Egy 2006-os uniós rendelet biztonsági okokból – bizonyos kivételekkel – megtiltotta, hogy a légi utasok folyadékot vigyenek fel a repülõgépek fedélzetére.  Az Európai Parlament szerdai állásfoglalása támogatja a terrorellenes intézkedéseket, de a ?valószínûleg aránytalan hátrányokkal járó" jogszabály hatályon kívül helyezését kéri.

 

Egy 2006-os uniós rendelet biztonsági okokból – bizonyos kivételekkel – megtiltotta, hogy a légi utasok folyadékot vigyenek fel a repülõgépek fedélzetére.  Az Európai Parlament szerdai állásfoglalása támogatja a terrorellenes intézkedéseket, de a ?valószínûleg aránytalan hátrányokkal járó" jogszabály hatályon kívül helyezését kéri.

A folyadékok légi jármûvekre történõ felvitelérõl szóló 1546/2006/EK rendeletbõl eredõ költségek valószínûleg nincsenek arányban az elõírt biztonsági intézkedések hozzáadott értékével, ezért az Európai Bizottság ?sürgõsen és folyamatosan" vizsgálja felül a jogszabályt – ezt kéri az EP szerdán, 464 igen, 158 nem, 70 tartózkodó szavazattal elfogadott állásfoglalásában.

A képviselõk 382 igen, 298 nem, 15 tartózkodó szavazattal elfogadták azt a bekezdést, amely szerint az EP ?felszólítja a bizottságot, hogy sürgõsen vizsgálja felül, és ha további bizonyító erejû tény nem kerül napvilágra, helyezze hatályon kívül a (folyadékok légi jármûvekre történõ felvitelérõl szóló) 1546/2006/EK rendeletet".

A parlament ?felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az EK-Szerzõdés 232. cikkében foglaltak szerint cselekedve tegye közzé és a polgárok számára hozzáférhetõvé a rájuk vonatkozó tiltások és korlátozások szó szerinti szövegezését, az azok alóli kivételek listáját, valamint az intézkedés okait".

A szöveg szerint a parlament ?támogat a légi közlekedés terén minden olyan terrorveszély elleni biztonsági intézkedést, amelyet realisztikusan a kockázat minimálisra csökkentése érdekében hoztak, és amely nem aránytalan mértékû".

A képviselõk arra szólítják fel a tagállamokat, támogassák ?a folyékony robbanóanyagok kimutatására alkalmas hatékony eszközök kifejlesztésére irányuló kutatásokat".

Az EP elismeri, hogy a repülõterek és az üzemeltetõk költségei megnövekedtek, és az utasoknak – fõleg az átszállóknak – kellemetlenséget okoz a szigorítás. A szöveg ugyanakkor megjegyzi: a rendelkezéseket ?nem hajtották végre egységesen és következetesen az Európai Unió összes repülõterén". Az állásfoglalás szerint ezt orvosolni kell.

Hadat üzenne a túlzott alkoholfogyasztásnak az EP

Évente 17 ezren halnak meg ittas vezetés okozta közúti balesetben, és az alkoholfogyasztás ezen túl is óriási egészségügyi és gazdasági károkat okoz – áll az EP szerdán elfogadott jelentésében. A képviselõk különösen a fiatalok körében egyre népszerûbb ivászat ellen harcolnának.

A veszélyes és káros alkoholfogyasztás által okozott problémák aggasztó méreteket öltenek az Európai Unió valamennyi tagállamában, az ittas vezetés miatti közúti balesetek például évente 17 ezer uniós polgár életét követelik – kongatja a vészharangot Alessandro Foglietta (UEN, olasz), abban a jelentésben, amely a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról szól.

Egységesen iszik északi és déli

A jelentéstevõ indokolásában megemlíti: bár hagyományosan a déli államokra tartják jellemzõnek az ?engedékenyebb" hozzáállást, a mindennapi étkezést kísérõ, de mértékletes borfogyasztást, az északiakra pedig az alkohol étkezéseken kívül, különösen hétvégeken és nagy mennyiségben történõ fogyasztását, néhány évtizede új szokások jelentek meg az egész kontinensen. ?E fejlõdés az italokhoz kapcsolódó viselkedési formák egységesebbé válása felé mutat, elsõsorban a fiatalabb korosztály körében, ahol egyértelmûen megfigyelhetõ a megnövekedett alkoholfogyasztás" – fogalmaz a jelentéstevõ.

?A fiatal serdülõk alkoholfogyasztása általában akkor nõ, ha bekerülnek az egyetemi életbe" – így a képviselõk, akik szerint az egyetemek és – megelõzõ programokkal – a tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkoholt nagy mértékben fogyasztók száma a jövõben alacsonyabb legyen. A képviselõk a gyermekeket és a serdülõket célzó, iskolai alapon megszervezett nevelési kampányokat szeretnének látni a túlzott mértékû alkoholfogyasztás kockázatairól.

A jelentés szerint korlátozni kell a fiatalok hozzáférését az alkoholtartalmú italokhoz, így szigorúbban kellene ellenõrizni az egyes helyeken meglévõ tilalom ellenére gyerekeknek szeszesitalt eladó éttermeket, bárokat, szupermarketeket, kiskereskedõket is.

Betegség, baleset, bûnözés, impotencia

A jelentés szerint ?az alkohol a hozzá kapcsolódó betegségek és balesetek révén jelentõs károkat okoz az emberi szervezetben, illetve társadalmi problémákat és bûnözést von maga után, ugyanakkor óriási gazdasági kárt is okoz az európai gazdaság számára".

?A nõket és a férfiakat egyaránt megfelelõbben kell tájékoztatni a terhesség ideje alatt történõ alkoholfogyasztással járó kockázatokról", a férfiakat pedig az alkoholfogyasztás és az impotencia közötti kapcsolatról kellene felvilágosítani – áll a szövegben.

A képviselõk szerint ?kívánatos, hogy az EU általános célkitûzéseket fogalmazzon meg a tagállamokban a veszélyes és káros alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentésére, és képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamokkal szoros együttmûködésben intézkedéseket tegyen a fogyasztókat és környezetüket érõ, az alkohollal kapcsolatos károk megelõzésére".

Kis mértékben gyógyszer?

A szöveg ?elismeri, hogy a kis mértékû alkoholfogyasztás, ami a WHO európai regionális irodájának 2000-2005 közötti idõszakra szóló, alkohollal kapcsolatos cselekvési terve szerint napi 10 gramm, segít egyes középkorúak szív- és érrendszeri betegségeinek és helyi vértelenségének megelõzésében".

Iszik vagy vezet

A kezdõ gépjármûvezetõknél a megengedett véralkoholszintet egész Európában ?a nulla százalékhoz a lehetõ legközelebb esõ" értékben határoznák meg a képviselõk. (Számos tagállamban szabad vezetni kis mennyiségû alkohol fogyasztása után – a szerk.) A tagállamoktól az EP azt várja, hogy szigorítsák az ittas vezetés szankcionálását, ?például azzal, hogy meghosszabbítják a vezetõi engedély bevonását és a jármû lefoglalásának idõtartamát".

Jelentéstevõ: Alessandro Foglietta (UEN, IT)

Jelentés: (A6- /2007) – A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

2007. szeptember 6., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2005

Alessandro Foglietta

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Foglietta&partNumber=1&language=HU&id=28425

Tejpiaci reform: többlet, iskolatej, zsírtartalom

Az Európai Parlament szerint a tejpiac ?mini reformcsomagja" révén keletkezõ költségvetési többletet a szektor rendelkezésére kell bocsátani, bõvíteni kell az iskolatej támogatását, az európai tejpiaci kiigazítás pedig nem veszélyeztetheti a jelenlegi magántárolási támogatások rendszerét. A jövõben bármilyen zsírtartalmú tejet lehet majd forgalmazni az EU-ban, ha a százalékos arányt jelezik a terméken.

Az EP szerdán elfogadta a néppárti, német Elisabeth Jeggle három, konzultációs eljárásban tárgyalt jelentését.

A tej- és tejtermékpiac közös szervezési szabályainak egyszerûsítése céljából az Európai Bizottság a meglévõ rendeletetek és irányelvek módosítását javasolja. Az EP támogatja az intézkedések nagy részét, de módosításokkal kiegyensúlyozottabbá tenné a reformcsomag bizonyos részeit.

Egységes tejpiaci szabályok

Az EP úgy véli, a tejtermelõ ágazatnak részesednie kell a reformok révén létrejövõ költségvetési többletbõl, amely a bizottság becslései szerint a 2008-2013-as idõszakban 117,3 millió eurót tesz ki. A képviselõk ezért 2008. január 1-jétõl a tejtámogatás-szerkezetátalakítási program létrehozását szorgalmazzák, hogy

  • segítsék a termelõket és a feldolgozókat, hogy versenyben maradjanak a liberalizált piacon
  • fejlesszék a felvilágosító tevékenységet és tápanyagról szóló információk terjesztését
  • elõsegítsék és modernizálják a hegyvidéken, illetve nehéz körülmények között folytatott termelést
  • fejlesszék az iskolatej-programot

A jelentéstevõ szerint a közös agrárpolitika (kap) 2008-as ?egészségügyi felülvizsgálata" (?health check") és a közelgõ kvótacsökkentési tárgyalások során ezek az intézkedések elõsegítenék a tejtermelõ gazdaságok könnyebb átállását (?soft landing").

A képviselõk ellenzik a tejszín és a sovány tejpor magántárolási támogatásainak eltörlését. A jelentéstevõ szerint is meg kell tartani ezt a biztonsági hálóként mûködõ támogatási eszközt, ahogy azt tették más területeken is a közös agrárpolitika legutóbbi reformja során. A magántárolás eltörlése esetében olyan alapvetõ politikai döntésrõl van szó, amellyel meg kellene várni a 2008-as felülvizsgálat során elvégzendõ általános értékelést – véli a jelentéstevõ.

A képviselõk – a támogatási rendszer egyszerûsítése érdekében – szorgalmazzák az iskolatej átalánytámogatásának bevezetését. Az EP ennek mértékét 16,11 euró/100 kg-ról 18,15/100 kg-ra növelné. A német elnökség a Tanáccsal folytatott tárgyalásokon is jelezte, hogy támogatná a kiegyensúlyozott táplálkozásra és elhízás elleni küzdelemre irányuló törekvéseket.

A képviselõk felkérik a bizottságot, mérje fel a termékskála bõvítésének lehetõségét, hogy új, innovatív és egészséges termékeket is be tudjanak vonni a programba.

Az EP módosítás nélkül fogadta az Európai Bizottság következõ javaslatait:

  • a félzsíros tejpor intervenciós árának csökkentése
  • a jelenleg nehézkesen mûködõ és elavult vajfelvásárlási rendszer átalakítása
  • egységes minõségi osztályozás bevezetése a vajra (jelenleg a 27 tagállam más-más minõségi meghatározást használ)
  • a kötelezõ importengedélyeztetés eltörlése
  • a ma már feleslegessé vált, fegyveres erõknek nyújtott beszerzési támogatás eltörlése

A fogyasztásra szánt tejtermékek zsírtartalma

Az EP néhány magyarázattal jóváhagyta az emberi fogyasztásra szánt tejek termelési és marketingszabályainak liberalizációját, hogy a szabályozás megfeleljen a sovány tejtermékek iránti növekvõ keresletének. Jelenleg három tejtermék-kategória engedélyezett az EU-ban (Magyarország ezek bevezetésére haladékot kapott): fölözött (maximum 0,5 százalék zsírtartalom), félzsíros (1,5-1,8 százalék zsírtartalom) és teljes tejtermék (3,5 százalék zsírtartalom). Az Európai Bizottság engedélyezné az ezektõl eltérõ termékek értékesítését, amennyiben a zsírtartalmat egyértelmûen feltüntetik a címkén. A fogyasztókat nem szabad félrevezetni, ezért a termékek nevét pontosan jelölni kell a címkén, a zsírtartalomra vonatkozó +/- 0,2 százalékos toleranciahatárra pedig nincs szükség – vélik a  képviselõk.

Az európai tartós tejek szabványosítása

A képviselõk elfogadták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint a tejporok és sûrített tejek megengedett fehérjetartalma a nemzetközi szabványokhoz (Codex) igazodva 34 százalékos legyen. Jelenleg ez az érték 31 és 34 százalék között mozog. A változtatás célja, hogy az európai exportõrök egyenlõ elbánásban részesüljenek más exportõrökkel.

EURES: európai foglalkoztatási szolgálat

Az EURES ?Európai Foglalkoztatási-Mobilitási Portál" fejlesztésérõl, a munkavállalók mozgását gátló akadályok lebontásáról fogadott el állásfoglalást az EP szerdán.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálatnak (EURES) fontos európai munkaerõpiaci kommunikációs platformmá kell válnia – vélik a képviselõk szerdán elfogadott állásfoglalásukban.

Az EP szerint a bizottságnak ?tovább kell támogatnia a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitását a transznacionális munkaerõ-felvétel terén zajló projektek, valamint a régebbi és az újabb tagállamok közötti és az újabb tagállamok közötti határokon átnyúló partnerségek támogatása érdekében".

Az állásfoglalás ?megállapítja, hogy a munkavállalók mobilitásának európai éve jelentõsen megnövelte az EURES-szolgáltatások iránti keresletet, különösen a mobil munkavállalók és a mobilitásra jelentkezõk információkérései terén".

Õry: több EURES-tanácsadóra, több munkaadói hirdetésre van szükség

Az EURES-rõl folytatott vitában felszólalt Õry Csaba (néppárti). ?a 27 tagú unió igen jelentõs munkaerõ-tartalékokkal rendelkezik, ugyanakkor az állásajánlatok egyenlõtlen regionális eloszlása következtében nem képes munkalehetõséget biztosítani a pályakezdõk és az 50 évnél idõsebb munkavállalók jelentõs hányada számára. Ennek következtében számos tagállamban a harmadik országból érkezõ munkavállalók bevándorlásának felgyorsítása került napirendre, jóllehet az unión belül is rendelkezésre áll megfelelõ, szakképzett munkaerõ" – mondta a képviselõ.

?Az EURES hálózat kiemelkedõ szerepet játszik a kínálati és a keresleti oldal összekapcsolásában" – vélte Õry, hozzátéve, hogy a 700-800 EURES-tanácsadói létszám ?semmiképpen nem elegendõ a feladatok ellátására".

?További problémának látom, hogy a portálon elsõsorban a munkát keresõk információi hozzáférhetõk, és sokkal kisebb mértékben jelennek meg a munkalehetõséget biztosító cégek. A legfrissebb adatok szerint mindössze 11 ezer cég képviselteti magát az EURES portálon, jóval nagyobb mértékû információs kampányra lenne tehát szükség annak érdekében, hogy a gazdasági szereplõk a jelenlegi mértéknél jobban részt vegyenek ebben" – tette hozzá Õry Csaba.

Veszélyes áruk szárazföldi szállítása

Együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban megszavazta az EP a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló irányelvet.

Bogus³aw Liberadzki (szocialista, lengyel) jelentéstevõ indokolása szerint a beterjesztett irányelvjavaslattal ?teljesülnek az európai szabályozás egyszerûsítésével és egységesítésével kapcsolatosan megfogalmazódott elvárások".

A szövegben az áll, hogy ?az árucsere és a szolgáltatások felgyorsítása érdekében szükség van a veszélyes áruk gyorsabb és biztonságos szállítására. A veszélyes áruk vasúti, közúti és belvízi szállításának egy irányelv keretében történõ szabályozása megkönnyíti a multimodális megközelítést".

Az indokolás szerint ?ezeket a kihívásokat átfogóan felismerte az ENSZ is, és az egyes szállítási módokra vonatkozóan egyedi ajánlásokat fogadott el (a közúti szállítással kapcsolatos ADR, a vasúti szállítással kapcsolatos RID, illetve a belvízi szállítással kapcsolatos ADN)".

Jelenleg négy irányelv szabályozza a veszélyes áruk EU-n belüli szállítását (94/55/EK (ADR); 96/49/EK (RID); valamint a biztonsági tanácsadókról szóló 96/35/EK és 2000/18/EK irányelvek). További négy bizottsági határozat pedig a keretirányelvektõl való nemzeti eltéréseket biztosít (2005/263/EK, 2005/903/EK, 2005/180/EK és 2005/777/EK). Az európai uniós szabályozás csak a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítására irányul, a belvízi szállításról még nem született európai szabályozás.

A most az EP-ben megszavazott irányelv célja, ?hogy az ADR, a RID és az ADN nemzetközi célkitûzéseit bevezesse a tagállamok nemzeti szállítási szabályozásaiba. A ENSZ ajánlásaira épülõ megoldások egy részét a javaslat naprakésszé teszi. Ezen túlmenõen mindhárom szállítási módot (vasúti, közúti, belvízi szállítás) egyetlen jogi aktus szabályozza majd." A jelentéstevõ szerint ?ez jobban szolgálja majd a szállítást, a veszélyes anyagok szállításában részt vevõket, valamint a környezet és a társadalom védelme révén az össze európai polgárt is".

Az EP alapvetõen támogatta a javaslatot, amelyhez ugyanakkor bizonyos, pontosító módosításokat fogadott el.

Jelentéstevõ: Bogus³aw Liberadzki (PES, PL)

Jelentés: (A6-0253/2007) – A veszélyes áruk szárazföldi szállítása

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0278

Bogus³aw Liberadzki

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Liberadzki&partNumber=1&language=HU&id=23768

Jelentés a teherszállítási logisztikáról

Az Európai Parlament szerdán 577 igen, 52 nem, 61 tartózkodó szavazattal fogadta el Inés Ayala Sender (szocialista, spanyol) jelentését, amelynek címe ?Európai teherszállítási logisztika – a fenntartható mobilitás kulcsa".

?A teherszállítási logisztika eddig is fontos tényezõ volt az európai növekedés és versenyképesség fokozásában. A logisztika kiemelt szerepet tölt be az EU gazdasága hatékony mûködésének biztosításában, és – a tevékenység egészét tekintve – az EU bruttó hazai termékének megközelítõleg 13 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a logisztikai költségek (szállítás és raktározás) a késztermékek végsõ költségének átlagosan 10-15 százalékát teszik ki Európában. A logisztika gazdasági hatása óriási." Így kezdõdik a szerdán megszavazott jelentés indokolása. ?Az EU-25-ben a teherszállítás 28 százalékkal nõtt 1995 és 2005 között (milliárd tonna-kilométerben mérve). Ez meghaladja a GDP növekedését" – áll a szövegben.

Az indokolás emlékeztet, ?mivel Európában a közlekedési ágazat felelõs az összes elsõdleges energiafelhasználás 20 százalékáért, amelynek 98 százaléka fosszilis tüzelõanyagokon alapul, környezeti hatása rendkívül jelentõs". ?Figyelembe véve a teherszállításban betöltött szerepét, a logisztika központi tényezõvé válhat a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos és egyéb célok megvalósításában, valamint az éghajlati változások minimálisra csökkentésére irányuló összehangolt cselekvésben" – váli a jelentéstevõ.

Az Európai Bizottság a teherszállítási logisztikát alapvetõen üzleti tevékenységnek tekinti, saját szerepének pedig azt, hogy biztosítsa a megfelelõ keretfeltételeket. A bizottság szerint a prioritások és a konkrét cselekvési területek a következõk: a szûk keresztmetszetek azonosítása és megoldása; intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazása – ideértve az e-teherszállítást -; logisztikai képzés; statisztikák; az infrastruktúra hasznosítása; multimodális láncok és rakodási egységek szolgáltatási teljesítménye, támogatása és egyszerûsítése".

A jelentésben az EP üdvözli az európai teherszállítási logisztikáról szóló bizottsági közleményt, és ?támogatja a vonatkozó érdekeltekkel folytatott konzultációt, amelynek célja, hogy megoldást találjon a meglévõ szûk keresztmetszetekre". A parlament ugyancsak ?támogatja a bizottság azon szándékát, hogy 2007 õszén cselekvési tervet mutasson be a teherszállítási logisztikára vonatkozóan, amelynek arra kell irányulnia, hogy politikai napirendre tûzze a logisztikát, és növelje annak jelentõségét azáltal, hogy a benne rejlõ lehetõségekre, a vonzerejére és hasznosságára összpontosít".

Gurmai: a korszerû logisztika az európai gazdaság jövõjének záloga

A plenáris vitában felszólalt Gurmai Zita (szocialista). Szerinte ?az európai gazdaság jövõjének záloga, hogy korszerû, hatékony teherszállítási logisztika valósuljon meg az EU egész területén. Ennek megléte hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlõdéshez, a versenyképesség javításához és a regionális fejlõdés biztosításához". A képviselõnõ úgy vélte, ?a legfontosabb a szállítási módok összehangolása úgy, hogy az egyes módok hatékonyságát és elõnyeit teljes mértékben kihasználják. Ez a technikai, gyakorlati és gazdasági feltételek együttes teljesülését igényli."

?A logisztika fejlesztéséhez egységes stratégián nyugvó hatástanulmányokra is szükség van. Fontos az állam és a magánszféra feladatainak elkülönítése. A hatékony logisztika a fenntartható mobilitás kulcsa. A fejlett logisztikai megoldások hozzájárulnak a teherszállítás optimalizálásához, így itt érdemes megvizsgálni a logisztika fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztési támogatás lehetõségeit is" – fogalmazott Gurmai Zita.

Jelentéstevõ: Inés Ayala Sender (PES, ES)

Jelentés: (A6-0286/2007)- Európai teherszállítási logisztika – a fenntartható mobilitás kulcsa

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Szavazás: 2007. szeptember 5., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2228

Inés Ayala Sender

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ayala+Sender&partNumber=1&language=HU&id=28292

Vita a terrorizmus elleni küzdelemrõl

Az EP a Tanács és az Európai Bizottság képviselõinek részvételével vitázott a terrorizmus elleni küzdelemrõl.

Errõl egyelõre angol nyelvû anyag olvasható itt:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/019-10002-246-09-36-902-20070823IPR09765-03-09-2007-2007-false/default_hu.htm

A Toubon-jelentésrõl szóló tegnapi anyagból kimaradt Herczog Edit felszólásának összefoglalása. Alább az ezzel kiegészített anyag:

Felszámolná az EP az egységes piacon meglévõ akadályokat

Az európai egységes piacot elemzi az EP jelentése. A képviselõk innovatívabbá, hatékonyabbá és mindenki számára elõnyössé tennék az unió belsõ piacát.

?Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén" – ezzel a címmel készített saját kezdeményezésû jelentést Jacques Toubon (néppárti, francia). A dokumentumot kedden, 534 igen, 119 nem, 27 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselõk.

A szöveg szerint az uniós egységes piac ?olyan példa nélküli vívmány, amely a fogyasztók részére szélesebb választékot és alacsonyabb árakat nyújt, az üzleti szféra részére versenyképes és dinamikus környezetet teremt, és lehetõvé teszi az európai kultúrák közötti eszme- és tapasztalatcserét".

A képviselõk úgy vélik, ?a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelentõs elõrehaladást tett lehetõvé a szolgáltatások piacának megvalósítása felé", az euró bevezetése pedig ?meghozta az átláthatóságot, a hatékonyságot és az egységes piachoz való könnyû hozzáférést".

A parlament ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár egységesen részesüljön az egységes piac elõnyeibõl". A képviselõk szerint ?csak egy következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott elõnyök". Az EP ösztönözné a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül, és az Európai Bizottságtól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégia megalkotását várja.

A szöveg kitér az adminisztratív terhek csökkentésére, a környezetvédelem fontosságára is. A jelentéstervezetben az áll, hogy ?a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönzõ egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez". A szövegben a parlament üdvözli az uniós állam- és kormányfõk ezirányú lépéseit, ?sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellõképpen az atomenergia lehetséges szerepét".

A képviselõk szerint ?az EU csak akkor fog jól fejlõdni egy globális gazdaságban, ha eléri vagy akár felülmúlja kereskedelmi partnerei innovációs kapacitását", ezért – teszik hozzá – ?az EU-nak külön intézkedésekre van szüksége az egységes piac innovatívabbá tétele érdekében".

Az EP ?az általános érdekû szolgáltatásokról szóló, a Szerzõdésekhez csatolandó jegyzõkönyvhöz kapcsolódó 2007. évi kormányközi konferencia megbízatásával összhangban felkéri a bizottságot, hogy kezdeményezze az általános érdekû szolgáltatások jogállásával kapcsolatos jogi bizonytalanságok elhárítását, különös tekintettel az állami támogatás és a közbeszerzés szabályaira".

Herczog: a régi tagállamok sértik meg többször a belsõ piaci szabályokat

A plenáris vitában felszólalt Herczog Edit (szocialista). Az egyes országok felelõsségérõl szólva a képviselõnõ azt mondta, ?a tagállamok nem az Európai Bizottságnak, nem az Európai Parlamentnek tartoznak a belsõ piaci szabályok átültetésével, hanem mindenekelõtt saját maguknak, egymásnak és mindenek fölött a saját polgáraiknak és a saját vállalkozásaiknak. Ezért aztán nem mehetünk el szó nélkül a 2007. júliusi belsõpiaci eredménytábla eredményei mellett". Herczog azt mondta, ?az eredménytábla alapján azt látjuk, hogy a határidõ letelte után két évvel át nem ültetett irányelvek rekorderei szinte kivétel nélkül a régi tagállamok". ?A belsõ piaci kötelezettségszegési arány az egyes régi és új tagállamok között 1:2-höz, de esetenként 1:8-hoz, mint például Szlovénia és Olaszország között. Ennek egyenes következménye, hogy az egyenlõtlen bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés egyértelmûen a jogkövetõk kárára történik" – fogalmazott a politikus.

?Amikor a jövõ belsõ piacáról beszélünk, egyértelmûen hangsúlyoznunk kell, hogy a jogkövetõ magatartást tanúsító, az acquis communautaire-t átültetõ országok és vállalkozások nem lehetnek károsultjai a belsõ piac további fejlesztésének" – mondta Herczog Edit.

Jelentéstevõ: Jacques Toubon (EPP-ED, FR)

Jelentés: (A6- /2007) – Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén

Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2024

Jacques Toubon

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Toubon&partNumber=1&language=HU&id=28198

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük