Eredetvizsgálat

A művészettörténészek évtizedek óta sérelmezik, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum pincéjében talált, felbecsülhetetlen értékű olajfestmény a „Tiroli vadász zergetollas kalapban" kit ábrázol és kinek a műve. A rendszerváltás előtt az ilyen kérdések még a „negyedik T" (Támogatás. Tűrés. Tiltás. Tabu) kategóriájába tartoztak. Most eljött idő a múlt eme fehér foltjának felderítésére.

A művészettörténészek évtizedek óta sérelmezik, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum pincéjében talált, felbecsülhetetlen értékű olajfestmény a „Tiroli vadász zergetollas kalapban" kit ábrázol és kinek a műve. A rendszerváltás előtt az ilyen kérdések még a „negyedik T" (Támogatás. Tűrés. Tiltás. Tabu) kategóriájába tartoztak. Most eljött idő a múlt eme fehér foltjának felderítésére.

   Ami biztos, a „Tiroli vadász zergetollas kalapban" egy okkersárga háttérből kiemelkedő, nagy bajuszú, hatvan év körüli férfit ábrázol, kezében kanócos puskával, úgynevezett flintával. Hátizsákot visel az elejtett zsákmány céljára. Itt említem meg, hogy a zergetoll fordítási hiba, hiszen a zerge nem madár, nincs tolla. Német nyelven Gemsbart-nak nevezik a zerge szakállát, ezt tűzték fel kalapjukra a vadászok.

   De térjünk a lényegre. A múzeum előterében megtartott szimpóziumra kiváló nemzetközi művészettörténészeket hívtak meg.

   Dick Wittington professzor (Oxford) szerint a képet Albert Freitag festette 1590 körül. A vadász von Niemand bárónő és I. Miksa német császár törvénytelen fia. Erre utal a vadász nyakában lévő sál jellegzetes csomózása. A kép Tirol tartományában lévő Meranoban  készülhetett, a Dolomitok egyik sziklája világosan rekonstruálható a festményen.

   Doktor Dumm (Kunsthalle, Hamburg) véleményét igencsak triviális módon fejezte ki. Tanult kollégám elmélete úgy illeszkedik a valódi tudományhoz, mint tehénhez a tiroli nadrág. Szó sincs semmilyen bárónőről, császári szeretőről. A modell egy vogelsbergi erdőkerülő volt. A képet Lucas Donnerstag festette 1650-ben. Egyébként a vadász kezében tartott fegyver nem flinta, hanem kováspuska.

   Gerd Zifferblatt akadémikus, független szakértő (Heidelberg Universität) elnézést kért, hogy kénytelen komolytalannak, szinte humorosnak nevezni az előtte szólókat. De ebben az ügyben hosszas irattári kutatásokat végzett Berlinben, így találta meg a festmény akvarell vázlatát. A hozzá csatolt levelezésből kiderült, hogy egy brandenburgi táltosról van szó, aki gyógykenőcsébe mártott zergetollakkal tudott több alkalommal is sikeres gyógyulást elérni. Elsősorban köszvénynél, gyomorfekélynél és sápkórnál. Ezt szimbolizálja a kalapon lévő hatalmas zergeszakáll. A festőművész a XVIII. században élt magyar származású Mittwoch István Bertalan, Bogdány Jakab tanítványa, a festmény 1710-ben készült.

   A szimpózium résztvevői a vita folytatását elhalasztották. Addig is amíg a Nemzeti Kutatás Alap a további vizsgálatok céljára 10,5 millió forintot nem biztosít. Továbbá határozatot hoztak egy Tiroli Vadász Alap létesítéséről. Adományokat természetes vagy jogi személyektől, más alapítványoktól, állami költségvetéstől szívesen fogadnak. A csekkszámla szám a www.tirolivadász.hu honlapon megtalálható.

Láng Róbert