Europarlament 2009. 03.26.:Legyen tilos beszerzési ár alatt árulni az élelmiszereket
15 perc olvasásJelenleg Európában ötször annyit kell fizetni a boltban az élelmiszerekért, mint amennyit a termelők kapnak. A képviselők szerint méltányos jövedelem jár a termelőknek. Az EP támogatja, hogy tilos legyen beszerzési ár alatt árulni az élelmiszereket. A parlament a visszaélések bejelentését fogadó telefonos ügyeletet is létrehozna.
Jelenleg Európában ötször annyit kell fizetni a boltban az élelmiszerekért, mint amennyit a termelők kapnak. A képviselők szerint méltányos jövedelem jár a termelőknek. Az EP támogatja, hogy tilos legyen beszerzési ár alatt árulni az élelmiszereket. A parlament a visszaélések bejelentését fogadó telefonos ügyeletet is létrehozna.
Az európai élelmiszerárakról szóló, csütörtökön, 390 igen, 112 nem, 71 tartózkodó vokssal elfogadott véleményadó jelentés szerint a közelmúltban az élelmiszerárak nagyfokú ingadozása volt jellemző. Ennek a képviselők szerint nem egyértelmű a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatása: „míg egyesek hasznot húztak az árak emelkedéséből, addig mások -többnyire az állattenyésztői és az élelmiszer-feldolgozói oldalról – jóval magasabb költségekkel kénytelenek számolni".
Tisztességtelen feltételeket szabnak a nagy áruházak
A szövegben az áll, hogy „az EU-szerte tapasztalt tények arra engednek következtetni, hogy egyes nagy áruházak vásárlóerejüket a beszállítóiknak fizetett árak fenntarthatatlan szintre történő lenyomására és tisztességtelen feltételek kiszabására használják fel".
A képviselők megjegyzik: „a fogyasztói árak Európában átlagosan ötszörösét teszik ki a mezőgazdasági termelő által kapott áraknak, holott az európai mezőgazdasági termelők ötven évvel ezelőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi árának megközelítőleg felét kapták kézhez".
Nagyfokú önellátást Európában
A jelentés szerint „stratégiailag kívánatos a nagyfokú önellátás biztosítása Európában", és ezért „törekedni kell az élelmiszerellátásunkat biztosító európai termelők helyzetének megerősítésére".
A szövegben az áll, „hogy miközben a fogyasztók a versenynek köszönhetően versenyképes áron juthatnak élelmiszerekhez, a mezőgazdasági termelők számára is biztosítani kell a stabil jövedelmet, amely fedezni az előállítási költségeket és a termelők munkájáért járó méltányos javadalmazást, többek között a jó minőségű élelmiszerekkel való ellátás biztonságának szavatolása érdekében".
Aggályos áruházi módszerek
Az EP „aggódik az olyan értékesítési gyakorlatok miatt, mint például az árucikkek előállítási költségük alatti áron történő eladása, minél több vásárló áruházba csalogatása érdekében". A képviselők „támogatják az élelmiszerek előállítási költségük alatti áron történő eladásának betiltását".
A jelentés elítéli, hogy a kereskedelem esetenként a termelőkre nézve káros módszerekkel „használják ki piaci erejüket". A jelentés ilyen módszernek tartja a regisztrációs díj, a polcpénz szedését, a kilistázással fenyegetést, a már eladott árukra vonatkozó visszamenőleges árengedményt, a kereskedelmi reklámköltségekhez való hozzájárulás fizettetését vagy a kizárólagos beszerzési megállapodásokat.
A szöveg – bár elismeri, hogy az élelmiszerellátási lánc különböző szintjein jelentkező piaci koncentráció rövid távon az élelmiszerek alacsonyabb árszínvonalához vezethet -, megjegyzi, hogy „közép- és hosszú távon ügyelni kell arra, hogy ez ne károsítsa a szabad versenyt, és ezáltal ne szoruljanak ki a kistermelők a piacról, valamint ne csökkenjen a fogyasztók rendelkezésére álló választék".
Kivizsgálni az árkülönbségeket
A jelentés „felszólítja a Bizottságot, hogy éves jelentéseiben vizsgálja meg a termelői és fogyasztói árak közötti szakadékot, a tagállamokban alkalmazott árak közötti, illetve a különböző mezőgazdasági termékek árai közötti különbségeket".
Az EP „szorgalmazza, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek tekintetében – a kőolajtermékekhez hasonlóan – uniós szinten dolgozzanak ki válság-előkészületi és tárolási terveket".
Ellenőrzött import
A képviselők felszólítják a Bizottságot, „hogy olyan WTO-megállapodást kössön, amely elegendő mozgásteret biztosít a mezőgazdasági ágazat számára ahhoz, hogy továbbra is versenyképes maradhasson a fejlődő országokkal szemben".
A parlament arra is felszólítja a Bizottságot, hogy „fokozottabban ellenőrizze az élelmiszer-behozatalt, különösen az európai higiéniai és környezetvédelmi előírások betartása tekintetében, annak érdekében, hogy az uniós fogyasztókat az importtermékekkel ne tegyék ki nagyobb kockázatoknak".
Telefonos ügyelet
A jelentés végül olyan, „a fogyasztókat és mezőgazdasági termelőket szolgáló telefonos ügyelet létrehozását" sürgeti, „ahol bejelenthetik a visszaélések eseteit, és ahol egész Európából származó információk állnak rendelkezésre összehasonlítható termékekről és árakról".
Jelentéstevő: Katerina Batzeli (PES, EL)
Jelentés (A6-0094/2009) – Élelmiszerárak Európában
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. március 23., hétfő
Az alvállalkozóknál is biztosítsák a tisztességes munkafeltételeket!
Gyakran – főleg az építőiparban – kiszolgáltatottak az alvállalkozóknál dolgozó munkavállalók. Az EP a tisztességes munkafeltételek biztosítását követeli. A plenáris ülése elé kerülő véleményadó jelentés szerint érdemes lenne uniós jogszabályt is elfogadni erről.
Lasse Lehtinen (szocialista, finn) készített véleményadó parlamenti jelentést „a termelési láncban tevékenykedő alvállalkozók társadalmi felelősségvállalásáról".
A szöveg szerint „korunkban a termelési folyamat számos iparágban meghosszabbodott és kiterjedt, széttöredezett a termelési lánc (…) és ennek hatása a mérlegben az, hogy a munkaerő közvetlen költségeit a kereskedelmi szolgáltatási szerződéseken alapuló alvállalkozói, szolgáltatási vagy beszállítói költségek váltják fel". Az alvállalkozókat viszont „gyakran kijátsszák egymás ellen", és „gyakorta bonyolult alvállalkozói láncolatai miatt bizonyos ágazatok, különösen az építőipar különösen kiszolgáltatottak a visszaélésekkel szemben" – áll a szövegben.
Az EP felszólítja a Bizottságot, terjesszen elő javaslatot arra, hogy a tisztességes munkára vonatkozó feltételeket az alvállalkozóknál foglalkoztatott munkavállalóknál is alkalmazni kelljen.
Zárják ki a közbeszerzésekből a tisztességtelen vállalatokat
A jelentés „felszólítja a nemzeti állami hatóságokat, fogadjanak el, illetve fejlesszenek tovább olyan jogi rendelkezéseket, amelyek kizárják a közbeszerzésből a munkajogi szabályokat, a kollektív szerződéseket vagy a magatartási kódexeket megsértő vállalkozásokat".
A jelentés „üdvözli, hogy nyolc tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Spanyolország) nemzeti felelősségi rendszerek létrehozásával már reagált az alvállalkozókra mint munkáltatókra háruló felelősséggel kapcsolatos problémákra; és bátorítja a többi tagállamot, hogy fontolják meg hasonló rendszerek bevezetését".
Legyen-e uniós szabályozás?
A képviselők tanulmány elkészítését várják az Európai Bizottságtól. Ennek ki kell térnie arra, lehetséges lenne-e létrehozni „egy láncfelelősségre vonatkozó közösségi eszközt az alvállalkozási folyamatok átláthatóságának növelése és a közösségi és nemzeti jog jobb érvényesítésének biztosítása céljából".
A jelentés szerint mindenesetre „egy ilyen eszköz nem csak az alkalmazottak, hanem a tagállami hatóságok, munkáltatók, különösen pedig a kis- és középvállalkozások számára is hasznos lenne a szürkegazdaság elleni harcukban, mivel az egyértelmű és átlátható közösségi szabályok eltávolítanák a piacról a kétes szereplőket".
Jelentéstevő: Lasse Lehtinen (PES, FI)
Jelentés (A6-0065/2009) – Alvállalkozók társadalmi felelőssége a termelési láncokban
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. március 23., hétfő
Üdvözli Obama Irán-politikáját az EP
Az USA az EU legfontosabb stratégiai partnere – áll az EP állásfoglalásában, amelyben a képviselők szorosabb kül- és biztonságpoltikai és gazdasági együttműködés mellett érvelnek.
„Az amerikai elnökválasztásokat követő transzatlanti kapcsolatokról" – ezzel a címmel fogadott el véleményadó jelentést az EP csütörtökön – 503 igen, 51 nem, 10 tartóko
Új korszak
A szöveg szerint az EP úgy gondolja, „az új amerikai elnök beiktatásával új korszak kezdődik az Egyesült Államok történetében, ami nagy várakozással tölti el az egész világot, és ami valószínűleg új lökést fog adni a transzatlanti partnerségnek"
A parlament „meg van győződve arról, hogy az EU és az USA közötti kapcsolat a legfontosabb stratégiai partnerség az EU számára".
Az EP azt javasolja, „hogy a partnerség stratégiai irányvonalának és lendületének biztosítása érdekében évente két alkalommal EU-USA csúcstalálkozókra kerüljön sor, és hogy azok továbbra is kellőképpen felügyeljék a korábban meghatározott célok végrehajtását".
Transzatlanti Politikai Tanács
A parlament a meglévő Transzatlanti Gazdasági Tanács (TEC) mellett Transzatlanti Politikai Tanács (TPC) néven új, a rendszeres és magas szintű kül- és biztonságpolitikai konzultációért és koordinációért felelős szervet hozna létre.
A jelentés az együttműködés erősítését kéri az intenzívebb nemzetközi multilaterális szerepvállalás, az emberi jogok tiszteletben tartása, a millenniumi fejlesztési célok, az éghajlatváltozás elleni harc, az energetika és a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja terén.
Közel-Kelet, Afganisztán, Irán, Oroszország
A parlament „hangsúlyozza, hogy létfontosságú a közel-keleti konfliktus békés és igazságos rendezése, és üdvözli, hogy ez lesz az egyik legsürgetőbb prioritása az új amerikai kormányzatnak". A képviselők a két állam megoldás támogatását várják az USA-tól. Az EP úgy véli, „a transzatlanti közösség értékei, biztonsága és hitelessége forog kockán Afganisztánban."
A parlament szerint „az iráni atomprogram veszélyezteti az atomsorompó-rendszert, valamint a régió és a világ stabilitását". Egy nagy többséggel elfogadott módosító indítvány szerint az EP „üdvözli Obama elnök bejelentését, amely szerint fontolóra kell venni a közvetlen kapcsolatfelvételt Iránnal".
Az EP azt akarja, hogy az EU és az USA szorosabban hangolja össze Oroszországgal kapcsolatos politikáját.
Vízum
A parlament „üdvözli, hogy a vízummentességi programot a közelmúltban újabb hét uniós tagállamra kiterjesztették; sürgeti azonban az USA-t, hogy törölje el a vízumkötelezettséget a többi öt tagállam esetében is".
Szent-Iványi István (liberális) a plenáris vitában azt mondta, ahogy Obama azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nincs jobb partnere a világon Európánál, „legfőbb ideje, hogy mi is kimondjuk: nincs fontosabb és jobb partnerünk a világon az Egyesült Államoknál".
A képviselő szerint „együtt kell fellépnünk a protekcionizmus ellen, mert végső soron a protekcionizmus nem megvéd minket, hanem mindannyiunknak károkat okoz". „A G20-as csúcstalálkozótól azt várjuk, hogy lefektesse a közös fellépés intézményi alapjait, a közös szabályokat, amelyekkel úrrá lehetünk a világgazdasági válságon" – tette hozzá Szent-Iványi.
„Európának az az ambíciója, hogy komoly nemzetközi szereplő legyen. A lisszaboni szerződés megteremti ehhez az intézményes feltételeket, de a politikai akaratot semmi sem pótolhatja. Nekünk nagyobb mértékben kell szerepet vállalnunk a nemzetközi életben, csak akkor tudunk az ambícióinknak megfelelni" – fogalmazott Szent-Iványi István.
Jelentéstevő: Francisco José Millán Mon (EPP-DE, ES)
Jelentés: A6-0114/2009 – az amerikai elnökválasztásokat követő transzatlanti kapcsolatokról
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. március 25., szerda
Élelmiszert Európa szegényeinek!
Élelmiszert osztanának a leginkább rászorulók számára az EU-ban. A programot teljes egészében uniós pénzből finanszíroznák, és csak az EU-ból származó termékeket támogatnának.
A program 1987-es indulása óta több millióan részesültek a közös agrárpolitika (KAP) intervenciós készleteiből jótékonysági és szociális szervezeteken keresztül. A kilencvenes évek közepén annyiban változtak a szabályok, hogy a nyílt piacon is lehet élelmiszert vásárolni a program céljaira.
Az EP által csütörtökön megszavazott (425 igen, 71 nem, 62 tartózkodás) konzultációs jelentés témafelelőse Czesław Adam Siekierski (néppárti, lengyel). A parlament támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely szerint ebből a célból több élelmiszert lehetne vásárolni a piacon. Az eredeti javaslattal ellentétben azonban a képviselők azt szeretnék, ha a programot teljes egészében az unió finanszírozná, így nem lenne tagállami hozzájárulás.
Az EP további kezdeményezése, hogy a programba csak uniós eredetű termékek kerülhessenek be.
A 27 tagú unióban az Eurostat számai szerint 80 millióan (a lakosság 16 százaléka) élnek a szegénységi küszöb alatt. Ez a szám a gazdasági válság miatt jelentősen növekedhet a következő időszakban.
A jelentés plenáris vitájában Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a kezdeményezés „jelzi az Európai Unió és az Európai Bizottság szociális érzékenységét".
A képviselő azt kérte, vegyék figyelembe, hogy a javaslat „éppen azoktól a szegényebb, szűkebb költségvetésű tagállamoktól is társfinanszírozást kér, ahol leginkább ezt az élelmiszert osztani kell". Tabajdi szerint a termékcímkézésnél meg kellene hagyni az unió logóját.
Jelentéstevő: Czesław Adam Siekierski (EPP-ED, PL)
Jelentés (A6-0091/2009) – Élelmiszerek elosztása a leginkább rászorulók részére ("az egységes közös piacszervezésről" szóló rendelet módosítása)
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Az EP a korlátlan és biztonságos internetért
Büntethetővé tennék az EP-képviselők a gyerekek interneten történő szexuális zaklatását, ugyanakkor mindenki számára korlátlan, biztonságos internet-hozzáférést biztosítanának.
Sztavrosz Lambrinidisz (szocialista, görög) „A biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről" címmel készített véleményadó jelentést.
A képviselők szerint mindenki számára korlátlan és biztonságos internet-hozzáférést kell biztosítani.
A csütörtökön 481 igen, 25 nem, 21 tartózkodó vokssal megszavazott jelentés sürgeti a tagállamokat, hogy az internetet használó gyermekek védelme érdekében aktualizálják jogszabályaikat és tegyék büntethetővé a gyermekeknek az intereneten, szexuális célból történő megkeresését.
A jelentés a továbbiakban többek között a következő javaslatokat teszi az EU számára:
- vegyen részt az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy az internet fontos eszközzé olyan környezetté váljék, amely lehetővé teszi az alulról felfelé történő építkezés elvének és az e-demokráciának a kialakulását
- ismerje el, hogy az internet rendkívüli alkalmat nyújthat az aktív polgárság fejlesztésére, és hogy e tekintetben a hálózatokhoz és tartalmakhoz való hozzáférés az egyik legfontosabb tényező
- a számítógépes bűnözés elleni küzdelem érdekében működjön együtt az internetszolgáltatókkal, a felhasználói szervezetekkel, az IT-bűnözéssel foglalkozó rendőri hatóságokkal, és tegyen javaslatot arra, hogy hogyan alakítsanak ki tudatosító kampányokat és akadályozzák meg az ilyen bűncselekményeket
- ösztönözzön valamennyi uniós számítógépgyártót arra, hogy előzetesen telepítsenek a gépekre könnyen aktiválható gyermekvédelmi szoftvereket
- fogadja el a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló irányelvet
- biztosítsa, hogy a vitatható politikai nézetek interneten való kifejtése ne járjon büntetőjogi felelősségre vonással
- biztosítsa, hogy semmilyen törvény vagy gyakorlat ne korlátozza vagy tegye büntethetővé az újságírók és a média jogát az információ híradási célból történő összegyűjtésére és terjesztésére
- szigorúan korlátozza, határozza meg és szabályozza azon eseteket, amelyekben egy magántulajdonú internetes társaságot adatok kormányzati hatóságoknak való átadására lehet felszólítani, és biztosítsa, hogy az említett adatok kormányok által történő felhasználására a legszigorúbb adatvédelmi normák vonatkozzanak
- az internetfelhasználók megerősíthessék arra irányuló jogukat, hogy az internetes weboldalakon vagy harmadik felek adathordozóin tárolt személyes adataikat véglegesen töröltethessék
- ítélje el az internetes honlapokon kereshető tartalmak kormányok általi cenzúrázását, különösen, ha e korlátozások gátat szabhatnak a politikai véleménynyilvánításnak
- hívja fel a tagállamokat annak biztosítására, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát a köz- vagy a magánszféra nem korlátozhatja önkényesen, valamint hogy kerüljenek minden olyan jogalkotási vagy igazgatási intézkedést, amely bármilyen módon gátat szabhat a szólásszabadságnak
Jelentéstevő: Sztavrosz Lambrinidisz (PES, EL)
Jelentés (A6-0103/2009) – A biztonság és az alapvető szabadságjogok Interneten történő megerősítése
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. március 25., szerda
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
