisch stb.), négy ország (Dánia, Görögország, Spanyolország és Hollandia) belsõ piacának kivételével, ahol a szokások és a kulturális hagyományok figyelembe vétele miatt továbbra is használható lesz a ?borjú" fogalom.

A ?borjú, borjúhús" fogalmakat, illetve minden egyéb, a javaslatban meghatározott kereskedelmi megnevezést tehát a továbbiakban már nem lehet a tizenkét hónapnál idõsebb állatok húsának címkézésénél használni.

Szankcionálna az EP

A jelentéstevõ szerint a javaslat fõ hiányossága, hogy semmilyen szankciórendszert nem ír elõ. Az EP ezért olyan rendelkezéseket vezetne be, amelyek a tagállamok számára lehetõvé teszik arányos és elrettentõ szankciók meghozatalát a megállapított szabály betartásának elmulasztása esetére.

Az EP-képviselõk szerint ?helyénvaló elõírni, hogy a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a kategóriájuknak megfelelõ betûvel, kereskedelmi megnevezésükkel és az állatok vágási korával jelöljék meg, és ezeket az adatokat tüntessék fel e húsok címkéjén". A parlament úgy véli, ?ezeknek az adatoknak a kereskedelmi okmányokon is szerepelniük kellene".

Harangozó: a fogyasztók és a termelõk érdeke az egységes elnevezés

A plenáris vitában felszólaló Harangozó Gábor (szocialista) szerint a jelentéssel módosított bizottsági javaslattal ?véget vethetünk a szabályozás hiányosságaiból adódó versenyelõnyök kihasználásának és a szarvasmarhahússal kapcsolatos zavaros piaci információk továbbterjedésének".

A képviselõ úgy vélte, ?mivel tagállamonként változik a legfeljebb 12 hónapos szarvasmarha húsának termelési és értékesítési módja, ezért az elõállított végtermékek is jelentõsen eltérhetnek egymástól. Ennek eredményeképpen más megnevezéssel kerülnek forgalomba, és kereskedelmi áruk is jelentõsen eltérhet egymástól."

A kereskedelmi megnevezések európai egységesítése Harangozó szerint hozzájárul a piac átláthatóságához. ?Az ilyen harmonizációs folyamatok legnagyobb haszonélvezõi a fogyasztók és a termelõk lesznek, hiszen egy átlátható címkézési rendszer magasabb szintû fogyasztóvédelmet és megbízhatóbb ellenõrzést biztosít" – fogalmazott a képviselõ.

Jelentéstevõ: Bernadette Bourzai (PES, FR)

Jelentés: A6-0006/2007

Téma: A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése

Javaslat a Tanács rendeletére a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésérõl

Szakbizottság: Mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0162

Bernadette Bourzai

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28143&language=hu

Támogatja az EP az EU-USA légi közlekedési megállapodást

Nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban támogatta az EP szerdán az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendõ, légi közlekedési megállapodás március 2-án elfogadott tervezetét. A képviselõk a 2001-es biztonsági intézkedések felülvizsgálatát, az európai cégek amerikai tulajdonszerzésének lehetõvé tételét kérik.

Az EU-USA légi közlekedési megállapodás kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP szerdán, miután az amerikai és uniós hatóságok 2007. március 2-án elfogadták az egyezmény tervezetét.

A szöveg kitér arra, hogy az EU és az USA légi közlekedési piaca együtt a világ forgalmának 60 százalékát teszi ki, egy EU-USA megállapodás pedig ?az Atlanti-óceán mindkét oldalán szolgálja a fogyasztók érdekeit, és világszerte modellként szolgálhat a további liberalizáció és a szabályozási konvergencia számára".

Az állásfoglalás emlékeztet: az Európai Közösségek Bírósága úgy határozott, hogy a tagállamok és az Egyesült Államok között létrejött kétoldalú légi közlekedési megállapodások ellentétesek az uniós joggal. Az Európai Unió Tanácsa késõbb ?úgy vélte, hogy a 2005 novemberében véglegesített megállapodástervezet nem biztosítaná a lehetõségek megfelelõ kiegyensúlyozottságát, amennyiben az USA nem biztosít nagyobb lehetõséget az uniós szállítók számára arra, hogy befektetések vagy az amerikai légitársaságok megszerzése révén bejuthassanak az Egyesült Államok belföldi piacára".

Az EU és az USA 2007. március 2-án tehát újabb megállapodástervezetet fogadott el. Ezt az EP üdvözli, ?mint fontos lépést az integrált transzatlanti légi közlekedési piac felé, amely a fogyasztók javát szolgálja". A képviselõk a közlekedési miniszterek tanácsától is azt várják, hogy március 22-23-ai ülésén fogadja el a megállapodást.

Az EP az állásfoglalás szerint ?elõnyben részesített volna egy egységes, a piac megnyitása és a szabályozási konvergencia valamennyi vetületére kiterjedõ, kiegyensúlyozott, általános megállapodást a részleges megállapodásokra építõ fokozatos megközelítéssel szemben".

Az EP többek között ?üdvözli az új megállapodástervezetben többek között a tulajdonviszonyokról, a befektetésrõl és az ellenõrzésrõl, továbbá a franchise-ról és a márkajelzésrõl szóló záradékokat, valamint a ?Fly America Programme? európai uniós légifuvarozók számára történõ megnyitását".

A képviselõk ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki, amiért ?nem történt elõrelépés a kabotázs kérdésében, és hogy az európai uniós légifuvarozók amerikai légitársaság fölötti tényleges ellenõrzésének lehetõsége még mindig korlátozott, még a kiterjesztett tulajdonosi záradékok mellett is".

A parlament felszólítja az Európai Bizottságot és az Egyesült Államokat, ?a biztonsági láncban mutatkozó gyengeségek és átfedések elkerülése érdekében vizsgálják felül a 2001 óta érvényes szigorított biztonsági intézkedéseket".

A ?magas színvonalú szociális körülmények" biztosítása érdekében az EP folyamatos párbeszédet sürget a szociális normákról az USA és az EU között.

Nagyobb hatáskör az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek

Együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban elfogadta az EP azt a bizottsági javaslatot, amely számos területre kiterjesztené az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség jogkörét. Ide tartozna a jövõben a pilóták szakszolgálati engedélyezése és a légiüzemeltetés is.

  • Egy 2002 szeptemberében hatályba lépett rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosít az EU számára a légialkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén. Ugyanez a jogszabály hozta létre az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely biztonsági szabványok kialakítására tesz javaslatot, felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülõgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért. Emellett ellenõrzi a tagállamokat is, hogy biztosítsa a közösségi szabványok egységes végrehajtását.
  • Az Európai Bizottság mostani javaslata az ügynökség hatáskörét kiterjeszti a következõ területekre is: pilóták szakszolgálati engedélyei, légiüzemeltetés, harmadik országok légi jármûvei, közös felügyelet, minõsített szervezetek, nem büntetõ jellegû biztonsági kultúra, nemzetközi együttmûködés. A javaslat átalakítja az ügynökség felépítése és munkamódszereit, és módosítja finanszírozását is.
  • A parlamenti jelentéstevõ, a szocialista, osztrák Jörg Leichtfried igen pozitívan értékelte a javaslatot. A képviselõ azt ajánlja, hogy ?az ügynökségnek ne csak elméleti, hanem valós, gyakorlati hatásköröket is adjanak, hogy elláthassa a rá bízott feladatokat".
  • Leichterfried felhívta a figyelmet arra, hogy az ügynökség problémákkal szembesül a tapasztalt személyzet toborzásakor a nyelvi készségek hiánya, és a relatíve alacsony fizetés miatt. (Az ügynökség személyzetének, mivel EU-tisztviselõk, kötelezõ legalább két idegen nyelvet ismernie, ugyanakkor a nemzetközi légi közlekedésben az angol a világnyelv, így számos magas rangú potenciális személyzeti tag nem felel meg ennek a kritériumnak. Másrészt az EU-s fizetések nem mindig versenyképesek ahhoz, hogy meggyõzzék a magas rangú potenciális személyzeti tagokat arról, hogy feladják vagy megváltoztassák jelenlegi állásukat – áll az indokolásban).
  • A jelentéstevõ szerint a jövõben az ügynökség hatásköreit ki lehetne terjeszteni a repülõtér-biztonságra, a repülésbiztonságra és az ATM-re (légiforgalmi szolgáltatás) is. Ezeket a feladatokat jelenleg az Eurocontrol látja el.

Becsey: jogkörkiterjesztés, de nem korlátlanul

A parlamenti vitában a néppárti frakció nevében Becsey Zsolt azt mondta, ?a mai korban a hatékonyabb fellépés érdekében ki kell terjeszteni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség tevékenységi körét, de nem korlátlanul".

A képviselõ szerint nem szabad hozzányúlni a légikísérõ személyzet ügyében korábban már megkötött képesítési és engedélyezési jellegû kompromisszumhoz. Becsey szerint továbbá lényeges, ?hogy a kereskedelemi és nem kereskedelmi jellegû tevékenységek engedélyezésénél megtartsuk a megkülönböztetést, hiszen a biztonság kivételével mások a tevékenység paraméterei, jellegei, és csak bürokratikus eszközökkel ne próbáljuk meg a magántevékenységeket elsorvasztani".

A képviselõ fontosnak tartotta, hogy az ügynökség ?típusengedélyezési feladatai ne hátráltassák a kisebb vállalkozások versenyképességét ár- és idõfaktor miatt a korábbi nemzeti engedélyezési idõszakhoz képest". A néppártiak ellenzik azt is, hogy az ügynökség ?önálló bírságolási feladatokat lásson el; ez maradjon a tagállamok joga" – fogalmazott Becsey Zsolt.

Jelentéstevõ: Jörg Leichtfried (PES, AT)

Jelentés: A6-0023/200

Téma: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. március 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0228

Jörg Leichtfried

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28251&language=hu

Általános érvényû szociális szolgáltatások: uniós szabályozást akar az EP

A piaci verseny és a rászorultak segítése nem egymást kizáró fogalmak: sõt, a szociális Európa sikeresebben felelhet meg a globalizáció által támasztott újabb kihívásoknak – áll az EP által szerdán elfogadott jelentésben, amely közösségi szintû jogi keret megrajzolását szorgalmazza az általános érvényû szociális szolgáltatások (áészsz) számára. Az EU-szintû szabályozásnál tekintettel kell lenni a tagállamok sokszínûségére – vélik a képviselõk.

Az általános érdekû szociális szolgáltatások az európai szociális modell egyik alappillérét jelentik – áll a Joel Hasse Ferreira (portugál, szocialista) által jegyzett, szerdán elfogadott jelentésben.

?Napjainkban Európa demográfiai kerete teljesen megváltozott" – állapítja meg a jelentéshez fûzött indokolásában a jelentéstevõ. A születéskor várható életkor növekedése és a születések számának csökkenése a szociálpolitika újragondolását teszi szükségessé – fogalmaz Ferreira.

A szociálpolitikára irányadó, készülõben lévõ fehér könyvben lefektetett általános érvényû szociális szolgáltatás ismérvei, hogy az egyenlõség, a szolidaritás, a törvényesség és az emberi méltóság tiszteletének értékeire összpontosít, valamint az elérhetõség, az általános szolgáltatás, a hatékonyság, a források gazdaságos kezelése, a folyamatosság, a felhasználóhoz való közelség és az átláthatóság követelményeit tartja szem elõtt – olvasható a jelentésében. Az újraszabályozott szociális szolgáltatásokkal Európa sikeresebben felelhet meg a globalizáció, az ipari változások, a technológiai fejlõdés támasztotta elvárásoknak – fogalmaz a dokumentum.

A jelentés szerint a szabad piac és a szolidaritás, a társadalmi kohézió fogalmait össze kell békíteni egymással. Szintén meg kell férnie egymás mellett egyrészrõl a szubszidiaritás elvének, vagyis annak, hogy az EU tagállamai saját hatáskörükben jogosultak szabályozni – a többi között – a szociális szolgáltatásokat is és – másrészrõl – annak az elvnek, hogy európai szinten léteznek olyan közös értékek, melyeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania (az emberi jogok és az egyén méltósága).

A jelentés szorgalmazza a szociális ágazatban különösen jellemzõ alternatív foglalkoztatási formák támogatását, mint a részmunkaidõ vagy az önkéntesség.

A szociális szolgáltatások közösségi szintû jogi kereteinek megrajzolásánál tekintettel kell lenni a tagállamok gyakorlatainak különbözõségére: a többi között meg kell engedni, hogy az egyes kormányok maguk döntsenek, a szolgáltatásokat a magánszektor, segélyegyletek vagy állami szociális szolgáltatók nyújtsák. A minõség állami szintû ellenõrzése azonban elengedhetetlen – állapítja meg a jelentés.

?A szociális felelõsségük tudatában lévõ vállalkozásoknak nagymértékben érdeke, hogy hozzájáruljanak az áészsz finanszírozásához és támogatásához" – így az indokolás.

Az aészsz európai szintû szabályozására egységes jogi okmány létrehozásának megfontolását javasolja a jelentés.

Bauer Edit: riasztó a szociális szolgáltatásokat átvevõ önkormányzatok eladósodása

?Mivel a szociális szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások közül alapvetõ az emberi jogok tiszteletben tartása, egyetlen ország sem mentes az alól a kötelezettség alól, hogy megfelelõ engedélyeztetéshez és felügyelethez kösse ezeket a szolgáltatásokat és szolgáltatókat. A szociális szolgáltatásokat igénybe vevõk a leggyakrabban kiszolgáltatott helyzetben vannak" – mondta felszólalásában Bauer Edit szlovákiai, néppárti EP-képviselõ. 

?Alapvetõ kívánalom az is, hogy a szolgáltatások hozzáférhetõek legyenek". A képviselõ szerint az Európát sújtó demográfiai válság által elõidézett növekvõ szociális költségeket nem lehet áthárítani sem kizárólag az egyénekre, sem az önkormányzatokra.

?Az új tagországokban azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok eladósodása riasztó méreteket ölt, mivel az államtól átvállalt szolgáltatások és hatáskörök finanszírozásához nincs meg a megfelelõ fedezet. A költségeket nem viselheti a vállalkozó szféra sem, de figyelemre méltó az a javaslat, hogy a teher megosztható, ha a vállalkozói szféra megfelelõ támogatást, motivációt, például adókedvezményt kap" – mondta felszólalásában Bauer Edit.

PERGER ISTVÁN/EU PARLAMENT SAJTÓSZOLGÁLAT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük