2022.szeptember.28. szerda.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Eltüntetett gyógyborunk

13 perc olvasás
lgy foto 08

Még jól emlékszem, a nagyi mondogatta, fűben-fában van az orvosság, a nagypapám pedig minden alkalommal a bort is hozzátette.  Ezen ma már nem csodálkozom, mivel az öreg vizet nem ivott. Korábban olvasgattam az országgyűlési napló bortörvénnyel kapcsolatos jegyzőkönyveit és a Görgey képviselő hozzászólásnál a nagyapám jutott eszembe. Ő a sámsoni borát emlegette gyógybornak, míg Görgey a tokaji bort.

lgy foto 01 1A lényeg röviden: „A tokaji bornak kiváló gyógyhatása van, tehát a tokaji bort a legrosszabb esetben, mint gyógybort tudjuk exportálni.” Anno (1935) Görgey gyógyborként szándékozott a felesleges aszút exportálni. Ekkor fogalmazódott bennem a kérdés, ma miért nem foglalkozunk a tokaji gyógyhatásával?! Elég régen izgatott ez a téma, így gondoltam utána nézek, tényleg gyógybor, illetve gyógybor volt-e a tokaji, vagy csak mi magyarok megszokásból a lelkünk ápolgatására emlegetjük. Nem kell hozzá diploma, csak egy internetes kapcsolat, hogy az ember gyorsan rájöjjön, gyógybor az a bor, amely a Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel.  Ennyi ismeret birtokában kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a nagypapámnak mégsem gyógybora volt, hiába emlegette.

Mentségére azért leírom, az első bortörvényünk ismertetésében (1898). A födlmivelésügyi m. kir. miniszter kiadványai 9. számában a vörös borról az alábbiakat olvashatjuk: „Hisz tudjuk, hogy nálunk is , de máshol is, különösen ott, hol fehér bort szoktak inni, a vörös bort orvosszerül használják.” Úgy gondolom, hogy ennyivel legalább tartoztam a nagyapámnak, nem gyógyborként, hanem orvosszerként itta a borát.

lgy foto 03Visszatérve a gyógyborunkhoz, elhatároztam, hogy gyarapítom az ismeretem e témában, beszerzem a gyógyszerkönyveket, helyesebben kiírom belőlük a borra vonatkozó részeket, mai divatos szóval „plagizálok”.

Ne gondolják, hogy ez egyszerű eset. Az internet kissé hiányos a régi gyógyszerkönyv területén. Első utam a levéltárba vezetett. Ott elég furcsán néztek rám, mikor előadtam a kívánságom: Az 1871-es első kiadású Magyar Gyógyszerkönyvben szeretnék kutakodni. Ha ez nincs meg véletlenül, akkor az 1888-as, az 1909-es vagy az 1933-as  is kiadású tökéletesen megfelel.

1945 előtt négy gyógyszerkönyvünk volt. Az első kiadás az 1871-es és utána következik a második, a harmadik és az 1933-as a negyedik kiadás. A kérésemre gyorsan választ kaptam.  A levéltár az nem patika, így természetesnek tartják, hogy nincs gyógyszerkönyvük. A gyógyszerkönyv az a gyógyszerészek bibliája, ha nem akarok az egyetem könyvtárába bemenni egy „rendes” gyógyszerészt kell találnom. Van a közelünkben egy gyógyszertár, így itt a tulajdonos Feri bácsitól az 1888-as kivételével megkaptam az óhajtott könyveket és még egy féltve őrzött kiadványt is.  Íme: A Magyar Gyógyszerészet Története, 1930-as kiadás, írta Bársony Elemér.

lgy foto 04Találtam a könyvben egy olyan részt, melyet „muszáj” közre adnom. A könyv részletesen foglalkozik a gyógyszerészet fejlődésével. Itt olvastam: a XII. században az arabok az elsők között megalapították a salernói orvosi iskolát, az iskolában gyógyszerészek kiképzése is történt. A selernói iskola „Regimen Sanitatis Salernitanum” egyészségügyi gyűjteményéből idézek. Ezt a gyógyszerkönyvet laikusok részére készített 400 soros versben is kiadták. Ennek a versnek a magyar fordítása a XVIII. század második feléből származik. A fordítás készítőjét nem ismerjük. A részlet:

„Hogy ha egésséged tartani javallod,

Vagy töled elüzni önként nem akarod,

El-vesd te magadtól minden súlyos gondot,

Mértékletesen élj boroddal étkeddel,…..

Az édes és fehér Borok táplálóbbak ,

Testedet tartani, hidgyed azok jobbak,

Tagjaid az ilytöl lesznek zomok, jobbak,

Eröd ezzel épül, s inaid gyorsabbak.

Ha piros Bort iszol felettéb ‘ s gyakorta,

Has puffadás leszsz annak az ártalma,

Söt ha tiszta volt – is az hangja,

Rekedést ád néked, mert szód megzavarja.”

Ugye, meglepő!

lgy foto 06Egy tudort, ampelologust szívesen meghallgatnék erről, miért állították az arabok 800 évvel korábban, hogy igyál fehér bort, mert a vörös haspuffadást okoz, sőt rekedést is ád neked. Kiegészítésként még annyit, ezt a gyógyszerkönyvet kb. 600 évig használták, mert jobbat nem tudtak készíteni. Ennyi kitérő után kezdjünk el a gyógyborunkkal foglalkozni. Annyit általában mindenki tud a tokajiról, hogy van valamilyen gyógyhatása. Ez egy hosszú történet.

Az aszú első említése Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar szótárában (Nomenclatura seu Dictionarium Latino–Ungaricum, 1590) fordul elő: „Vinum passum” – aszu szeöleö bor”.  Van itt egy kis ellentmondás.  A legenda szerint az első aszút Szepsy-Lackó Máté udvari pap ajándékozta Lóránffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak 1650. húsvétjára. A két dátum jelentősen eltér.  Amennyiben 1590-ben a Vinum passum kifejezést fordították aszúnak akkor lgy foto 09téves a Szepsy-legenda. De az is lehetséges, hogy a Vinum passum csak egy aszú jellegű bor volt. A „passum” eredeti jelentését az interneten megtaláljuk, félig szárított szőlőből készített bor, mazsolabor és az ókori Karthágóból származik. Ez valószínű, hogy megegyezik a magyar szalmabor kifejezéssel. Fontos ezt megemlíteni, mivel az őseink évszázadokig küzdöttek hegyalján a szalmabor és a mazsolabor ellen. Ezzel hamisították a tokajit. A mi aszúnkat a XVII-XVIII. században az édessége, szállíthatósága és nem utolsó sorban a gyógyhatása tette világhírűvé.

 Évszázadokig itták a tokajit mint gyógybort, hivatalossá ez akkor vált, amikor a gyógyszerkönyvben is rögzítették. Az első magyarok által és magyar nyelven készített gyógyszerkönyvünk, a Magyar Gyógyszerkönyv: PHARMACOPOEA HUNGARICA.  Hatálybalépése 1872. március 15. Ebben az alábbi gyógyborokat találjuk:

Kikiricsbor Malaga borral.

Malaga bor, kellemes zamatú, valódi bor, mely se cserenyt, se ártalmas fémeket ne tartalmazzon.

Hánytató borköves bor malaga borral.

lgy foto 10Itt van az első meglepetés! Mit keres a magyar gyógyszerkönyvben a malaga bor? Köztudomású, hogy ez nem egy tipikus magyar borfajta. Nézzük meg mit írnak róla. talán a leghitelesebb a „Pallas Nagy Lexikona, az első  önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda. (Az idézeteket a lexikonból másoltam.)

Legfőbb szöllőfajta a Pedro Jimenez, ebből készül a malagaaszu-szőlő is. A M.-ok különböző íze és zamatja onnan származik, hogy hozzá meghatározott menniységű Vino maestrót, vagy Vino tiernót tesznek. Ezek aszu-szöllőből készülnek, melyet némi vízzel és 17% szesszel kevernek. A sötét színű M.-hoz ezenkívül Aropét és Colort is tesznek. Ezek a malagá-mustnak nyílt tűzön 1/3-ra való befőzése által készülnek, az első keserű ízű, barna színű és szörp sűrűségű. A M. új korában sötétsárga likőrszerű, később barnás színű lesz, igen szeszes és zamatos. Palackban száz évig is eltartható. Vörös bor Malagában nem terem, amit ezen a néven hoznak kereskedésbe, az többnyire Alicante-bor. A forgalomban kétféle M.-t különböztetnek meg: Malaga secco-t, mely nem édes és igen erős és a Dry-Maderiához hasonlít; továbbá a Malaga dulce, mely édes fehér bor s Malaga-sect névvel is illetik.”

Itt nincs vitának helye, egyértelműen leírták a malaga típusú bor az a gyógybor, de marad a kérdés,, miért nem asszúbort írtak? Nézzük meg mit írnak a  korszak lexikonjában az aszúról, „plagizáljunk” tovább.

lgy foto 11Aszubor erős és édes bor, sok cukor- és szesztartalommal. Az A. készítése céljából kedvező időjárás mellett a szöllőt csak október végén kezdik szüretelni, midőn a szöllőszemek egy része megráncosodik, megaszik. Ezen aszuszemeket nagy gonddal kiválogatván egy kádba teszik, melynek fenekébe egy ludtoll van illesztve. Az aszuszemek saját nyomása folytán a toll végén mézédes szörp csepeg le, mely az úgynevezett esszenciát adja. Az aszuszemeket most annyira összetiporják, hogy az barnás színü lekvárrá lesz s azután jóféle mustot öntenek reá. Aszerint amint egy gönci hordó (137-140 lit.) mustra 1-5 puttony (30-35 lit.) aszuból készült pépet kevertek, készül az 1-5 puttonyos aszu. A must 8-24 óráig áll az aszupépen, miközben többször felkeverik, azután leszűrik a törkölyről és erjedni hagyják. Az aszutörkölyre újból mustot öntve, a fordításnak v. máslásnak nevezett aszuszerű bort nyerik. A must ily módon az aszuszöllőben levő cukortartalommal gazdagulván, kierjedni nem bír s benne legfelebb 17 1 % szesz képződhetik, ennyi szesz pedig 29% cukorból keletkezik, s ha a must ennél több cukrot tartalmazott, az a borban is feltalálható s ennek édes ízét kölcsönzi. Az esszen-. ciában annyi a cukor, hogy benne több mint:0-8% szesz nem képződhetik. A madeira, malaga, port, sherry borok gyakran 25% szeszt is tartalmaznak, mert ezeket szeszezni szokták. A világhírű tokaji szöllők a filloxera pusztításai folytán jórészt teljesen elpusztultak s így tokaji aszu alig terem többé.”

 A Pallas szerint az aszú sok cukrot és szeszt tartalmaz. Tudjuk, hogy egy rendes aszú nem erjed ki magas, „sok” szesztartalomra. Az 1871-es gyógyszerkönyvből az is adódik, hogy a mi tokaji aszúnk abban a korszakban egy malagabor jelleggel bírt, tehát alkohollal erősített, avinált bor volt.

A második kiadású,  1888-as gyógyszerkönyvünkben a gyógyborok  megegyeznek az első kiadással. Ez az interneten is megtalálható.

Harmadik gyógyszerkönyv: Magyar Gyógyszerkönyv  PHARMACOPOEA HUNGARICA.  Hatálybalépés 1910. január 01. Idézek a gyógyszerkönyvből.

lgy foto 15„A gyógyszeres borok készítésénél minden esetben a tokaji asszubort használd, mivel pedig a tokaji asszúbor alcoholtartalma ennél rendszeresen kevesebb, tégy hozzá annyi legtöményebb szeszt, hogy 100 köbcentiméter aszuborban 15 gramm alcohol legyen. A szeszszel elegyített aszubort csakis a gyógyszeres borok készítésénél használd,  s ha az orvos tokaji asszubort rendel , azt eredeti tisztaságában szolgáld ki.

Vínum Chinae  tokaji asszuborral.

Vinum Pepsíni tokaji asszuborral.

Vinum stibiatum tokaji asszuborral.

Vinum Tokajense. A tokaj-hegyaljai borvidékről származó s odavaló asszuszölö hozzáadásával szürt legalább is úgynevezett kétputtonyos, megbízható helyröl beszerzett asszubor. 100 köbcentiméterben legalább 10 gramm alcohol és 8 gramm vonatanyagot tartalmazzon. Világos sárga szinü, tiszta és átlátszó, jellemzöen aromás szagú és édeses bor. A polarizált fény síkját balra téríti.’’

Éljen a magyar gyógybor! Ezt kerestem és meg is találtam. A gyógyszeres borok nem érdekelnek, így a Vinum Tokajense, a tokaji borra koncentráljunk.

Az első problémám egy ellentmondás, ez pedig az alkoholtartalom. A harmadik gyógyszerkönyvünk hatályba lépésékor már érvényben volt hazánkban a német–osztrák bortörvény. Erről majd később részletesen írok. A lényeg 1908-1924 közötti időszakban pasztörizálták a lepalackozott Tokaji Aszúkat. (Erre az időszakra hivatkoztak a tudoraink, amikor 400 Mg/liter összes kénessavtartalmú bort csináltak a gyógyborunkból.)

A gyógyszeres borok készítésénél minden esetben a tokaji asszúbort használd, mivel pedig a tokaji asszúbor alcoholtartalma ennél rendszeresen kevesebb, tégy hozzá annyi legtöményebb szeszt, hogy 100 köbcentiméter asszuborban 15 gramm alcohol legyen.

Ma is sokan megtagadják tudatlanságból a két puttonyt, de itt is olvashatjuk, hogy a gyógyborunk minimum két puttonyos aszúból készült. Tudják, hogy 120 év alatt milyen mértékben rontottuk a Tokaji Asszúbor beltartalmát? Később részletesen leírom. A gyógyszerkönyv megbízható helyről beszerzett asszubort ír és 100 köbcentiméterben legalább 10 gramm alkohol  legyen, ez 12,5 térfogatszázalék.

Következik a gyógyszerkönyv negyedik kiadása. Magyar Gyógyszerkönyv. Negyedik kiadás.  Életbe lépés: 1934. június 01.

Vasas Kinai Bor Szamorodnival.

Pepsin bor   Szamorodnival.

Darelius reberbarás bora. Szamorodnival.

lgy foto 14Szamorodni bor. Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén fekvö hegyi szölöben termelt furmint, hárslevelü vagy muskotály szölöfajtából szüretelt, a bortörvénynek megfelelő szamorodni bor, amely 13-15 térfogat % vagyis 100 kcm.-kint 10,3-12 gr. alkoholt tartalmaz: kivonat-tartalma 100 kcm.-kint legalább 3.0 gr.

Vinum Tokajense Passum, Tokaji aszúbor Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén fekvő hegyi szölöben termelt furmint, hárslevelü vagy muskotály szölöfajtából szüretelt és ugyanezen borvidéken termelt aszúsodott, töppedt vagy nemesen rothadt szölö hozzáadásával erjesztéssel készült, a bortörvénynek megfelelö u.n. háromputtonyos aszúbor, mely 13-18 térfogat % tehát 100 kcm.-kint 10,3 – 14,3 gr. alkoholt tartalmaz, kivonat-tartalma 100 kcm.-kint legalább 9 gramm. A tokaji aszúbort megbízható termelötöl szerezd be és hüvös helyen színültig megtöltött palackokban tartsd.

Gondolom, nem csak nekem okozott meglepetést a szamorodni, 1934-től ez is gyógyborunk volt. Ebben a gyógyszerkönyvünkben jelent meg hivatalosan a Vinum  Tokajense Passum kifejezés és ezen háromputtonyos aszút értettek.   1934-től ezek szerint a gyógyborunk 13-18 térfogatszázalék alkoholt tartalmazott.

Tudják miért lett a korábbi két puttony helyett három puttony asszúbor az előírás? Miért fontos a bor alkoholtartalma? A tartóssá tétel miatt. Borkén vagy alkohol, ez itt a kérdés?

Az előző kérdésre a kép megadja a választ. Kizárt dolog, hogy a gyógyborunk mérget tartalmazott, így maradt az alkohol, tehát avinálták az aszút. Kivétel 1908-1924, ekkor pasztörizálták.  A tokaji aszú az desszert bor volt.

Sokszor kérdezik tőlem, miért foglalkozom ezzel a témával, mivel ellentmond a ma érvényes bortörvényünknek. A válaszom egyszerű, nem tudom megemészteni, hogy a magyar aszúból egy francia típusú, érthetőbben, egy gyógyborból egy „megmérgezett” aszút csináltak és tartozom az őseimnek azzal, hogy kiálljak a magyar aszú mellett. Megpróbálom a különbséget szemléletesen bemutatni.

lgy foto 12A borkén, kálium – metabisulfit mennyisége megegyezik a magyar borkönyvben rögzített értékekkel. Egy liter aszúban 60 mg szabad és 400 mg összes kénessavtartalom lehet. A lekötetlen 60 mg az érdekes, mivel az ebből keletkező kéndioxidot a szervezetünknek kell közömbösíteni, feldolgozni.

Kíváncsiság az nagy úr. Szerettem volna megtudni, milyen mennyiségű alkoholt pótlunk a borkénnel, így kimértem az őseink borának 15%-os és a mai gyakorlatnak általában megfelelő 12% vol alkoholtartalmat. Egy 0,5 literes palacknál az alábbi különbséget láthatjuk, 2 köbcentiméter, 20 milliliter.

Tudják ez milyen kis mennyiség? Két kockacukor! Ezért a két kockacukor térfogatú 98%-os borpárlatért kellett betiltani az Őseink aszúját, a magyarok gyógyborát?

A kérdésre a válasz: nem csak ezért! Olvashattuk apáink, nagyapáink, dédapáink és ükapáink a legyengült szervezetük felerősítésére, regenerálására iszogathatták a Tokaji Aszút, az gyógybor volt.  Tehát a tokaji gyógyhatását nem csak „lelkünk ápolgatására” emlegetjük. Ez a tény.

Sajnos az is tény, hogy 1997 óta nem hozható kereskedelmi forgalomba ilyen gyógyhatású aszú, már az érzékszervi vizsgálaton kiszűrik. Az őseink aszúja ma tiltott kéjelgésnek minősül, így a tudatlan magyarok ma borkénnel tartósított aszúkkal gyógyítgathatják magukat, ha egyáltalán isznak még Tokaji Aszúnak nevezett bort.  A  borkén mennyiségének felét egy palackban megihatják. Váljék egészségükre! De megkérdezem: Hová lett a magyarságtudatuk?!

Forrás, szöveg: vigbor.hu;Vig Gyula, a Váci Bormúzeum tulajdonosa.

Szerkesztő: László Gyula újságíró (lgyula).

 

 

About Post Author

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.