Építészeti stílusok. I. rész.

Egyiptomi építészet. Az egyiptomiak főleg piramisokat építettek, ezek olyanok voltak, mint a gúlák, amelyekről a középiskolában tanultunk, csak kicsit nagyobbak. Az építményekbe csak haláluk után költöztek be az úgynevezett sírkamrába. A piramisokban voltak rejtett kincseskamrák is, amelyek úgy működtek, mint manapság az off-shore cégek, amelyekről senki nem tudja, melyik részük tartalmazza a kincseket. Ha mégis megtalálják, mint Tutanhamon esetében, akkor az állam ráteszi a kezét.

Egyiptomi építészet. Az egyiptomiak főleg piramisokat építettek, ezek olyanok voltak, mint a gúlák, amelyekről a középiskolában tanultunk, csak kicsit nagyobbak. Az építményekbe csak haláluk után költöztek be az úgynevezett sírkamrába. A piramisokban voltak rejtett kincseskamrák is, amelyek úgy működtek, mint manapság az off-shore cégek, amelyekről senki nem tudja, melyik részük tartalmazza a kincseket. Ha mégis megtalálják, mint Tutanhamon esetében, akkor az állam ráteszi a kezét.

Görög építészet. A görögök egyetlen épületüket sem fejezték be, példa rá az athéni Akropolisz. Ezért például a budai vár átépítésénél nem szabad görög építészeket alkalmazni, erről egy titkos jogszabály rendelkezik. Megfigyelhetjük, hogy templomaikat és más építményeiket úgy alakították ki, hogy tágas tereket hagytak a létesítmények között, ezeket agoráknak hívták és ott mindenki elmondhatta a véleményét. Az épületek terheit gyakran a kariatidák tartották, úgy mint manapság a keményen dolgozó kisemberek az ország terheit.

Római építészet. A Római Birodalom nagyon gazdag volt, császáraik a győztes háborúkban alaposan megszedték magukat és ebből juttattak néhány morzsát a rabszolgáknak is. Kár, hogy ez a szép szokás mára már kihalt. A római építészek templomot, kőszínházat, fürdőket, villákat, diadalíveket, emlékoszlopokat, még vízvezetéket is építettek, amelyek maradványai nálunk is megtalálhatók, például Nagytétényben, Sopronban, Sümegen és Budapesten. Bár az ókorban az a hír járta, hogy Róma után sötét középkor következik, az építészetben ez szerencsére nem jött be.

Bizánci építészet. Miután Róma elvesztette jelentőségét, Európa központja Bizánc, mai nevén Konstantinápoly lett. A törökök is követték a rómaiak példáját, ott hódítottak, ahol csak tudtak. Mi is behódoltunk nekik, aki többet akar tudni erről, vegye kézbe Jókai Mór Török világ Magyarországon c. könyvét. Csodálatos kör- és görögkereszt alakú templomokat építettek, például a Hagia Sophia, vagy az Apostolok Temploma Konstantinápolyban. És akinek még ez sem elég, nézze meg Moszkvában a Vaszilij-Blazsennij templomot a Vörös téren. A bizánci építészet remeke.

Román építészet. A középkor tipikus építészete. Ugye, a hűbéri társadalomban vagyunk, ekkor épültek a főurak várai és számos templom. Ekkor alakulnak ki a bazilikák építési szabályai, főhajó, mellékhajók. Nem kell messzire mennünk, ha a román építészet csodáit meg szeretnénk nézni. Szép példája a Jáki templom, Vas megyében, Szombathely közelében.  Nevét egykori birtokosairól a Ják nemzetségről kapta. A név eredete vitatott. Egyesek szerint a Jakab személynév rövidített változata, míg mások a Csák nemzetségtől származtatják. Állítólag a két nemzetség tulajdonképpen azonos. A csáki szalmáját most hagyjuk, bár sok példáját találhatjuk országszerte.

Láng Róbert