Még jól emlékszem, a nagyi mondogatta, fűben-fában van az orvosság, a nagypapám pedig minden alkalommal a bort is hozzátette.  Ezen ma már nem csodálkozom, mivel az öreg vizet nem ivott. Korábban olvasgattam az országgyűlési napló bortörvénnyel kapcsolatos jegyzőkönyveit és a Görgey képviselő hozzászólásnál a nagyapám jutott eszembe. Ő a sámsoni borát emlegette gyógybornak, míg Görgey a tokaji bort.

A lényeg röviden: „A tokaji bornak kiváló gyógyhatása van, tehát a tokaji bort a legrosszabb esetben, mint gyógybort tudjuk exportálni.” Anno (1935) Görgey gyógyborként szándékozott a felesleges aszút exportálni. Ekkor fogalmazódott bennem a kérdés, ma miért nem foglalkozunk a tokaji gyógyhatásával?! Elég régen izgatott ez a téma, így gondoltam utána nézek, tényleg gyógybor, illetve gyógybor volt-e a tokaji, vagy csak mi magyarok megszokásból a lelkünk ápolgatására emlegetjük. Nem kell hozzá diploma, csak egy internetes kapcsolat, hogy az ember gyorsan rájöjjön, gyógybor az a bor, amely a Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel.  Ennyi ismeret birtokában kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a nagypapámnak mégsem gyógybora volt, hiába emlegette.

Mentségére azért leírom, az első bortörvényünk ismertetésében (1898). A födlmivelésügyi m. kir. miniszter kiadványai 9. számában a vörös borról az alábbiakat olvashatjuk: „Hisz tudjuk, hogy nálunk is , de máshol is, különösen ott, hol fehér bort szoktak inni, a vörös bort orvosszerül használják.” Úgy gondolom, hogy ennyivel legalább tartoztam a nagyapámnak, nem gyógyborként, hanem orvosszerként itta a borát.

Visszatérve a gyógyborunkhoz, elhatároztam, hogy gyarapítom az ismeretem e témában, beszerzem a gyógyszerkönyveket, helyesebben kiírom belőlük a borra vonatkozó részeket, mai divatos szóval „plagizálok”.

Ne gondolják, hogy ez egyszerű eset. Az internet kissé hiányos a régi gyógyszerkönyv területén. Első utam a levéltárba vezetett. Ott elég furcsán néztek rám, mikor előadtam a kívánságom: Az 1871-es első kiadású Magyar Gyógyszerkönyvben szeretnék kutakodni. Ha ez nincs meg véletlenül, akkor az 1888-as, az 1909-es vagy az 1933-as  is kiadású tökéletesen megfelel.

1945 előtt négy gyógyszerkönyvünk volt. Az első kiadás az 1871-es és utána következik a második, a harmadik és az 1933-as a negyedik kiadás. A kérésemre gyorsan választ kaptam.  A levéltár az nem patika, így természetesnek tartják, hogy nincs gyógyszerkönyvük. A gyógyszerkönyv az a gyógyszerészek bibliája, ha nem akarok az egyetem könyvtárába bemenni egy „rendes” gyógyszerészt kell találnom. Van a közelünkben egy gyógyszertár, így itt a tulajdonos Feri bácsitól az 1888-as kivételével megkaptam az óhajtott könyveket és még egy féltve őrzött kiadványt is.  Íme: A Magyar Gyógyszerészet Története, 1930-as kiadás, írta Bársony Elemér.

Találtam a könyvben egy olyan részt, melyet „muszáj” közre adnom. A könyv részletesen foglalkozik a gyógyszerészet fejlődésével. Itt olvastam: a XII. században az arabok az elsők között megalapították a salernói orvosi iskolát, az iskolában gyógyszerészek kiképzése is történt. A selernói iskola „Regimen Sanitatis Salernitanum” egyészségügyi gyűjteményéből idézek. Ezt a gyógyszerkönyvet laikusok részére készített 400 soros versben is kiadták. Ennek a versnek a magyar fordítása a XVIII. század második feléből származik. A fordítás készítőjét nem ismerjük. A részlet:

„Hogy ha egésséged tartani javallod,

Vagy töled elüzni önként nem akarod,

El-vesd te magadtól minden súlyos gondot,

Mértékletesen élj boroddal étkeddel,…..

Az édes és fehér Borok táplálóbbak ,

Testedet tartani, hidgyed azok jobbak,

Tagjaid az ilytöl lesznek zomok, jobbak,

Eröd ezzel épül, s inaid gyorsabbak.

Ha piros Bort iszol felettéb ‘ s gyakorta,

Has puffadás leszsz annak az ártalma,

Söt ha tiszta volt – is az hangja,

Rekedést ád néked, mert szód megzavarja.”

Ugye, meglepő!

Egy tudort, ampelologust szívesen meghallgatnék erről, miért állították az arabok 800 évvel korábban, hogy igyál fehér bort, mert a vörös haspuffadást okoz, sőt rekedést is ád neked. Kiegészítésként még annyit, ezt a gyógyszerkönyvet kb. 600 évig használták, mert jobbat nem tudtak készíteni. Ennyi kitérő után kezdjünk el a gyógyborunkkal foglalkozni. Annyit általában mindenki tud a tokajiról, hogy van valamilyen gyógyhatása. Ez egy hosszú történet.

Az aszú első említése Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar szótárában (Nomenclatura seu Dictionarium Latino–Ungaricum, 1590) fordul elő: „Vinum passum” – aszu szeöleö bor”.  Van itt egy kis ellentmondás.  A legenda szerint az első aszút Szepsy-Lackó Máté udvari pap ajándékozta Lóránffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak 1650. húsvétjára. A két dátum jelentősen eltér.  Amennyiben 1590-ben a Vinum passum kifejezést fordították aszúnak akkor téves a Szepsy-legenda. De az is lehetséges, hogy a Vinum passum csak egy aszú jellegű bor volt. A „passum” eredeti jelentését az interneten megtaláljuk, félig szárított szőlőből készített bor, mazsolabor és az ókori Karthágóból származik. Ez valószínű, hogy megegyezik a magyar szalmabor kifejezéssel. Fontos ezt megemlíteni, mivel az őseink évszázadokig küzdöttek hegyalján a szalmabor és a mazsolabor ellen. Ezzel hamisították a tokajit. A mi aszúnkat a XVII-XVIII. században az édessége, szállíthatósága és nem utolsó sorban a gyógyhatása tette világhírűvé.

 Évszázadokig itták a tokajit mint gyógybort, hivatalossá ez akkor vált, amikor a gyógyszerkönyvben is rögzítették. Az első magyarok által és magyar nyelven készített gyógyszerkönyvünk, a Magyar Gyógyszerkönyv: PHARMACOPOEA HUNGARICA.  Hatálybalépése 1872. március 15. Ebben az alábbi gyógyborokat találjuk:

Kikiricsbor Malaga borral.

Malaga bor, kellemes zamatú, valódi bor, mely se cserenyt, se ártalmas fémeket ne tartalmazzon.

Hánytató borköves bor malaga borral.

Itt van az első meglepetés! Mit keres a magyar gyógyszerkönyvben a malaga bor? Köztudomású, hogy ez nem egy tipikus magyar borfajta. Nézzük meg mit írnak róla. talán a leghitelesebb a „Pallas Nagy Lexikona, az első  önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, a századforduló kétségkívül egyik legnagyobb alkotása. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A kor szinte egész magyar tudományosságát reprezentálta a több mint 300 fős szerzői gárda. (Az idézeteket a lexikonból másoltam.)

Legfőbb szöllőfajta a Pedro Jimenez, ebből készül a malagaaszu-szőlő is. A M.-ok különböző íze és zamatja onnan származik, hogy hozzá meghatározott menniységű Vino maestrót, vagy Vino tiernót tesznek. Ezek aszu-szöllőből készülnek, melyet némi vízzel és 17% szesszel kevernek. A sötét színű M.-hoz ezenkívül Aropét és Colort is tesznek. Ezek a malagá-mustnak nyílt tűzön 1/3-ra való befőzése által készülnek, az első keserű ízű, barna színű és szörp sűrűségű. A M. új korában sötétsárga likőrszerű, később barnás színű lesz, igen szeszes és zamatos. Palackban száz évig is eltartható. Vörös bor Malagában nem terem, amit ezen a néven hoznak kereskedésbe, az többnyire Alicante-bor. A forgalomban kétféle M.-t különböztetnek meg: Malaga secco-t, mely nem édes és igen erős és a Dry-Maderiához hasonlít; továbbá a Malaga dulce, mely édes fehér bor s Malaga-sect névvel is illetik.”

Itt nincs vitának helye, egyértelműen leírták a malaga típusú bor az a gyógybor, de marad a kérdés,, miért nem asszúbort írtak? Nézzük meg mit írnak a  korszak lexikonjában az aszúról, „plagizáljunk” tovább.

Aszubor erős és édes bor, sok cukor- és szesztartalommal. Az A. készítése céljából kedvező időjárás mellett a szöllőt csak október végén kezdik szüretelni, midőn a szöllőszemek egy része megráncosodik, megaszik. Ezen aszuszemeket nagy gonddal kiválogatván egy kádba teszik, melynek fenekébe egy ludtoll van illesztve. Az aszuszemek saját nyomása folytán a toll végén mézédes szörp csepeg le, mely az úgynevezett esszenciát adja. Az aszuszemeket most annyira összetiporják, hogy az barnás színü lekvárrá lesz s azután jóféle mustot öntenek reá. Aszerint amint egy gönci hordó (137-140 lit.) mustra 1-5 puttony (30-35 lit.) aszuból készült pépet kevertek, készül az 1-5 puttonyos aszu. A must 8-24 óráig áll az aszupépen, miközben többször felkeverik, azután leszűrik a törkölyről és erjedni hagyják. Az aszutörkölyre újból mustot öntve, a fordításnak v. máslásnak nevezett aszuszerű bort nyerik. A must ily módon az aszuszöllőben levő cukortartalommal gazdagulván, kierjedni nem bír s benne legfelebb 17 1 % szesz képződhetik, ennyi szesz pedig 29% cukorból keletkezik, s ha a must ennél több cukrot tartalmazott, az a borban is feltalálható s ennek édes ízét kölcsönzi. Az esszen-. ciában annyi a cukor, hogy benne több mint:0-8% szesz nem képződhetik. A madeira, malaga, port, sherry borok gyakran 25% szeszt is tartalmaznak, mert ezeket szeszezni szokták. A világhírű tokaji szöllők a filloxera pusztításai folytán jórészt teljesen elpusztultak s így tokaji aszu alig terem többé.”

 A Pallas szerint az aszú sok cukrot és szeszt tartalmaz. Tudjuk, hogy egy rendes aszú nem erjed ki magas, „sok” szesztartalomra. Az 1871-es gyógyszerkönyvből az is adódik, hogy a mi tokaji aszúnk abban a korszakban egy malagabor jelleggel bírt, tehát alkohollal erősített, avinált bor volt.

A második kiadású,  1888-as gyógyszerkönyvünkben a gyógyborok  megegyeznek az első kiadással. Ez az interneten is megtalálható.

Harmadik gyógyszerkönyv: Magyar Gyógyszerkönyv  PHARMACOPOEA HUNGARICA.  Hatálybalépés 1910. január 01. Idézek a gyógyszerkönyvből.

„A gyógyszeres borok készítésénél minden esetben a tokaji asszubort használd, mivel pedig a tokaji asszúbor alcoholtartalma ennél rendszeresen kevesebb, tégy hozzá annyi legtöményebb szeszt, hogy 100 köbcentiméter aszuborban 15 gramm alcohol legyen. A szeszszel elegyített aszubort csakis a gyógyszeres borok készítésénél használd,  s ha az orvos tokaji asszubort rendel , azt eredeti tisztaságában szolgáld ki.

Vínum Chinae  tokaji asszuborral.

Vinum Pepsíni tokaji asszuborral.

Vinum stibiatum tokaji asszuborral.

Vinum Tokajense. A tokaj-hegyaljai borvidékről származó s odavaló asszuszölö hozzáadásával szürt legalább is úgynevezett kétputtonyos, megbízható helyröl beszerzett asszubor. 100 köbcentiméterben legalább 10 gramm alcohol és 8 gramm vonatanyagot tartalmazzon. Világos sárga szinü, tiszta és átlátszó, jellemzöen aromás szagú és édeses bor. A polarizált fény síkját balra téríti.’’

Éljen a magyar gyógybor! Ezt kerestem és meg is találtam. A gyógyszeres borok nem érdekelnek, így a Vinum Tokajense, a tokaji borra koncentráljunk.

Az első problémám egy ellentmondás, ez pedig az alkoholtartalom. A harmadik gyógyszerkönyvünk hatályba lépésékor már érvényben volt hazánkban a német–osztrák bortörvény. Erről majd később részletesen írok. A lényeg 1908-1924 közötti időszakban pasztörizálták a lepalackozott Tokaji Aszúkat. (Erre az időszakra hivatkoztak a tudoraink, amikor 400 Mg/liter összes kénessavtartalmú bort csináltak a gyógyborunkból.)

A gyógyszeres borok készítésénél minden esetben a tokaji asszúbort használd, mivel pedig a tokaji asszúbor alcoholtartalma ennél rendszeresen kevesebb, tégy hozzá annyi legtöményebb szeszt, hogy 100 köbcentiméter asszuborban 15 gramm alcohol legyen.

Ma is sokan megtagadják tudatlanságból a két puttonyt, de itt is olvashatjuk, hogy a gyógyborunk minimum két puttonyos aszúból készült. Tudják, hogy 120 év alatt milyen mértékben rontottuk a Tokaji Asszúbor beltartalmát? Később részletesen leírom. A gyógyszerkönyv megbízható helyről beszerzett asszubort ír és 100 köbcentiméterben legalább 10 gramm alkohol  legyen, ez 12,5 térfogatszázalék.

Következik a gyógyszerkönyv negyedik kiadása. Magyar Gyógyszerkönyv. Negyedik kiadás.  Életbe lépés: 1934. június 01.

Vasas Kinai Bor Szamorodnival.

Pepsin bor   Szamorodnival.

Darelius reberbarás bora. Szamorodnival.

Szamorodni bor. Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén fekvö hegyi szölöben termelt furmint, hárslevelü vagy muskotály szölöfajtából szüretelt, a bortörvénynek megfelelő szamorodni bor, amely 13-15 térfogat % vagyis 100 kcm.-kint 10,3-12 gr. alkoholt tartalmaz: kivonat-tartalma 100 kcm.-kint legalább 3.0 gr.

Vinum Tokajense Passum, Tokaji aszúbor Tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén fekvő hegyi szölöben termelt furmint, hárslevelü vagy muskotály szölöfajtából szüretelt és ugyanezen borvidéken termelt aszúsodott, töppedt vagy nemesen rothadt szölö hozzáadásával erjesztéssel készült, a bortörvénynek megfelelö u.n. háromputtonyos aszúbor, mely 13-18 térfogat % tehát 100 kcm.-kint 10,3 – 14,3 gr. alkoholt tartalmaz, kivonat-tartalma 100 kcm.-kint legalább 9 gramm. A tokaji aszúbort megbízható termelötöl szerezd be és hüvös helyen színültig megtöltött palackokban tartsd.

Gondolom, nem csak nekem okozott meglepetést a szamorodni, 1934-től ez is gyógyborunk volt. Ebben a gyógyszerkönyvünkben jelent meg hivatalosan a Vinum  Tokajense Passum kifejezés és ezen háromputtonyos aszút értettek.   1934-től ezek szerint a gyógyborunk 13-18 térfogatszázalék alkoholt tartalmazott.

Tudják miért lett a korábbi két puttony helyett három puttony asszúbor az előírás? Miért fontos a bor alkoholtartalma? A tartóssá tétel miatt. Borkén vagy alkohol, ez itt a kérdés?

Az előző kérdésre a kép megadja a választ. Kizárt dolog, hogy a gyógyborunk mérget tartalmazott, így maradt az alkohol, tehát avinálták az aszút. Kivétel 1908-1924, ekkor pasztörizálták.  A tokaji aszú az desszert bor volt.

Sokszor kérdezik tőlem, miért foglalkozom ezzel a témával, mivel ellentmond a ma érvényes bortörvényünknek. A válaszom egyszerű, nem tudom megemészteni, hogy a magyar aszúból egy francia típusú, érthetőbben, egy gyógyborból egy „megmérgezett” aszút csináltak és tartozom az őseimnek azzal, hogy kiálljak a magyar aszú mellett. Megpróbálom a különbséget szemléletesen bemutatni.

A borkén, kálium – metabisulfit mennyisége megegyezik a magyar borkönyvben rögzített értékekkel. Egy liter aszúban 60 mg szabad és 400 mg összes kénessavtartalom lehet. A lekötetlen 60 mg az érdekes, mivel az ebből keletkező kéndioxidot a szervezetünknek kell közömbösíteni, feldolgozni.

Kíváncsiság az nagy úr. Szerettem volna megtudni, milyen mennyiségű alkoholt pótlunk a borkénnel, így kimértem az őseink borának 15%-os és a mai gyakorlatnak általában megfelelő 12% vol alkoholtartalmat. Egy 0,5 literes palacknál az alábbi különbséget láthatjuk, 2 köbcentiméter, 20 milliliter.

Tudják ez milyen kis mennyiség? Két kockacukor! Ezért a két kockacukor térfogatú 98%-os borpárlatért kellett betiltani az Őseink aszúját, a magyarok gyógyborát?

A kérdésre a válasz: nem csak ezért! Olvashattuk apáink, nagyapáink, dédapáink és ükapáink a legyengült szervezetük felerősítésére, regenerálására iszogathatták a Tokaji Aszút, az gyógybor volt.  Tehát a tokaji gyógyhatását nem csak „lelkünk ápolgatására” emlegetjük. Ez a tény.

Sajnos az is tény, hogy 1997 óta nem hozható kereskedelmi forgalomba ilyen gyógyhatású aszú, már az érzékszervi vizsgálaton kiszűrik. Az őseink aszúja ma tiltott kéjelgésnek minősül, így a tudatlan magyarok ma borkénnel tartósított aszúkkal gyógyítgathatják magukat, ha egyáltalán isznak még Tokaji Aszúnak nevezett bort.  A  borkén mennyiségének felét egy palackban megihatják. Váljék egészségükre! De megkérdezem: Hová lett a magyarságtudatuk?!

Forrás, szöveg: vigbor.hu;Vig Gyula, a Váci Bormúzeum tulajdonosa.

Szerkesztő: László Gyula újságíró (lgyula).

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük