A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint az Európai Unió gazdasági növekedése a 2007-es 2,9%-ról várhatóan 2,4 %-ra csökken 2008-ban és 2009-ben egyaránt (az euróövezetben 2,6%-ról 2008-ban 2,2%-ra, míg 2009-ben 2,1%-ra). Ez a pénzügyi piacok erőteljes ingadozásának hatása, ami szigorúbb finanszírozási feltételekhez és nagyobb bizonytalansághoz vezetett.

A még mindig kedvező globális gazdasági környezet és a szilárd alapok miatt azonban az előrejelzések tavaszhoz képest mindkét területen csupán 0,3 százalékponttal romlottak. Különösen az év korábbi időszakában a növekedés fő hajtóerejévé vált magánfogyasztás esetében várható további kedvező ütemű növekedés, amelyet a foglalkoztatás viszonylag stabil növekedése is erősít. Miután 2006-ban már létrejött 3,5 millió új munkahely, az EU egészében a 2007-2009-es időszakban további 8 millióval lehet számolni, ami hozzájárul ahhoz, hogy az uniós munkanélküliség aránya 2009-re 6,6%-ra csökkenjen. Részben ennek a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a tagállamok 2007-es költségvetési hiánya az előrejelzések szerint átlagosan a GDP 1,1%-ára, az euróövezetben pedig 0,8%-ára csökken, ami több évre visszatekintve a legalacsonyabb.

Ebben az évben a strukturális hiány esetében is várható kisebb mértékű javulás, bár ezután a költségvetési konszolidáció megáll. A következő negyedévekben a magasabb nyersanyagárak miatt várhatóan növekszik az infláció, amely azonban 2008 közepére körülbelül 2%-ra esik vissza az euróövezetben.

„A nyáron a pénzügyi piacokon tapasztalt erőteljes ingadozás, az USA gyengülő konjunktúrája és a folyamatosan emelkedő olajárak miatt kétségtelenül kedvezőtlenebbek a kilátások. Ebből következően tovább mérséklődik a gazdasági növekedés és a lassulás kockázata egyértelműen nagyobb. Az erős világgazdasági növekedésnek és a szilárd gazdasági alapoknak köszönhetően azonban a negatív hatás korlátozott maradhat. Ami az árakat illeti, az infláció mérsékelt marad, de a kockázat továbbra is fennáll", nyilatkozta Joaquín Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos.

Az USA gazdaságának gyengülése ellenére határozott növekedési kilátások

A Bizottság ma közzétett gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés mérséklődik az előrejelzés távlatában, az EU-ban a 2007-es 2,9%-ról 2008-ban és 2009-ben egyaránt 2,4%-ra (az euróövezetben a 2007-es 2,6%-ról 2008-ban 2,2%-ra, 2009-ben pedig 2,1%-ra). A 2008-ra vonatkozó növekedési előrejelzés most mindkét területen 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint hat hónappal ezelőtt.

2007-ben stabil első félév után a mérséklődés jellemző, részben a pénzügyi piacok ingadozásával magyarázhatóan – bár a konjunktúraciklus tetőpontja valószínűleg már a nyári nehézségek előtt bekövetkezett.

A Bizottság központi előrejelzése szerint a pénzügyi válság fokozatosan megszűnik, bár időközben érzékelhetően csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága és szigorodtak a finanszírozási feltételek. A beruházások alakulása eddig dinamikusnak bizonyult, de a jelenlegi szakaszban mérséklődhet, nem utolsósorban az építési beruházások néhány tagállamban tapasztalható erőteljes visszaesése miatt. A magánfogyasztás megélénkült és a kedvező foglalkoztatási kilátások fényében a növekedés fő hajtóerejévé válik, feltéve, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is megmarad.

A külső tényezőket tekintve az uniós növekedést a stabil világgazdasági kilátások is támogatják, főként a fellendülőben levő gazdaságok révén, ami nagyjából ellensúlyozza az USA gazdaságának visszaesését. Ezért a Bizottság úgy látja, hogy az EU gazdasági növekedése az előrejelzés két évében nagyjából potenciáljának megfelelően alakul. A magasabb nyersanyagárak miatt azonban az infláció a következő negyedévekben az euróövezetben 2,4%-ra nő, majd a jövő nyárra körülbelül 2%-ra esik vissza.

A munkanélküliség változatlanul csökken; a költségvetési konszolidáció megáll

A foglalkoztatás dinamikus, az EU-ban és az euróövezetben egyaránt 1,5%-os növekedése az idén várhatóan 3,6 millió új munkahelyet hoz létre az Unióban (az euróövezetben pedig 2,3 milliót). Ez az átfogó javulás számos ágazatra, foglalkoztatási modellre és tagállamra terjed ki. A továbbiakban a konjunktúraciklus tetőpontjához közeledve a foglalkoztatás növekedése 2008-2009-ben átlagosan mind az EU-ban, mind az euróövezetben körülbelül 1%-ra csökken. Mindazonáltal 2008-2009-ben mégis 4,5 millió munkahely jön létre az EU-ban (3,2 millió az euróövezetben), ennek eredményeként az általános foglalkoztatási ráta 2009-re 66% fölé emelkedik. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint az EU-ban 2009-re 6,6%-ra csökken, míg az euróövezetben 7,1% lesz, amire az utóbbi tizenöt évben nem volt példa.

Általánosabbá válik a munkaerőhiány, aminek következtében az előrejelzés időszakában a bérek várhatóan gyorsabban emelkednek, különösen 2008-ban, amikorra tükröződni fog az előző évek stagnáló béralakulása utáni felzárkózás és az egyszeri intézkedések hatása. A munkatermelékenység tartós növekedése azonban korlátozza a fajlagos munkaerőköltségek emelkedését és fékezi az inflációs nyomást.

A váratlan többletbevételek és a konszolidációs erőfeszítések együttes eredményeként az államháztartási hiány az EU-ban GDP-arányosan a 2006-os 1,6%-ról 2007-ben 1,1%-ra csökken (az euróövezetben 1,5%-ról 0,8%-ra). 2008-ban azonban néhány országban a gazdaság lanyhulása, valamint egyes esetekben a nem várt bevétel többletkiadásokra való felhasználása miatt romlás várható. Az előrejelzés szerint a teljes hiány 2008-ra az EU-ban a GDP 1,2%-ára, míg az euróövezetben 0,9%-ra nő, majd 2009-re, feltételezve a politikák változatlanságát, stabilizálódik. Strukturális tekintetben 2008-ban és 2009-ben várhatóan szintén megáll a költségvetési konszolidáció.

Az államadósság csökkenő tendenciát mutat és 2009-re az euróövezetben várhatóan eléri a GDP 63,4%-át, az EU-ban pedig már 2007-ben 60% alá kerül.

Egyértelmű kockázati tényezők

A növekedési kilátások fő kockázati tényezői a pénzügyi piacok alakulásához és az USA erősebb vagy elhúzódó konjunkturális gyengülésének lehetőségéhez kapcsolódnak. A pénzügyi piacok néhány szegmense még mindig nem működik megfelelően és nem zárható ki az sem, hogy egy elhúzódó bizonytalan időszak következik, ami a vártnál jobban befolyásolja a hitelfeltételeket és ebből következően a lakóingatlanok piacát. Másrészt azonban a munkaerőpiac alakulása okozhat kedvező meglepetést, ami a jövedelmek növekedésében és erősödő fogyasztói bizalomban nyilvánulhat meg. Ami az inflációt illeti, az alaphelyzetet befolyásoló kockázatot jelent az olajárak további meglódulása és az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése

A Bizottság teljes őszi gazdasági előrejelzése angolul:

http://ec.europa.eu/economy_finance/index_en.htm