ESZTERHAI KATALIN: AKARATUNK GYÓGYEREJE A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fénypontja

Az Alexandra Kiadó különleges csemegét „tálalt" ezúttal is a 2016-os Könyvfesztiválon, nevezetesen Eszterhai Katalin, Kanadában élő magyar hölgy Akaratunk gyógyereje című könyvének „kóstolóját". Szily Nóra profi műsorvezető faggatta a szerzőt a műről, amelynek akár alcíme lehetne: ételmesék, életreceptek.

Az Alexandra Kiadó különleges csemegét „tálalt" ezúttal is a 2016-os Könyvfesztiválon, nevezetesen Eszterhai Katalin, Kanadában élő magyar hölgy Akaratunk gyógyereje című könyvének „kóstolóját". Szily Nóra profi műsorvezető faggatta a szerzőt a műről, amelynek akár alcíme lehetne: ételmesék, életreceptek.

A könyv keletkezéséről Eszterhai Katalin elmondta, hogy a betegség bárkit, bármikor megtámadhat. Sokat elvesz az ember életéből, ám szerencsés esetben valamit ad hozzá. Egy reggel a bal szeme felmondta a szolgálatot, nem látott rajta, levált a retina, megoperálták. Négy és fél hónapig kellett szinte mozdulatlanul feküdnie. A tétlenség „rozsdásítja" a lelket, felmerülnek rossz gondolatok: vajon lehet-e újra értékes ember, avagy „a vakok között a félszemű a király" – idézte Victor Hugót. Segít-e állapotán valamilyen enni- vagy innivaló? Eszébe jutott egy olasz szakácskönyv fűszer-kavalkádja, és egy kínai herbalista tanácsa, miszerint nem a bizonyos beteg szervet (a szemet), hanem először a májat kell megtisztítani, arra pedig a sáfrány alkalmas.

Az itt bemutatott írás önismereti utazás eredményeképpen „négyszólamú kantáta" lett -idézzük a szerzőt. Személyes történetek révén jut el a fűszerek legendáihoz, az ókortól napjainkig vezető úton. Sok mindent kipróbált, s volt, ami használt. A cél a változtatás, az önsajnálat nem megoldás. Viszont észre kell venni a napi csodákat, miközben óriáskeréken ülve hol fenn, hol lenn vagyunk. Katalin mesélt az álmáról, és ennek megfelelően berendezte a konyháját, hogy benne legyen a Föld lelke – gyümölcsök és fűszerek által. Egy évig dolgozott, amíg a fűszerekből orvosság lett. Ilyen az indiai jósnő kurkumája, ami hasznosnak bizonyult a látásra.

„A szép konyha kiszellőzteti a lelket" – vallja, de fontos a kapcsolat az étkezéssel is. A gyümölcsben és a zöldségben a Nap és a Föld energiáján kívül benne van a termelő szeretete, a modern kutatások alapján pedig a szervezet táplálására a szükséges vitaminok és ásványok. Ebből keletkezik az éltető erő. Korábban még nem hallott a goji bogyóról és a fekete szezámmagról – holott mindkettő javítja a látást. A fekete szezámmag „a sárga császár" szerint az örök élet titkát hordozza, aki naponta magához veszi, annak megújul a haja, sőt, visszanőnek a fogai. A sárga császár ugyan korán meghalt, de a műve örök. Katalin gyerekkori emléke a vak nagynéni, aki illatos csillagánizzsal díszítette a tortát.

Az akadály mindig feladat, a gyógyulás pedig maga a béke. Íme a helyes hozzáállás, és kell még az alázat is. Katalin kiírta az ajtajára, hogy „itt lakik az élet csodálója". Ő valóban az. Elmesélte egy amerikai vak koldus esetét: naponta pár dollárt kapott. Aztán a jó tündér kicserélte a feliratát, de nem árulta el, mit írt a táblára. A koldus bevétele jelentősen növekedett, már elérte a napi 50 dollárt. Végül megtudta, milyen feliratot tart: „olyan gyönyörű a tavasz, és én mindezt nem látom…"

Katalin kiapadhatatlan mesélő kedve, csinos, fiatalos alakja felülmúlt minden várakozást, áradt belőle a fény. Művelt, okos nő, aki észre veszi a mindennapi csodákat. Harminc éve nem él Magyarországon. Erős kalandvágy hajtja, így máris utazik vissza imádott férjével, Lajtai Györggyel, ezúttal Los Angeles-be. Lajtai ugyanis operatőri és fotós működéséért Emmy-díjat vesz át. A szerző a könyvbemutatón megajándékozta hallgatóságát saját készítésű (recept a könyvben!) diós süteményével, hiszen a dió is jó a szemre. A vásárlók illatos csillagánizst kaptak emlékül.

A színes sajtókóstoló szervezése és kivitelezése a kiadó munkatársa, Jusztinger Brigitta munkáját dicsérte. 

DOBI ILDIKÓ