energiafűzenergiafűz2010. november 19.-én, pénteken  Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Dr.

energiafűzenergiafűz2010. november 19.-én, pénteken  Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját.

 

  

    A szakmai konzorcium védnökségét Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára, egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke vállalta, a konzorcium vezetését Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense látja el. A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő. Ennek érdekében a résztvevő intézmények szakértői az elmúlt hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését.
    Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont – különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek – energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A vörösiszap eltávolítása után a felső, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követően kezdődhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére. Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfém-tartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentős biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki. A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termőterületek hasznosítását, a nehézfém-terhelés csökkentését vagy megszűntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.

    A Szent István Egyetemen 2003 óta folynak kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel történő hasznosítására irányulnak. A kutatások eredményei az egyetem és a konzorciumi társintézmények együttműködésével most közvetlenül átültethetők a gyakorlatba, ezáltal a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek helyreállíthatók.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük