Europarlament, 2007. november 12-15., Strasbourg
35 perc olvasásAz Európai Parlament következő plenáris ülésén voksolnak a képviselők a schengeni térség – többek között Magyarországra történő – kiterjesztésének jóváhagyásáról. Felszólal Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke. A parlament szavaz Schmitt Pálnak a sport oktatásban játszott szerepéről szóló, valamint Hegyi Gyulának a génmódosított szervezetekkel foglalkozó jelentéséről. Téma lesz a talajvédelem, a légi közlekedés kibocsátáskvóta-kereskedelme és Európa szerepe a globalizáció korszakában.
Az Európai Parlament következő plenáris ülésén voksolnak a képviselők a schengeni térség – többek között Magyarországra történő – kiterjesztésének jóváhagyásáról. Felszólal Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke. A parlament szavaz Schmitt Pálnak a sport oktatásban játszott szerepéről szóló, valamint Hegyi Gyulának a génmódosított szervezetekkel foglalkozó jelentéséről. Téma lesz a talajvédelem, a légi közlekedés kibocsátáskvóta-kereskedelme és Európa szerepe a globalizáció korszakában.
A képviselők hétfőn az egyperces felszólalások után Schmitt Pál jelentésének megvitatásával kezdik az ülésszakot. A képviselő a sportnak az oktatásban betöltendő szerepéről írt. Ezt követően többek között a talajvédelemről (Gutiérrez-Cortines- és Prodi-jelentés) és a légi közlekedésnek a gázkibocsátási kvótakereskedelmi rendszerbe történő bevonásáról (Liese) lesz szó.
Kedden reggel az Európai Bizottság 2008-as jogalkotási és munkaprogramjáról vitáznak a képviselők.
Kedd délben szólal fel az EP-ben Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök.
Délután a schengeni egyezmény alkalmazásának a 2004-ben csatlakozott országokra – így Magyarországra – történő kiterjesztésének (Coelho) vitáját tartják.
Ezután az európai szinten működő pártok finanszírozása (Leinen), és az EP petíciós bizottságának jelentése (Iturgaiz Angulo) lesz napirenden.
Szerda reggel arról folytatnak vitát a képviselők, hogyan lehet sikeres Európa a globalizáció kihívásai közepette.
Délben vita nélkül szavaznak Hegyi Gyula jelentéséről, amely a génmódosított szervezetek szabályozásáról szól. Ugyancsak ekkor voksolnak az EU és Oroszország viszonyát taglaló állásfoglalásról.
Délután többek között a Balin tartandó klímavédelmi konferenciával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg a képviselők, és szóba kerül az EU szomszédságpolitikája (Obiols i Germa – Tannock) is. Szerda este tartják az Ukrajna és az EU közötti gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó jelentés, (Zaleski), valamint a szerzői jogokkal kapcsolatos szóbeli kérdés vitáját.
Schengenről szavaz az EP
Az Európai Parlament szerdán szavazhatja meg Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés többek között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.
November 13-án, kedden, délután 3 órakor tartja az EP a schengeni övezet kibővítéséről szóló plenáris vitát, a képviselők szerdán délben pedig elfogadhatják a parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.
Ezzel egy újabb formai feltétel teljesül ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta.) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez.
EP: konzultációs jelentés és állásfoglalás
Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavaz.
Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így – a parlamenti vélemény elfogadása után – a Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy 2007. december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március végén lépnek életbe hasonló szabályok.
A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP várhatóan egy állásfoglalást is elfogad, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.
Magyarország felel a keleti határ 15 százalékáért
Az EP jelentéstervezete csak minimális, technikai jellegű változtatást javasol. (A parlament egyébként formailag a hozzá megküldött, eredeti javaslatban szereplő, év végi Schengen-bővítést fogja jóváhagyni, ez azonban nem lesz akadálya a december 21-ei határnyitásnak.)
A jelentéstevő Carlos Coelho (néppárti, portugál) az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: „ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé".
A jelentéstevő dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg – véli Coelho.
A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.
Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.
Határnyitási ünnepségek
A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton. A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.
Háttér
A schengeni övezetben – amelyhez az Egyesült Királyságon, Írországon, valamint az idén csatlakozott Románián és Bulgárián kívül az összes EU-ország tartozik (Norvégia és Izland pedig társult tag) – megszűnik a belső határellenőrzés (ezt rendkívüli esetben, ideiglenesen lehet csak visszaállítani). A terület külső határain az unió rendőrségi- és igazságügyi együttműködésében meghatározott szabályok szerint folyik a beutazás, a bevándorlás ellenőrzése. Az övezethez tartozó államok csatlakoznak az együttműködést segítő schengeni információs rendszerhez is.
A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttműködésben (akkor) résztvevő tagállamok között tehát azóta szűnt meg a belső határellenőrzés.
Magyarország hét szomszédja közül most három – Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – irányában szűnik meg az állandó határellenőrzés.
A Tanács értékelése a schengeni bővítésről (angolul)
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/mailing/file458.DOC
Közös vita – A schengeni vívmányok
A Tanács nyilatkozata – A schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása
Jelentéstevő: Carlos Coelho (EPP-ED, PT)
Jelentés: (A6- /2007) – A schengeni vívmányok alkalmazása a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében
Tervezet – A Tanács határozata a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Cseh Köztársaságban, az Észt Köztársaságban, a Lett Köztársaságban, a Litván Köztársaságban, a Magyar Köztársaságban, a Máltai Köztársaságban, a Lengyel Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban történő teljes körű alkalmazásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. november 13., kedd
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=COMPARL&mode=NOT&language=EN&reference=PE396.505
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0810
Carlos Coelho
Schmitt Pál jelentése: a sport szerepe az oktatásban
Az egykori olimpiai bajnok EP-képviselő, Schmitt Pál jegyzi azt a jelentést, amely a sportnak az oktatásban betöltött, illetve – még inkább – betöltendő szerepéről szól. Az iskolai testnevelés kötelezővé tétele és támogatása a képviselők szerint segítene a gyerekek immár egynegyedét érintő elhízás visszaszorításában, és az önfegyelmet, a szolidaritást, a toleranciát is erősítené.
A sport szerepéről az oktatásban – ezzel a címmel terjesztett elő véleményadó jelentést az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága. A jelentéstevő a néppárti Schmitt Pál. Az EP hétfőn vitázik, és kedden szavaz a szövegről.
A képviselő az indokolásban emlékeztet: „az elhízás – különösen a fiatalok körében – egyre növekvő európai elterjedése nyugtalanító, és egyben súlyos közegészségügyi probléma. Az Európai Unióban a túlsúlyos és elhízott gyermekek száma a becslések szerint évente több mint 400 ezerrel nő, növelve a már túlsúlyos európai népesség tizennégymilliós táborát". Felmérések szerint az európai gyerekek mintegy negyede túlsúlyos.
A szöveg megállapítja, „az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történő felkészítés, és amelynek középpontjában a gyermekek teljes körű, testi és szellemi fejlesztése áll". A képviselők szerint emellett „olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint a tisztesség, az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a tisztességes verseny".
Legalább heti 3 tornaórát
A képviselők ezért felkérik a tagállamokat, „tegyék kötelezővé a testnevelést az általános és középiskolákban, fogadjanak el olyan elveket, amelyek szerint a tanterv legálabb heti 3 tanórát biztosít a testnevelés számára, és ösztönözzék az iskolákat e meghatározott minimum lehetőség szerinti meghaladására". Az EP szakbizottsága azt is kéri, „hogy az egészségfejlesztés kiemelt helyre kerüljön az iskolák és óvodák pedagógiai programjában".
A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat, „folytassanak tájékoztató kampányokat az egészséges életmód szükségességéről, a rendszeres testedzés fontosságáról és az egészségtelen táplálkozáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokról a szülők és gyermekeik számára nagyon fiatal kortól kezdődően".
Jobb tornatermek, esélyegyenlőség
A parlament „felszólít, vessenek véget annak, hogy lefokozzák a testnevelés mint tantárgy és a testneveléstanárok státuszát"
A szakbizottság többek között a testnevelés-tanítás fejlesztését, minőségi sportlétesítmények építését, a fogyatékos tanulók számára is elérhető sportlehetőségek biztosítását várják a tagországoktól.
A képviselők arra is kérik a tagállamokat, a testnevelésben is „biztosítsák az esélyegyenlőséget azáltal, hogy lépéseket tesznek nemi, vallási vagy etnikai alapú megkülönböztetés felszámolására".
Drogmegelőzés
A szöveg arra is kitér, hogy „a testnevelő tanárok – az iskolában és azon kívül egyaránt – tájékoztassák a diákokat a doppingszerek használatával járó fizikai és pszichológiai veszélyekről".
Az EP „felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg azokat a területeket, amelyeken az EU fellépése hozzáadott értéket jelenthet a sportszervezetek és a tagállami hatóságok tevékenysége mellett".
Jelentéstevő: Schmitt Pál (EPP-ED, HU)
Jelentés: (A6-0415/2007) – A sport szerepe az oktatásban
A sport szerepe az oktatásban
Kulturális és Oktatási Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0415&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2086
Pál Schmitt
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28133&language=hu
Hegyi Gyula jelentése a génmódosított szervezetekről
A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelvet (2001/18/EK) módosítja az a jogszabály, amelynek parlamenti témafelelőse Hegyi Gyula (néppárti). A módosítás az Európai Bizottságra ruházott végrehajtási jogköröket érinti.
A 2001-es irányelv szigorította a GMO-t tartalmazó termékek forgalmazásának feltételeit, és kötelezővé tette az ilyen termékek megfelelő címkézését. Eszerint például mindig kötelező a környezeti hatástanulmány elvégzése GMO-k szabad környezetbe történő kibocsátása előtt. A hatóság csak akkor adhatja meg az engedélyt a kibocsátásra, ha a GMO-t egészségügyi- és környezeti szempontból is megfelelőnek, veszélytelennek találta. Az irányelvnek megfelelően engedélyezett GMO-termékek kereskedelmét a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják.
A jelentéstevő a módosításra a parlamentbe került irányelvben az EP jogkörének kiterjesztését célzó változtatásokat javasolt. Hegyi szerint „a fogyasztók joggal félnek az új technológia kockázataitól, ezért fontos az EU intézményrendszerében demokratikus módon megválasztott Európai Parlament bevonása a GMO-növények kontrolljába".
A környezetvédelmi szakbizottság a védzáradékok, a címkézés, az engedélyezés és a tagállami kivételek kérdésében is módosításokat fogadott el, azonban ezeket a tagállami kormányokat képviselő Tanács elutasította.
Ezt követően informális egyeztetéseket tartottak az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselőivel. Ezeken sikerült elfogadni egy kompromisszumos javaslatot, amelyet most beterjesztenek a plenáris ülés elé. A parlament vita nélkül szavaz a Hegyi-jelentésről, és vele a kompromisszumos módosításokról.
A kompromisszum szerint a címkézés kérdésében döntési jogköre lehet az EP-nek. A védzáradékkokkal kapcsolatban a Bizottság csak akkor dönthetne egyedül, ha a döntését csak egy országnak címzi.
Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)
Jelentés: (A6-0292/2007)- a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2007., november 14., szerda
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0292&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5430102
Hegyi Gyula
http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=23806&language=hu
Nicolas Sarkozy az EP-ben
A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy november 13-án, kedden délben intéz beszédet az EP-képviselőkhöz Strasbourgban.
Franciaország 2008 második felében (Szlovénia után) adja az EU soros elnökségét.
EP-vita: Európa és a globalizáció
Az Európai Parlamentben szerdán délelőtt José Barroso, az Európai Bizottság elnöke részvételével vitáznak a képviselők arról, mi Európa érdeke, és hogyan érhet el sikert az EU a globalizáció korában.
Az Európai Tanács 2007. október 18-19-ei, lisszaboni ülésén vitattak meg az állam- és kormányfők egy dokumentumot, melynek címe „Az európai érdek: sikeresnek lenni a globalizáció korában".
A vitaanyag kiemelten foglalkozik az európai gazdaság helyzetével a világban. A szöveg szerint az EU mint a szolgáltatások és áruk első számú exportőre a nyitott világgazdaság fő haszonélvezője.
A dokumentum részletesen elemzi az európai gazdasági és monetáris unió működését, és többek között az európai kisvállalkozásokat segítő jogalkotásra tesz javaslatot.
EP-vita az Európai Bizottság 2008-as munkaprogramjáról
Kedden reggel vitatja meg az EP az Európai Bizottság jövő évre szóló jogalkotási és munkaprogramját, melyet október 23-én fogadtak el.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, „a dokumentum az Európai Bizottság 2008-ra szóló politikai programja. Ismerteti stratégiai kezdeményezéseinket, és azon elkötelezettségünkön alapul, hogy jobbá tegyük az európai polgárok életét. A Bizottság a reformszerződés ratifikációjával párhuzamosan eredményeket fog felmutatni a polgárok előtt annak bizonyítására, hogy Európa a globalizáció korában fontosabb szerepet tölt be mint valaha: aktívan elősegíti a növekedést és munkahelyteremtést; a fenntartható Európát; a migráció kezelését; előtérbe helyezi a polgárokat és erősíti Európa globális partnerként való szerepét."
A 2008-as munkaprogram az Európai Bizottság közleménye szerint „napjaink legsürgetőbb kérdéseivel foglalkozik, mint például a növekedés és munkahelyteremtés, a klímaváltozás, az energia, a migráció és a bővítés".
A 2008-as munkaprogram
http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_en.htm
Állásfoglalás az EU-orosz kapcsolatokról
Az Európai Parlament állásfoglalást fogad el november 14-én az EU és Oroszország kapcsolatairól, miután október 26-án csúcstalálkozót tartottak a portugáliai Marfában.
Az EP október 24-én vitázott az EU-orosz kapcsolatokról, az állásfoglalás megszavazását azonban a csúcs utánra halaszották.
Az október 24-ei EP-vita összefoglalója (angolul)
Az Európai Bizottság sajtóközleménye az EU-orosz csúcsról (angolul)
http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/focus/eu_russia_102007/index_en.htm
Vita és állásfoglalás a pakisztáni helyzetről
Az EP-képviselők szerda délután vitatják meg a Pakisztánban kialakult válságos helyzetet. Csütörtökön állásfoglalásról is szavaznak.
Az EU korábban elítélte a rendkívüli állapot bevezetését és az alkotmány, valamint a szabadságjogok felfüggesztését.
Hatékonyabb uniós talajvédelmi szabályok
Évi 38 milliárd euró veszteséget jelent a talaj állapotának romlása Európában. Az EP egy új irányelv elfogadásával hatékonyabb talajvédelmet alakítana ki. Európai szinten tartanák nyilván a szennyezett területeket, a tagállamoknak pedig saját helyreállítási stratégiával kellene előállniuk.
Hétfőn két talajvédelemmel foglalkozó jelentésről is vitáznak a képviselők Strasbourgban. Első olvasatban szavaznak az első talajvédelmi irányelvről. Ennek témafelelőse Cristina Gutiérrez-Cortines (néppárti, spanyol). Vittorio Prodi (liberális, olasz) pedig a talajvédelemre vonatkozó tematikus stratégiáról készített saját kezdeményezésű jelentést.
Európai talajvédelmi irányelv
Mivel az éghajlatváltozás a talajra is kedvezőtlen hatást gyakorol, a képviselők fenntartható talajgazdálkodást szeretnének, és az eddig okozott károk helyreállítását sürgetik. Az új irányelv véget vetne az eddigi, elaprózott uniós talajvédelmi szabályozásnak. Jelenleg a hulladékgazdálkodásra, a növényvédő szerekre és a természetvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok tartalmaznak talajvédelmi rendelkezéseket.
Szennyezett területek nemzeti vagy regionális nyilvántartása
Az új irányelv bevezetné a szennyezett területek nyilvános, ötévente frissítendő nyilvántartását. A képviselők regionális szinten is szükségesnek tartják a lajstrom elkészítését. A szakbizottság meghatározása szerint szennyezett terület az, ahol emberi beavatkozás következtében került a talajba toxikus anyag, veszélyeztetve ezzel az egészséget és környezetet.
Helyreállítás
Az irányelv nemzeti joganyaggal történő harmonizációja után 7 évvel a tagállamoknak helyreállítási stratégiát kell javasolniuk. Szabadon dönthetnek a végrehajtási szintről, a célokról és a költségekről.
Mezőgazdaság és éghajlatváltozás
A témafelelős Cristina Gutiérrez-Cortines szerint ez az első uniós joganyag, amely elismeri a mezőgazdaság talajvédelemben betöltött szerepét és felveszi a harcot a klímaváltozással. A szakbizottság által javasolt módosító indítványok biztosítanák a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy kialakítsák saját mezőgazdasági-talajvédelmi politikájukat. A képviselők a talaj szénmegkötő képességének fejlesztését is fontosnak tartják.
Az irányelv életbe lépése után öt éven belül a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a veszélyeztetett területeket, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek például erózió, a szerves anyagok csökkenése, szikesedés, tömörödés, a biológiai sokféleség csökkenése, lezáródás, földcsuszamlás vagy árvíz miatt. A tagállamok dönthetnek arról, hogyan védekeznek ezek ellen.
Tematikus stratégia
Mivel a talajképződés és megújulás nagyon lassú, évezredek alatt lejátszódó folyamat, a talaj nem tekinthető megújuló forrásnak – áll Vittorio Prodi (liberális, olasz) jelentésében. A problémát bizonyos mezőgazdasági tevékenységek, a fakitermelési és ipari eljárások, a turizmus, a városok terjeszkedése és az építkezések okozzák, illetve súlyosbítják. Ezen tevékenységek közvetlen hatást gyakorolnak a víz és a levegő minőségére, a biológiai sokféleségre, az éghajlat változására, az ember egészségére, a táplálék biztonságára és a takarmányra. Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a talaj minőségének romlása 38 milliárd euróba kerülhet évente.
Minden szinten intézkedni kell
A képviselők úgy vélik, hogy a helyi, tagállami és regionális szintről jövő, alulról felfelé építkező megközelítéseken túl, jól koordinált uniós stratégiára is szükség van. Emellett a regionális és helyi hatóságok kezében maradna a célok meghatározása és a tervezés.
A tematikus stratégia első joganyaga a talajvédelmi irányelv. Fontos a már hatályban lévő, talajvízre, nitrátokra, hulladékkezelésre, szennyvízre és más környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó irányelvek összehangolása.
A talajvédelmi stratégia a 2002-ben elfogadott hatodik tematikus cselekvési terv nyomán létrejött hét tematikus stratégia egyike.
Jelentéstevő: Cristina Gutiérrez-Cortines (EPP-ED, ES)
Jelentés: (A6-0410/2007) – Keret meghatározása a talaj védelméért
Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege:
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0410&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0086
Cristina Gutiérrez-Cortines
Jelentéstevő: Vittorio Prodi (ALDE, IT)
Jelentés: (A6-0411/2007) – A talajvédelemről szóló tematikus stratégia
A talajvédelemről szóló tematikus stratégia
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Közös vita vége
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0411&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2293
Vittorio Prodi
A légi közlekedést is bevonná a kibocsátás-kereskedelembe az EP
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága kiterjesztené az EU emissziókereskedelmi rendszerét (European Emission Trading Scheme, ETS) a légi közlekedésre, és jelentősen szigorítana a Bizottság által javasolt széndioxid-kibocsátási határértéken. A képviselők a Bizottság 2012-es javaslata helyett már 2010-ben életbe léptetnék a rendszert.
Az egy évvel korábbi mérésekhez képest 2004-re a nemzetközi légi közlekedési szektor által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázoknál az EU részaránya 7,5 százalékkal emelkedett. 1990 óta a légi szektor összes széndioxid-kibocsátása 87 százalékkal nőtt. Ez nagyon távol áll attól a 8 százalékos csökkentési céltól, amelyet a kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására irányoz elő az EU számára.
A parlamenti szakbizottság szerint 2010-ig az ETS-t ki kell terjeszteni mind a közösségen belüli, mind pedig az EU és harmadik országok közötti légi forgalomra. A Bizottság ezt az új rendszert az unión belüli járatok esetében 2011-től, az EU határain túllépő járatokra pedig 2012-től vezetné be. A jelentéstevő Peter Liese (néppárti, német) szerint nehezen lenne megmagyarázható az, hogy például az Egyesült Királyságból induló és Marokkóban leszálló járat nem lenne része a rendszernek, a Kanári-szigeteken landoló viszont igen.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a légijárat-üzemeltetők ETS-értékét a 2004 és 2006 közötti átlagos éves szándioxid-kibocsátás 100 százaléka alapján határozzák meg. A szakbizottsági képviselők ennél tovább mennének, és 75 százalékra csökkentenék ezt az arányt.
Az ETS olyan engedélyt is adhatna az üzemeltetőknek, amelyek értelmében lehetőségük lenne évi 1 tonna széndioxid kibocsátásra. Az engedélyt kapók által kibocsátott összes mennyiség nem léphet túl viszont egy bizonyos határértéket. Az engedélyek egy részét díjmentesen kapnák a légi üzemeltetők, a maradékot pedig szabadon lehetne adni-venni, árverezni, elősegítendő a kvóták költséghatékony igénybevételét.
A Bizottság nem korlátozná az elárverezhető engedélyek számát, a parlamenti szakbizottság viszont 50 százalékban határozná meg ezt az értéket.
A bizottsági javaslat nem terjesztené ki a rendszert a kormányzati járatokra, a képviselők viszont törölnék ezt a kivételt, mondván, a kormányoknak példát kell mutatniuk a kibocsátás csökkentésében.
Az EP 2006 júliusában már elfogadott egy határozatot (Lucas-jelentés) arról, hogyan lehetne csökkenteni a repülés klímaváltozásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A parlament már ebben is javasolta légi ágazat bevonását a kibocsátás-kereskedelembe.
Sajtóközlemény a Lucas-jelentésről: Kerozinadóval az éghajlatváltozás ellen
Jelentéstevő: Peter Liese (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0402/2007) – A 2003/87/EK irányelv módosítása: a repülési tevékenységnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerébe történő bevétele
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
A vélemény fogalmazója:
Georg Jarzembowski, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0402&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0304
Peter Liese
Felére csökkentené az EP az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2050-re
A december 3. és 14. között, az indonéziai Balin tartandó ENSZ-konferencia előtt fogad el állásfoglalást a parlament a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes EP-bizottság kezdeményezésére. A parlament szóbeli kérdésekben is foglalkozik a témával.
2050-re a felére csökkentenék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az EP-képviselők – ez is szerepel a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes EP-bizottság állásfoglalás-javaslatában.
A Balin tartandó ENSZ-konferencia célja, hogy a 2012-ban kifutó kiotói jegyzőkönyv utáni időszakra készülve új célkitűzéseket körvonalazzanak a klímaváltozás mérséklésére.
Az EP-képviselők szerint az Európai Uniónak Balin meg kell erősítenie vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Szóbeli kérdések
Az EP Guido Sacconi (szocialista, olasz) két kérdése alapján is vitázik a kérdésről szerda délután.
A két benyújtott kérdés:
„Milyen stratégiát követ a Tanács annak érdekében, hogy az éghajlatváltozási egyezmény részes felei tárgyalási mandátumot kapjanak? Mit tesz a Tanács annak érdekében, hogy ez a tárgyalási mandátum olyan, kötelező érvényű kibocsátási előirányzatokat tartalmazzon, amelyek a következő évtizedek során a globális kibocsátás megfelelő mértékű csökkentését eredményezik?"
„Milyen stratégiát követ a Bizottság annak érdekében, hogy az éghajlatváltozási egyezmény részes felei tárgyalási mandátumot kapjanak? Mit tesz a Bizottság annak érdekében, hogy ez a tárgyalási mandátum olyan, kötelező érvényű kibocsátási előirányzatokat tartalmazzon, amelyek a következő évtizedek során a globális kibocsátás megfelelő mértékű csökkentését eredményezik?"
Szóbeli kérdések – A Tanács stratégiája az éghajlatváltozásról szóló, Balin tartandó konferenciával kapcsolatban (COP 13 és COP/MOP 3)
Guido Sacconi (PES, IT)
Dokumentum: (O-0057/2007 – B6-0379/2007)
Tanács
A Tanács stratégiája a Bali szigetén megrendezésre kerülő, éghajlatváltozással kapcsolatos konferencián (COP 13 és COP/MOP 3)
Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság
Vita: 2007. november 14., szerda
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0057&language=HU
Guido Sacconi
Guido Sacconi (PES, IT)
Dokumentum: (O-0058/2007 – B6-0380/2007)
Bizottság
A Bizottság stratégiája a Bali szigetén megrendezésre kerülő, éghajlatváltozással kapcsolatos konferencián (COP 13 és COP/MOP 3)
Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság
Vita: 2007. november 14., szerda
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0058&language=HU
Guido Sacconi
EP-választási kampányra is költhetnének az európai pártok
Az EP szakbizottsága támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely erősítené az európai pártok pénzügyi stabilitását, és megkönnyítené számukra a hosszú távú tervezést. A jövőben politikai alapítványokat is létrehozhatnának, és a 2009-es EP-választási kampányt is támogathatnák az európai szinten működő pártok.
Az európai szinten folytatott politikai vita elősegítése érdekében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy – feloldva a jelenlegi tiltást – a jövőben az EP-választási kampányokban is felhasználhassák pénzüket az európai szinten működő pártok. Az EP szakbizottsága támogatta ezt az elképzelést, kizárná ugyanakkor, hogy ezekből a forrásokból – akár közvetlenül, akár közvetetten – nemzeti pártokat vagy egyes jelölteket lehessen támogatni.
Az EU 2007-es költségvetésből egyébként 10 millió 436 ezer euró jutott az európai poltikai pártok finanszírozására.
A hosszú távú tervezhetőség és a pártok európai dimenziója erősítése érdekében a képviselők támogatták, hogy fokozzák a pártok pénzügyi stabilitását. (Jelenleg a pártok költségvetéséhez történő hozzájárulás évről-évre változhat, megnehezítve a megfelelő gazdálkodást.) A Bizottság javaslata szerint a nonprofit gazdálkodás követelménytől való eltéréssel a pártoknak lehetősége lenne átvinni éves bevételük negyedét a következő év első negyedévére. Az új rendszer a tartalékok felhalmozását is megengedné, a párt egy évnyi bevételével megegyező maximumértékig. A bevételek adományokból, valamint a tagpártok és a tagok hozzájárulásából jöhetnének.
A javaslatban az is szerepel, hogy a mostani 75 helyett az EU költségvetése a pártok kiadásainak 85 százalékát finanszírozhatná.
A Bizottság az európai politikai pártok számára megteremtené a politikai alapítványok létrehozásának jogi lehetőségét is.
Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, és a parlamenti témafelelős, Jo Leinen (szocialista, német) is kritizálta a Tanács döntéselőkészítő szervének, a COREPER-nek azt az október 25-ei döntését, amelynek alapján a jelenleg tárgyalt rendeletet két részre bontanák. A tagállami kormányok képviselőinek javaslata szerint az európai pártokra vonatkozó szabályokat továbbra is az EP számára nagy beleszólást biztosító együttdöntési eljárásban fogadnák el, a finanszírozással kapcsolatok intézkedések egy részében azonban a parlamentet csak konzultációs jog illetné meg.
Jelentéstevő: Jo Leinen (PES, DE)
Jelentés: (A6-0412/2007) – Az európai szintű politikai pártok statútuma és finanszírozása
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet módosításáról
Alkotmányügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2007. november 14., szerda
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0412&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0130
Jo Leinen
Kereskedelmi kapcsolatok Ukrajnával
Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU. Az EP támogatja Kijev WTO-tagságát, és a szabadkereskedelmi megállapodást, mely utóbbi viszont a képviselők szerint nehézséget okozhat az unió keleti tagállamaiban. Az EP szavaz a rövid távú vízumok kiadásáról is.
Az Ukrajnával folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról készített véleményadó jelentést Zbigniew Zaleski (néppárti, lengyel).
A tervezet szerint „Ukrajna az EU stratégiai szempontból fontos szomszédja, és egy »természetes híd«, amely összeköti az EU-t Oroszországgal és Közép-Ázsiával", „az ország nagysága, a területén és a lakosságában rejlő erőforrások, valamint földrajzi fekvése miatt Ukrajna különleges helyet foglal el Európában, és meghatározó regionális szereplőnek tekinthető". A szöveg emlékeztet: a 2004-es bővítéssel Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU lett.
A jelentésben az EP szakbizottsága „támogatja a WTO-hoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások eredményes lezárását; felkéri Ukrajnát, hogy számolja fel a még fennálló akár jogi, akár technikai jellegű akadályokat, amelyek hozzájárulnak a WTO-hoz való csatlakozását övező nehézségekhez".
Az EP szerint „az Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak hosszú távon nyilvánvalóan pozitív hatásai lesznek, azonban az EU keleti tagállamaiban előidézhet rövid- és középtávú negatív hatásokat is, amelyeket szükséges lesz kezelni".
A parlament „felkéri Ukrajnát, hogy mozdítsa elő a közszolgáltatások hatékony működését, és ezeket a szolgáltatásokat tegye könnyen elérhetővé valamennyi állampolgár számára, valamint a privatizációs folyamat sikeres befejezésének biztosítása révén fordítson nagyobb figyelmet a piaci liberalizációra, a monopóliumok felszámolására és az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségére".
A képviselők sürgetik Kijevet, „hozzon létre összefüggő és hatékony, az uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelő adórendszert".
A jelentés „aggodalommal jegyzi meg, hogy az ukrán kormány erőfeszítései ellenére a korrupció még mindig széles körben alkalmazott az országban, és jelentős szerepet játszik a gazdasági növekedés és a külföldi tőkéhez való hozzáférés lehetőségének elfojtásában".
A szövegben az EP „hangsúlyozza az Ukrajna és az EU közötti biztonságos, átlátható és megbízható energiaszállítási rendszer biztosításának fontosságát".
Rövid távú vízumok és visszafogadás
Az EP ugyancsak ezen a plenáris ülésen szavazza meg az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről, valamint a visszafogadásról szóló megállapodást. Ezeknek a témafelelőse Barbara Kudrycka (néppárti, lengyel).
Jelentéstevő: Zbigniew Zaleski (EPP-ED, PL)
Jelentés: (A6-0396/2007) – Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ukrajnával
Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ukrajnával
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 14., szerda
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0396&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2022
Zbigniew Zaleski
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28300&language=hu
Jelentéstevő: Barbara Kudrycka (EPP-ED, PL)
Jelentés: (A6-0363/2007) – Az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás
Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0363&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0069
Barbara Kudrycka
Jelentéstevő: Barbara Kudrycka (EPP-ED, PL)
Jelentés: (A6-0364/2007) – Az Európai Közösségek és Ukrajna közötti, visszafogadásról szóló megállapodás
Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösségek és Ukrajna közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2007. november 12., hétfő
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0364&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0071
Barbara Kudrycka
Kérdés a szerzői jogok határokon átnyúló kezeléséről
Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szerzői jogokkal kapcsolatban nyújtott be szóbeli kérdést, utalva Lévai Katalin márciusban elfogadott jelentésére.
A szóbeli kérdés szövege:
„Az Európai Parlament 2007. március 13-án állásfoglalást fogadott el a szerzői jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről. Állásfoglalásában a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjesszen elő egy, az online zenei szolgáltatások szerzői és szomszédos jogainak határokon átnyúló kezelését szabályozó keretirányelvre irányuló javaslatot. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, hogy a 2005-ös ajánlás kizárólag a zenei felvételek online értékesítésére vonatkozik.
Tudja tájékoztatni a Bizottság a Parlamentet arról, hogy milyen lépések történtek a Parlament kérését követően?"
Sajtóközlemény a Lévai-jelentésről
Szóbeli kérdés – A szerzői jog határokon átnyúló kollektív kezelése
Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT)
Dokumentum: (O-0068/2007 – B6-0381/2007)
Bizottság
Az Európai Parlament szerzői jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló állásfoglalásának nyomon követése (Lévai-jelentés A6-0053/2007)
Jogi Bizottság
A szóbeli kérdés szövege
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0068&language=HU
Giuseppe Gargani
Az EP petíciós bizottságának 2006-os tevékenysége
A Carlos José Iturgaiz Angulo (néppárti, spanyol) által jegyzett jelentés szerint az EP úgy véli, „a petíció olyan eszköz, amellyel lemérhető, hogy mit vár az európai közvélemény az Európai Uniótól, és hogy milyen mértékben képes ezt az Európai Unió teljesíteni".
A szakbizottság „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok széles körben elmulasztják a közösségi környezetvédelmi normák helyes végrehajtását, és úgy ítéli meg, hogy a következetesség javítására van szükség különösen a biológiai sokféleség védelmére és a bizonyos köz- és magánprojektek és -tervek környezetre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó közösségi jog tiszteletben tartásának a nyomon követése során".
A jelentés indokolása megemlíti: a szakbizottság „folytatta az európai ombudsmannal való párbeszédet és alaposan megvizsgálta az európai iskolákról, a tanácsi ülések átláthatóságáról, valamint a jogsértés miatti panaszok Bizottság által történő kezeléséről szóló különjelentéseket".
2006-ban a Parlamenthez 1016 petíció érkezett be, ami 2005-höz képest némi csökkenést jelent. 2005-höz hasonlóan 2006-ban is a beérkezett petíciók körülbelül egyharmadát nyilvánították elfogadhatatlannak, mivel nem tartoztak az EU tevékenységi körébe. A jelentés szerint a német, brit, spanyol, görög, francia, olasz és lengyel állampolgárok a legaktívabbak.
A képviselők úgy vélik, az EU Romániára és Bulgáriára kiterjedő, 2007. évi bővítése valószínűleg azzal jár majd, hogy a bizottsághoz jelentős számú petíció érkezik az említett országokból.
A 2006-ban beérkezett petíciókból 7 volt magyar nyelvű. A legtöbbet – 274-et – németül írták, angolul 177, spanyolul 127 petíciót nyújtottak be.
A Magyarországot érintő petíciós ügyek közül 2 lezárt, 4 pedig egyelőre lezáratlan.
Jelentéstevő: Carlos José Iturgaiz Angulo (EPP-ED, ES)
Jelentés: (A6-0392/2007) – A Petíciós Bizottság 2006. évi tanácskozásai
a Petíciós Bizottság 2006. évi tanácskozásairól
Petíciós Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. november 13., kedd
A jelentés szövege
http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0392&L=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2132
Carlos José Iturgaiz Angulo
Perger István/EUParlament sajtószolgálat
