www.ervprogram.huwww.ervprogram.hu A Magyar Hypertonia Társaság indította  az „ÉRV – EReink Védelmében" elnevezésű programot, amelynek 2008. évi eseményeiről tartottak tájékoztatót március 27-én, ahol részletesen bemutatták az elmúlt év áprilisa óta zajló vizsgálati program első eredményeit. 

 

 

www.ervprogram.huwww.ervprogram.hu A Magyar Hypertonia Társaság indította  az „ÉRV – EReink Védelmében" elnevezésű programot, amelynek 2008. évi eseményeiről tartottak tájékoztatót március 27-én, ahol részletesen bemutatták az elmúlt év áprilisa óta zajló vizsgálati program első eredményeit. 

 

A tájékoztatót  dr.Kiss István, a Szent Imre Kórház Nefrológia-Hipertónia profil vezetője, a Magyar Hypertonia Társaság elnökhelyettese, az ÉRV prpgram MHT-koordinátora és

Dr.Farkas Katalin, a Szent Imre Kórház Angiológiai profil vezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnökhelyettese, az ÉRV program vezetője tartotta.

Az  EGIS Gyógyszergyár Nyrt.  támogatásával indított ÉRV program első vizsgálati eredményei egyértelműen mutatják, a perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, a súlyos szívinfarktus vagy szélütés előjelzője.

A régiónként történt adatvizsgálatból kiviláglik  a tünetmentes érszűkület és a halálozás összefüggése is.

A perifériás érbetegség, másnéven „érszűkület", leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel, időbeni felismerését nagyban nehezíti, hogy sokáig nem okoz tüneteket.  A betegség az általános érelmeszesedés egyik jele, és hazánkban összesen mintegy 400 ezer embert érint.  A hosszú tünetmentes időszak miatt előfordulása 50 éves kor felett jelentősen megnő.

A perifériás érbetegség önmagában is veszélyes kór, mivel a láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, kései felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.  Az érszűkületes beteg számára mégsem az alsóvégtag sorsa jelenti a legnagyobb veszélyt.  A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.

Jelenleg Magyarországon az összes halálozás több mint feléért a szív- és érrendszeri problémák felelősek, így kiemelkedően fontos a perifériás érbetegség előrejelző funkciója.  Mindezek szem előtt tartásával indította el

a Szív és Érrendszeri Nemzeti Program alprogramjaként  a Magyar Hypertonia Társaság, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával az EReink Védelmében (ÉRV) programot.

Mivel a perifériás érbetegség műszeres vizsgálattal egyszerűen és olcsón megállapítható a boka/kar index mérésével,  így elsődleges célkitűrésként szerepelhet a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése, s kezelésük révén a magyarországi szív- és érrendszeri halálozás hatékony csökkentése. 

A program további feladata, hogy öt éves futásideje alatt a vizsgálódó szakemberek információkat gyűjthessenek az érszűkületes betegek megfelelő gondozásáról, ill. az azzal járó előnyökről.

Az ÉRV program keretében indult 2007 májusában az az országos szűrőprogram, melynek során összesen 50 Hipertónia Centrumban várják szűrővizsgálattal a jelentkezőket.  A diagnózis alapja az ún. „boka/kar index mérés", ami egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat.

Az 1 éven keresztül tartó első szakaszban olyan 50-75 év közötti férfiakat és nőket vizsgáltak, vizsgálnak meg ily módon, akik bármely egyéb vizsgálatra a centrumokban megjelennek.  A vizsgálat során, a konkrét mérések mellett a kezelőorvos összegzi az illető általános szív- és érrendszeri kockázatát. A szűrésen résztvevőket a kapott eredmények alapján négy csoportba sorolják, és az eredmények, valamint a kockázati tényezők értékelése alapján minden beteg tanácsot kap kezelőorvosától hogy milyen egyéni megelőző intézkedésekre van szüksége.  A vizsgált egyéneket kontrollvizsgálatra is bekérik.

A vizsgálatba eddig több mint 13 ezer beteg került be, átlagéletkoruk 61,8 év.   A vizsgálatokkal együtt a már beérkezett adatok feldolgozása is megkezdődött, így több tanulságos eredményről is beszámolhattak a program szervezői.

Eszerint:

Az eddig feldolgozott adatok alapján, az  1.3239 tünetmentes beteg mintegy 15 százalékánál diagnosztizálható volt az érszűkület  valamilyen formája!  A korosztályos bontásból látható, az előfordulás gyakorisága a korral együtt nő,  a férfiak jellemzően nagyobb arányban érintettek mint a hölgyek.  Váratlan és megdöbbentő adat, hogy

az 50 évesnél fiatalabbak között inkább a hölgyek érintettek és körükben majdnem minden tizedik megvizsgált magasvérnyomásos beteg érintett az érbetegségben (előfordulás: 9,4%).

A kockázat többféle módon súlyozható:

-A hagyományos kockázatbecslés szerint az ÉRV program keretében vizsgált betegek 57%-a a kis vagy közepes rizikócsoportba tartozott.

-Az un. SCORE kockázat-becslés szerinti értékelésben a szív- és érrendszeri kockázati csoportok közül

az alacsony és közepes kockázatúak körében hasonló volt (9 vs. 11%) a betegség előfordulása.

Ez mutatja, hogy, a nemzetközi irodalomban leírtaknak megfelelően, a perifériás érbetegség egyértelmű, és eddig kellően még ki nem használt előrejelzője a gyakran már egyidejűleg meglévő, de még tünetmentes koszorúsér- vagy agyér-betegségnek.

Az elmúlt év őszén zajlott  III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus kongresszus a perifériás érbetegséget önmagában is nagy szív- és érrendszeri kockázatot jelentő betegségnek sorolta be (ilyen pl. még a cukorbetegség, vagy az ismert koszorúérbetegség és a veseelégtelenség), illetve a kóros boka/kar index pedig már önmagában is jelzi a kardiovaszkuláris tünetektől mentes, nagy kockázatú állapotot.

A több mint 13 ezer feldolgozott adatlap kiváló lehetőséget adott arra is, hogy hazánkban először területi eloszlás alapján is megvizsgálják e betegség előfordulását.  A kapott adatok alapján elmondható, hogy az előfordulás területileg korántsem egyenletes.

A leginkább érintett régiók az Észak-magyarországi és a Közép-magyarországi, a legkisebb előfordulást pedig Nyugat-dunántúli és a Dél-alföldi régióban tapasztaltak.  A különbség váratlanul markáns,  a regionálisan legmagasabb előfordulási arány majdnem kétszerese a legalacsonyabbénak!

(Dél-alföldi régió 10% vs. Észak-Magyarországi Régió 19%)

Az adatokból adódó leglényegesebb összefüggés:   a tünetmentes perifériás érbetegség gyakorisága egyértelműen a magas korai és időskori halálozású régiókban a legmagasabb.

Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, Magyarországon is igazolható a nemzetközi irodalomban már leírt összefüggés, a felismerés és kezelés nélküli betegek életkilátásának drasztikus csökkenéséről (közel egyharmaduk 5 éven belül meghal).

A kockázati tényezők között tapasztalt összefüggések:

Több mint ötezer (5.177) vizsgálatba került személy adatainak feldolgozás után látható hogy a tünetmentes perifériás érbetegség kialakulása során

a dohányzás,

a cukorbetegség,

a magas testtömeg-index és vérnyomás, valamint

a már lezajlott szívinfarktus a kiemelendő rizikófaktorok.

A dohányzás közel megháromszorozza, a már lezajlott szívinfarktus pedig megduplázza, de a magas vérnyomás (>140/90 Hgmm) és a cukorbetegség is kb. másfélszeresére növeli a betegség kialakulásának esélyét.

Az ÉRV program 2008. évre tervezett munkája során folytatják a már ismertetett vizsgálatot,  nagy hangsúlyt helyeznek a szakemberek képzésére.  Az orvosok vonatkozó ismereteinek bővítése mellett a kikérdezésben és a megfelelő vizsgálat elvégzésében a mellettük tevékenykedő szakdolgozóknak (asszisztensek, nővérek, stb.) is oroszlánrésze van,  ezért a szervezők az ő további képzésükre, illetve motiválásukra is kiemelten figyelnek.

Az elmúlt évi képzési sorozat végére országosan ezer nővér és asszisztens szerezte meg az érszűkület elleni eredményes küzdelemhez szükséges tudást, így idén már ezen tudás kamatoztatásra helyezik a hangsúlyt.

A nagyközönség tájékoztatása továbbra is központi kérdés marad, hiszen egy hosszú ideig tünetmentes betegség esetében nélkülözhetetlen az érintett kezdeményezése:  az orvoshoz fordulás.

A programmal kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló honlap a www.ervprogram.hu  címen érhető el,

az információs vonal pedig az ország bármely részéből helyi tarifával hívható a  06-40 918-020  számon.

Mindkét elérési lehetőség hamarosan megújuló és kibővített tartalommal jelentkezik.

A szervezők a médián keresztül történő tájékoztatást is folytatják, amiben új elemként a helyi adatokon és tapasztalatokon alapuló, a helyi és regionális médiában történő információs munka is hangsúlyos szerepet kap majd.

A boka/kar index mérésről:

Az érelmeszesedés megállapítása általában beavatkozással járó (ún. invazív) diagnosztikus eljárásokon alapul, ami alól a végtag artériák képzik az egyik kivételt.  Ezeken az érterületeken már tünetmentes állapotban is lehetőség van az érbetegség megállapítására, ezért a szív- és érrendszeri események megelőzésében fontos szerepet játszanak.

A műszeres vizsgálat során vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler- mérőfej segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint a lábakon a boka magasságában. (A mérőfejen át jobban hallható a vér lüktetése, ez  teszi lehetővé a korábbinál pontosabb mérést.)  Az így kapott mérési értékeket elosztják egymással (boka/kar), az eredmény adja az index pontos értékét.  Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb,  az  érszűkületet jelez, diagnosztizálhatóan. 

A mostani vizsgálatban követett eljárás:

-ha az érték normális (index 1-1,3 között van), akkor az illetőt 5 év múlva hívják vissza kontrollvizsgálatra,

-ha 0,9 < index <1,  akkor 1 év múlva egy újabb vizsgálat következik és az állapotromlástól függően az egyént átsorolják egy további csoportba; 

     amennyiben az index értéke ≤0,9, évente végzendő kontrollvizsgálatot is előírnak,

     ha a kapott index érték <0,8,  akkor angiológiai vagy érsebészeti vizsgálatot is végeznek a betegen.

Harmat Lajos