2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

EuroParlament-előzetes, 2007. december 10-13., Strasbourg

41 perc olvasás
<span class="inline left"><a href="/node/97"><img class="image thumbnail" src="/files/images/europarlament.thumbnail_0.gif" border="0" width="100" height="56" /></a></span>  <p><strong>Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén megszavazzák az unió 2008-as költségvetését. Megérkeznek az új romániai EP-képviselők, Szalih Mahmúd Oszman pedig átveszi a Szaharov-díjat. A parlament voksol a borreformról, a levegőtisztasági irányelvről és a formatervezési minták oltalmáról. Vitáznak az erősödőnek tartott európai szélsőségekről is.</strong> Az Európai Parlament üléseit élőben követheti az interneten, <a href="http://www.europarl.europa.eu/eplive/public/freetext_page_direct/20061120FTX00012-2101/default_hu.htm">erre a linkre</a> kattintva.</p><p>

 

Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén megszavazzák az unió 2008-as költségvetését. Megérkeznek az új romániai EP-képviselők, Szalih Mahmúd Oszman pedig átveszi a Szaharov-díjat. A parlament voksol a borreformról, a levegőtisztasági irányelvről és a formatervezési minták oltalmáról. Vitáznak az erősödőnek tartott európai szélsőségekről is. Az Európai Parlament üléseit élőben követheti az interneten, erre a linkre kattintva.

 

Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén megszavazzák az unió 2008-as költségvetését. Megérkeznek az új romániai EP-képviselők, Szalih Mahmúd Oszman pedig átveszi a Szaharov-díjat. A parlament voksol a borreformról, a levegőtisztasági irányelvről és a formatervezési minták oltalmáról. Vitáznak az erősödőnek tartott európai szélsőségekről is. Az Európai Parlament üléseit élőben követheti az interneten, erre a linkre kattintva.

Az EP-ben december 10-én, hétfőn veszik át hivatalukat a november 25-én megválasztott romániai képviselők, köztük négy magyar nemzetiségű politikus.

Az EP még hétfőn vitázik például a levegőtisztasági irányelvről (Krahmer-jelentés) és a nép- és lakásszámlálási rendeletről (Jukneviciene).

Kedd reggel az uniós borreformról (Castiglione) és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásról (Mulder) lesz szó, délben pedig átadják a Szaharov-díjat az idei nyertesnek, Szalih Mahmúd Oszman, szudáni ügyvédnek.

Kedd délután vitázik a parlament az unió 2008-as költségvetéséről (Virrankoski, Itälä), este pedig például Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről (Leichtfried) és a formatervezési minták oltalmáról (Lehne) lesz szó.

Szerda reggel a decemberi európai tanácsi ülés témáiról vitáznak a képviselők. Az EP megszavaz egy a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó állásfoglalást. Délben felszólal a jordán király, délután pedig az EU-kínai emberi jogi párbeszéd, és a szélsőségek európai erősödése lesz a téma.

Este a Montenegróval kötendő stabilizációs és társulási megállapodás parlamenti jóváhagyásáról vitáznak. Erről, valamint a Montenegrót értékelő állásfoglalásról csütörtökön szavaz az EP. Még szerdán, késő este foglalkoznak a képviselők az uniós alapjogi ügynökség és az Európa Tanács közötti együttműködéssel (Adamou).

Csütörtök reggel az európai textilipar helyzete és a Kínából származó import lesz a téma, 11.30-tól pedig az Európai Unió 2008-as költségvetéséről szavaznak a képviselők.

Új romániai képviselők az EP-ben

Az Európai Parlamentben december 10-én, hétfőn, Strasbourgban mutatkoznak be a november 25-én megválasztott romániai EP-képviselők. A 35 új képviselőből négy magyar nemzetiségű.

A 2007. november 25-ei, romániai EP-választáson (az összesen 785-ből) 35 képviselői helyről döntöttek a választók. Az új EP-képviselők december 10-étől veszik át hivatalukat.

A Demokrata Párt listájáról 13, a Szociáldemokrata Pártéról 10, a Nemzeti Liberális Pártéról 6, a Liberális Demokrata Pártéról 3 jelölt került be az Európai Parlamentbe. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2 helyet (Sógor Csaba és Winkler Gyula) kapott, függetlenként egy jelöltet (Tőkés László) választottak meg. Csibi Magor-Imre a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot.

Románia (Bulgáriával együtt) 2005 októberében küldött megfigyelőket az EP-be. Ők, miután az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az unióhoz, teljes jogú EP-képviselők lettek. Közülük most 22-en elhagyják az Európai Parlamentet. Az utóbbiak mandátuma december 9-én, éjfélkor szűnik meg. Eddig három magyar nemzetiségű (RMDSZ-es) romániai képviselő volt az Európai Parlamentben: Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly Ferenc.

Az EP-ben Magyarországot 24-en képviselik. A most megválasztott négy romániain kívül két szlovákai EP-képviselő is magyar nemzetiségű: Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád.

Átadják a Szaharov-díjat Szalih Mahmúd Oszmannak

December 11-én, kedden veszi át az Európai Parlament elnökétől az emberi jogok és a demokrácia ügyét támogató Szaharov-díjat Szalih Mahmúd Oszman, szudáni ügyvéd.

Az EP elnöke 2007. október 25-én jelentette be: az EP gondolatszabadságért járó elismerését, a Szaharov-díjat az idén Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd kapja.

A díjat a strasbourgi ünnepélyes plenáris ülésen, december 11-én, kedden délben adja át Hans-Gert Pöttering.  Ezt követően a kitüntetett tart beszédet.

Szalih Mahmúd Oszman jelenleg parlamenti képviselő Szudánban. A Szudáni Kínzásellenes Szervezet tagjaként ingyenesen látja el a polgárháború és az emberijog-sértések áldozatainak jogi képviseletét. Az ügyvéd emellett a Szudán nyugati részén fekvő Dárfúr tartományban elkövetett háborús bűnök dokumentálásával foglalkozik. A bűncselekmények szemtanúival készített interjúit a Nemzetközi Büntetőbíróság is felhasználta.

A térségben tevékenykedő milíciák bosszúból meggyilkolták, illetve megkínozták Oszman egyes családtagjait. Az ügyvéd maga is hónapokon át ült szudáni börtönben, vádemelés nélkül. Oszman 2005-ben megkapta a Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet legmagasabb kitüntetését.

A győztesen kívül a másik két idei jelölt Ceng Csin-jen és Hu Csia kínai emberijogvédők, valamint – posztumusz – Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő voltak.

A díj névadója, Andrej Szaharov (1921-1989) a szovjet hidrogénbombát kifejlesztő tudósok egyike volt, aki később nyíltan kritizálta a nukleáris fegyverkezést. 1970-ben emberi jogi bizottságot alapított. Tevékenysége miatt a Szovjetunióban bebörtönözték, eközben 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Az 1988-ban alapított Szaharov-díj a következő területeken elért eredményeket igyekszik jutalmazni:

  • az emberi jogok és alapvető szabadságok, különösen a szólásszabadság védelme;
  • a kisebbségi jogok védelme;
  • a nemzetközi jog tiszteletben tartása;
  • a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése.

Bővebben a Szaharov-díjról:

http://www.europarl.europa.eu/sakharov_2007_package/module_hu.htm

Letölthető poszterek, videók:

http://www.europarl.europa.eu/sakharov_2007_package/default.htm

EP-vita az Európai Tanács december 13-14-ei, lisszaboni, illetve brüsszeli ülése előtt

Az EP-képviselők december 12-én, egy nappal az EU reformszerződésének aláírása előtt vitáznak Strasbourgban az Európai Tanács ülésének előkészítéseként.

Az EU új alapszerződését a tervek szerint december 13-án írják alá az unió elnökségét adó ország, Portugália fővárosában, Lisszabonban. Az Európai Tanács – vagyis az állam- és kormányfők testülete – ez után, 14-én Brüsszelben ül össze. A tanácskozás elsősorban a terrorizmus elleni harccal, a schengeni térség kiterjesztésével, az Afrikából az unió felé irányuló migrációval, a lisszaboni stratégiával, a Balin tartott klímakonferenciával, Koszovóval, a Galileo-programmal és az európai technológiai intézettel foglalkozik majd.

A lisszaboni szerződés aláírásának programja (angolul)

http://www.eu2007.pt/UE/vEN/Reunioes_Eventos/ChefesEstado/20071023Tratado.htm

A lisszaboni szerződés szövege (angolul)

http://www.consilium.europa.eu/cms3_applications/Applications/igc2007/doc_register.asp?lang=EN&cmsid=1300

A brüsszeli Európai Tanács programja (angolul)

http://www.eu2007.pt/UE/vEN/Reunioes_Eventos/ChefesEstado/European_Council.htm

Az Alapjogi Charta ünnepélyes aláírása Strasbourgban

December 12-én, ünnepség keretében látják el kézjegyükkel az uniós intézmények vezetői az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Chartát, amelyet korábban már megszavazott az Európai Parlament.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló chartát december 12-én, 11.30-kor, ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az EU Tanácsának soros elnöke, José Sócrates, portugál kormányfő.

Az Alapjogi Charta szövege:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?Type=TA&Reference=P6-TA-2007-0573&language=HU#BKMD-36

Háttéranyag az chartáról (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/background_page/015-13870-346-12-50-902-20071127BKG13869-12-12-2007-2007-false/default_en.htm

Állásfoglalás a szélsőségek erősödése elleni küzdelemről

Az EP szerda délután vitázik, csütörtökön pedig várhatóan állásfoglalást is elfogad arról, mit lehet tenni az európai szélsőséges mozgalmak utóbbi időben tapasztalható állítólagos erősödése ellen.

Egyes pártok állásfoglalás-tervezetei felsorolják a szerintük aggodalomra okot adó, szélsőségesnek tartott mozgalmakat. Az egyik ilyen tervezetben – más európai szervezetek mellett – megjelenik a Magyar Gárda neve is.

EP-állásfoglalás a terrorizmus elleni harcról

A parlamenti szakbizottság által elkészített állásfoglalás-tervezet szerint a kormányok és az uniós intézmények esetenként olyan jogszabályok elfogadásával reagáltak a terrortámadásokra, amelyek nem feleltek meg az alapvető emberi jogoknak.

Az EP szerdán szavaz a terrorizmus elleni harccal foglalkozó állásfoglalásról.

Szavazás az Európai Bizottság 2008-as jogalkotási és munkaprogramjáról

Az EP december 12-én szavaz az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramját értékelő állásfoglalásáról.

A képviselők november 13-án vitatták meg a Bizottság jogalkotási és munkaprogramját. A képviselők most állásfoglalásban fejtik ki véleményüket.

A novemberi plenáris vita (eredeti nyelven)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20071113+ITEM-004+DOC+XML+V0//EN&language=EN

Bővebben a Bizottság munkaprogramjáról (angolul)

http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_en.htm

A jordán király Strasbourgban

II. Abdullah, jordán király december 12-én, délben szólal fel az Európai Parlament ünnepélyes ülésén.

A jordán király korábban 2002 júniusában tartott beszédet az Európai Parlamentben.

A jordán király 2002. júniusi beszéde (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20020612+ITEM-012+DOC+XML+V0//EN&language=EN

Bővebben az EU és Jordánia kapcsolatáról (angol):

http://ec.europa.eu/external_relations/jordan/index_en.htm

Emberi jogi párbeszéd Kína és az EU között

Az EP szerdán az Európai Bizottság képviselőjének részvételével vitázik az EU-kínai emberi jogi párbeszédről.

A parlament csütörtökön várhatóan állásfoglalást is elfogad a témában.

Szavazás a 2008-as uniós költségvetésről

Az EP december 13-án szavaz az Európai Unió 2008-as költségvetéséről. A Tanáccsal való, november 23-ai egyeztetésen az EP delegációja elérte, hogy növeljék a Galileo-program, az Európai Technológiai Intézet, a koszovói és palesztinai EU missziók, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programok büdzséjét.

Az EP első olvasatban októberben szavazott az unió következő évi költségvetéséről. Ezt követően a Tanács és az EP képviselői vitáztak tovább a számokról, mígnem a november 23-ai egyeztetésen sikerült megegyezésre jutni a legtöbb kérdésben. A most szavazásra kerülő számok megfelelnek az Európai Parlament korábban megfogalmazott prioritásainak.

Az EU általános költségvetési kerete 2008-ban a kifizetéseket tekintve 120 milliárd 346 millió 160 ezer euró lesz. Ez a tagállami bruttó nemzeti jövedelmek közel 0,96 százalékának felel meg. Az EP és a Tanács által kialkudott 2008-as költségvetés 5,7 százalékkal magasabb a 2007-esnél.

(A Tanács korábbi tervezete az összes kifizetést 2 milliárd 123 millió euróval, 119 milliárd 410 millió euróra, a bruttó nemzeti jövedelem 0,95 százalékára csökkentette volna az Európai Bizottság 0,97-es javaslatával szemben. Az EP első olvasatban az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,99 százalékában állapította volna meg a 2008-as költségvetés kifizetési előirányzatait.)

A tizenkét órán át tartó tárgyaláson az EP delegációja kilátásba helyezte, hogy blokkolja a megegyezést a közös kül- és biztonságpolitika költségvetéséről, ha a tagállamok nem támogatják az uniós műholdas program, a Galileo megfelelő finanszírozását.

A képviselőknek végül sikerült elérniük, hogy megállapodás szülessen: a Galileót teljes egészében uniós forrásokból finanszírozzák. A program 2013-ig történő pénzeléséhez hiányzó mintegy 2,4 milliárd eurót, valamint az Európai Technológiai Intézet büdzséjéhez adandó 300 milliót elsősorban a hosszú távú költségvetés átcsoportosításával teremtik elő (1,6 milliárd az el nem költött, 2007-es mezőgazdasági forrásokból származik, 200 millió egyes uniós programok büdzséjének együttdöntést nem igénylő csökkentésével, 400 millió bizonyos kutatási prioritások megváltoztatásával jön össze, 500 milliót pedig a tartalékokból használnak fel).

Az EP a hosszú távú költségvetés (pénzügyi perspektíva) revízióját sürgette annak érdekében, hogy a lisszaboni célkitűzésekhez tartozó programok – így az egész életen át tartó tanulást és képzést, továbbá a transzeurópai hálózatokat támogató programok, valamint az Erasmus – megfelelő forrásokkal rendelkezzenek. A tárgyalásokon végül sikerült megtartani az ezen programokra eredetileg szánt összegeket.

A megegyezés után Kyösti Virrankoski (liberális, finn), az EP költségvetési jelentéstevője azt mondta, „teljes szívemből üdvözlöm a tárgyalások eredményét. Ez nagy siker Európa, az európai ipar és az európai polgárok számára".

A közös kül- és biztonságpolitika (kkbp) 285 millió eurót kap az EU költségvetéséből. (Ez 125 milliós növekedést jelent 2007-hez képest.) Ebből az összegből 70 millió a rugalmassági eszközből (ebből az előre nem látható, vagy kivételes kiadások pénzelhetők) kerül a kkbp-kiadásokhoz. Ezt a plusz keretet 2008-ban a koszovói EU-misszióra, illetve a palesztinai műveletek támogatására használják fel.

Sajtóközlemény az első olvasatról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/12034-295-10-43-20071019BRI11923-22-10-2007-2007/default_p001c005_hu.htm

Szavaz a borreformról az EP

December 11-én vitázik, és 13-án szavaz az EP az európai borszektort átalakító jogszabályról. A képviselők ellenzik a 2014-es telepítési liberalizációt. Továbbra is szabad lenne a cukor, illetve must hozzáadása; öt helyett három évig lenne érvényben a kivágást támogató rendszer.

Az EP december 13-án konzultációs eljárásban szavaz az európai borpiac közös szervezését szabályozó rendeletről.

Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága 2007. november 21-én, 31 igen, 7 nem, 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Giuseppe Castiglione (néppárti, olasz) által jegyzett jelentést a borreformról. (A bizottsági végszavazáson jelent volt magyar képviselők nemmel szavaztak.)

A lényeg

A szakbizottság ellenezte a szőlőtelepítési jogok 2014-es automatikus liberalizációját és a támogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítását. A képviselők a javasolt ötről három évre csökkentenék a szőlőkivágást támogató rendszer működési idejét, és továbbra is megengednék a cukor, illetve must hozzáadását a borkészítésénél.  Növelnék a promócióra szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat fogadnának el a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.

Célok

A képviselők szerint a reform célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük:

  • az uniós bortermelők versenyképességének növelése
  • az uniós minőségi borok – mint a világ legjobb borai – hírnevének megszilárdítása
  • a régi piacok visszaszerzése és újak meghódítása az EU-ban és az egész világon, különösen Ázsiában
  • világos, egyszerű és hatékony borászati szabályok, amelyek biztosítják az egyensúlyt a kínálat és a kereslet között
  • a közösségi bortermelés legjobb hagyományainak megőrzése
  • a gazdálkodók életszínvonalának növelése

Telepítési jogok

A parlamenti szakbizottság ellenezte az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minőségi borok termelői által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minőségi borok ellenőrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelődik maga a termék is".

A többi bornál a képviselők szerint egy 2012-ig elkészítendő, a piac kiegyensúlyozására tett intézkedéseket értékelő jelentés megállapításai alapján kellene dönteni.

A képviselők a piaci dinamizmus növelése érdekében megkönnyítenék viszont a telepítési jogok közösségi szintű forgalmát.

Kivágás

A képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ez alatt.

Castiglione szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat". Az időszak három évesre történő lerövidítése „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek", emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.

Cukrozás és must hozzáadása

A szakbizottság – a jelentéstevő véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.

A „természetes alkoholtartalom-növelés" a képviselők véleménye szerint csak a következő módokon lehetne lehetséges:

  • friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott
  • szőlőmust esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott;
  • a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel

A jelentés hozzáteszi: cukor hozzáadása „csak száraz cukrozással végezhető, és csak azokban a szőlőtermő övezetekben, ahol ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alapján hagyományosan gyakorolják, vagy abban az esetben, ha a kedvezőtlen időjárás miatt a minimális alkoholtartalom eléréséhez szükséges ez a gyakorlat".

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

A szakbizottság átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: „valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben, egy kisebb kiterjedésű tagország neve, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:

  • minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők
  • a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik
  • a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik
  • amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, adott esetben az érlelése és a palackozása a meghatározott földrajzi területen történik." (Ez utóbbi pont az Európai Bizottság által javasolt feltételek között nem szerepelt.)

Hasonló logikával a földrajzi jelzés fogalma a következőképpen alakulna: „valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy kisebb kiterjedésű tagországra utaló jelölés, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:

  • minősége, jellemzői vagy hírneve alapvetően e földrajzi eredethez kapcsolható
  • a készítéséhez használt szőlő legalább 85%-a kizárólag e földrajzi területről származik
  • a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik
  • amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, érlelése és palackozása a meghatározott földrajzi területen történik".

A fenti rendelkezésektől eltérően „eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehet a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte".

Címkézés

A szakbizottság nem értett egyet az Európai Bizottság azon javaslatával, amely szerint a borok címkézésének lehetővé kellene tennie „a borszőlőfajta és az évjárat feltüntetését eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélküli borokon".

A képviselők szerint ugyanakkor „helyénvaló fenntartani a különböző borkategóriák közötti megkülönböztetést és a meglévő hagyományos kifejezések védelmének rendszerét a termék azonosítása és a fogyasztók bizonyos lényeges információkkal történő ellátása érdekében".

Lepárlás

A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását.

A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a szakbizottság azt javasolta, hogy a túltermelés megelőzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy a szőlő-, illetve bortermelés csökkentésével arányos kifizetéssel kompenzálják.

A borkészítés módszerei

A szakbizottság szerint „el kell készíteni az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét, és a Tanácsnak minden hatáskört meg kell őriznie az említett eljárások naprakészen tartása és az új eljárások elismerése terén".

A képviselők számos minőségi követelményt sorolnak fel a borkészítéssel kapcsolatban. Eszerint például „tilos a sajtolt vagy sajtolatlan szőlő túlpréselése és a borseprő préselése. Ugyancsak tilos a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól eltérő célra".

Múltbeli arányok

A szöveg szerint „a reform becsült éves költsége 1 300 000 euró. Ezt az összeget meg kell osztani a nemzeti költségvetések és a közösségi szinten meghozott intézkedések között. A nemzeti programokra elkülönített költségvetés tagállamok közötti elosztását a múltbeli arányokon, a telepített terület nagyságán és a múltbeli termelésen alapuló kritériumok szerint kell meghatározni".

Vidékfejlesztés

A szakbizottság ellenzi, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására.

Végrehajtás

A szakbizottság – mindenekelőtt azért, mert a tagállamoknak még nemzeti programjaikat is el kell készíteniük – túl rövidnek tartja az új jogszabály életbe léptetésére az Európai Bizottság által tervezett határidőt, és 2008. augusztus 1-je helyett 2009. augusztus 1-jei kezdést javasol.

Eljárás

A parlament korábban, 2007 februárjában már elfogadott egy véleményadó (saját kezdeményezésű) jelentést a borreformról. Most maga a jogszabálytervezet kerül a képviselők elé. Az EP-nek ezen a területen nem együttdöntési, hanem ennél gyengébb, konzultatív szerepe van. Ez azt jelenti, hogy kötelező kikérni a parlament véleményét (enélkül nem lehet elfogadni a jogszabályt), ez azonban a Tanácsra nézve nem kötelező.

Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan 2007. december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteiről.

Háttér

A nemzetközi borpiacon az Európai Unió vezető szerepet játszik. A világ bortermelő területeinek 40 százalékával rendelkezik; több mint másfél millió gazdasága – 3,4 millió hektáron – a világtermelés 65 százalékát állítja elő. Az EU emellett a világfogyasztás 57 százalékával az első számú fogyasztó is, az összes kivitel 65 százalékát kitevő exportjával pedig szintén világelső.

1999 és 2006 között az uniós borok kivitele 10,8 millió hektoliterről 17,8 millióra nőtt, azaz 65 százalékos növekedés történt. Ugyanebben az időszakban viszont a behozatal még jobban, 5,2 millióról 11,7 millió hektoliterre, azaz 125 százalékkal nőtt.

Közben jelentősen átalakultak a borivási szokások is. Európában jelentősen csökken a borfogyasztás, különösen az asztali boroké. Eközben a minőségi borok iránti kereslet némiképp emelkedett, így a két fő kategória mára már nagyjából egyenlő arányt képvisel.

Bortermelés a világban (tonna)

 

2004

 

2005

 

Franciaország

5 903 101

19 %

5 329 449

18 %

Olaszország

5 313 517

17 %

5 056 648

17 %

Spanyolország

5 006 230

16 %

3 934 140

14 %

USA

2 232 000

7 %

2 232 000

8 %

Argentína

1 564 000

5 %

1 564 000

5 %

Kína

1 300 000

4 %

1 300 000

4 %

Ausztrália

1 381 064

4 %

1 274 000

4 %

Dél-Afrika

1 015 697

3 %

1 157 895

4 %

Németország

1 014 700

3 %

1 014 700

3 %

Chile

630 073

2 %

788 551

3 %

Portugália

720 300

2 %

576 500

2 %

Románia

616 600

2 %

575 000

2 %

Oroszország

512 000

2 %

512 000

2 %

Görögország

454 051

1 %

437 178

2 %

Magyarország

527 000

2 %

347 000

1 %

Brazília

320 000

1 %

320 000

1 %

Kanada

52 220

 

50 400

 

Más országok

2 592 252

8 %

2 603 474

9 %

Összesen

31 102 585

100 %

29 022 535

100 %

Forrás: FAO

 

Az EU bortermelése (1-000 Hl)

(Románia és Bulgária csatlakozása előtt)

Év
 

2004/2005

2005/2006
ideiglenes

2006/2007
becslés

Olaszország

53135

50462

52036

Franciaország

57386

51344

51600

Spanyolország

43168

35505

37896

Németország

10107

9256

8995

Portugália

7481

7254

7532

Görögország

4282

3997

3909

Magyarország

5272

3567

3271

Ausztria

2685

2264

2269

Szlovénia

944

882

829

Csehország

580

439

432

Szlovákia

410

302

320

Ciprus

278

191

185

Luxemburg

156

135

124

Málta

70

70

65

Egy. Királyság

19

17

19

Belgium

2

2

2

EU

185975

165687

169484

Forrás: Európai Bizottság

Hangfelvételek

Giusseppe Castiglione a borreformról (EPP-ED, IT): hangfelvétel olaszul, 03:51

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071122MLT13455/media_20071122MLT13455.mp3

Katerina Batzeli a borreformról (PES, EL): hangfelvétel angolul, 02:04

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071122MLT13457/media_20071122MLT13457.mp3

Giusseppe Castiglione a borreformról (EPP-ED, IT) : hangfelvétel franciául, 00:39

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071122MLT13459/media_20071122MLT13459.mp3

Friedrich-Wilhem Graefe zu Baringdorf a borreformról (Greens/EFA, DE): hangfelvétel németül, 01:55

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071122MLT13463/media_20071122MLT13463.mp3

Közlemény az EP 2007. februári jelentéséről

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/032-3013-043-02-07-904-20070208IPR02894-12-02-2007-2007-false/default_hu.htm

Jelentéstevő: Giuseppe Castiglione (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0477/2007) – A borpiac közös szervezése

Javaslat: a Tanács rendelete a borpiac közös szervezéséről és bizonyos rendeletek módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007., december 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0477&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0138

Giuseppe Castiglione

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Castiglione&partNumber=1&language=HU&id=28459

Levegőtisztasági irányelv második olvasatban

Az EP a decemberi plenáris ülésén második olvasatban szavaz a levegőminőségről szóló irányelvről. A szöveg rendelkezik az emberi egészségre legkárosabb atmoszférikus mikrorészecskék maximális koncentrációjáról is. Ezt eddig nem szabályozta jogszabály.

A portugál elnökséggel november végén, második olvasatban elért megállapodás garantálná a PM 2,5, illetve a légúti betegségekért (például az asztma, hörghurut, tüdőtágulás) felelős légköri gázok koncentrációjának csökkentését.

Az irányelv célja a szennyezettség olyan mértékű csökkentése, amellyel az emberi egészség veszélyeztetése minimálisra csökkenthető. A tervezet szerint a levegőminőség érdekében célokat kell kitűzni a szennyező anyagok kibocsátásának megakadályozására, elkerülésére vagy jelentős csökkentésére. Nagy gondot fordítanának a legérzékenyebb csoportok, különösen a gyerekek védelmére.

A tagállamok az irányelv életbe lépése után két évet kapnak a direktíva nemzeti jogba történő átültetésére.

Kisebb részecskék (PM 2,5)

Az emberi egészségre leginkább ártalmas, 2,5 mikrométernél (PM 2,5) kisebb átmérőjű részecskékre az EP és a Tanács 2010-re teljesítendő 25 μg/m3 célértékben egyezett meg. 2015-től ez az érték lenne kötelező érvényű.

A képviselőknek sikerült kiharcolniuk egy második, indikatív jellegű határértéket: a 20 μg/m3-as értéket 2020. január 1-jére kellene teljesíteni. A Bizottságnak 2013-ban megerősítés vagy módosítás céljából felül kell vizsgálnia ezt a határértéket.

Nagyobb részecskék (PM 10)

A képviselők elfogadták a Tanács közös álláspontját a legnagyobb, PM 10-es méretű részecskék koncentrációjának maximumáról, amely szerint ezt az értéket 40 μg/m3-ra kell csökkenteni. A teljesítés pontos határidejére nem terjed ki a megegyezés. A 2005. január 1-jén hatályba lépett, jelenleg is érvényben lévő (1999/30/EC), a PM 10-es méretű részecskék koncentrációját szabályozó irányelven ez a rendelkezés nem változtat. A képviselők elfogadták a Tanács közös álláspontját, amely szerint az 50 μg/m3-as érték a maximum, amelyet évente legfeljebb 35 alkalommal lehet túllépni.

Derogáció

Vannak olyan területek, városok, amelyek speciális, az adott körülményekre jellemző szóródási tulajdonságuk és éghajlati jellemzőik miatt nem tudják teljesíteni a kívánt célértékeket. A megállapodás hároméves mentességet engedélyez számukra a PM 10-es célértékek teljesítése alól. Az ideiglenes felmentés csak akkor engedélyezhető, ha a tagállamok olyan dokumentumot nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy az irányelv által meghatározott értékek a helyi és nemzeti szintű intézkedések ellenére sem teljesíthetők.

Mintavételi pontok

Az irányelv értelmében a tagállamoknak mintavételi pontokat kell felállítaniuk a nagyvárosokban és a 250 ezer lakost meghaladó településeken, vidéken pedig 100 ezer négyzetméterenként kellene mérőállomást telepíteni. A mérőállomások, a PM 10-es és 2,5-ös részecskéken kívül mérnék a levegő kéndioxid-, nitrogén-dioxid- és más nirogén-oxid vegyület-, ólom-, benzol- és szénmonoxid-tartalmát is.

A mintavételi pontoknál közösségi szintű, összehangolt kritériumrendszert kell alkalmazni, ezért felállításukat szigorúan felügyelné a Bizottság.

Szennyezési források

Bizonyos szennyező anyagok az üzemanyagokból kerülnek a légtérbe, ezért a képviselők szükségesnek vélték a jogszabály kiegészítését egy erre is kiterjedő bekezdéssel. A szennyezés csökkentésére vonatkozó közösségi intézkedéseket eszerint sürgősen felül kell vizsgálni. A képviselők ezek közül kiemelik az ipari kibocsátást szabályozó közösségi jogalkotás hatékonyságát javító lépéseket, a nagy teljesítményű gépek motorjaiból kipufogó szennyezőanyagok csökkentését, a tagállamok által engedélyezett, az adott országra jellemző fő szennyezők kibocsátásának további korlátozását, valamint a benzines járművek tankolásakor kibocsátott gázok csökkentését és az üzemanyagok (beleértve a hajóüzemanyagokat is) kéntartalmára vonatkozó intézkedéseket.

Sajtóközlemény az első olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/064-10958-268-09-39-911-20060922IPR10875-25-09-2006-2006-false/default_hu.htm

Ajánlás második olvasatra: Holger Krahmer (ALDE, DE)

Jelentés: (A6-0398/2007) – A környezeti levegő minősége és a tiszta levegőt Európának elnevezésű program

A Tanács által elfogadott közös álláspont a környezeti levegő minőségéről és a tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007., december 11., kedd

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0398&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0183

Holger Krahmer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Krahmer&partNumber=1&language=HU&id=28247

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről második olvasatban

A 2007. februári első olvasat után most másodszor szavazhat az EP Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről szóló jogszabályról, miután a Tanács elfogadta a parlament módosításainak többségét. A javaslat számos területre kiterjesztené az ügynökség jogkörét.

Egy 2002 szeptemberében hatályba lépett rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosít az EU számára a légi alkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén. Ugyanez a jogszabály hozta létre az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely biztonsági szabványok kialakítására tesz javaslatot, felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülőgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért. Emellett a közösségi szabványok egységes végrehajtása érdekében ellenőrzi a tagállamokat is.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az ügynökség hatáskörét terjesszék ki a következő területekre is: pilóták szakszolgálati engedélyei, légiüzemeltetés, harmadik országok légi járművei, közös felügyelet, minősített szervezetek, nem büntető jellegű biztonsági kultúra, nemzetközi együttműködés. A javaslat átalakítaná az ügynökség felépítése és munkamódszereit, és módosítja finanszírozását is.

A parlamenti témafelelős, Jörg Leichtfried (szocialista, osztrák) által készített indokolás szerint a most, immár második olvasatban az EP elé kerülő módosítások mind „a Tanáccsal, valamint a Bizottság segítségével folytatott tárgyalások eredményei", tehát ezek után várhatóan már nem lesz változás a jogszabály szövegében.

A jelentéstevő többek között az alábbi módosításokat emelte ki:

  • lehetőség a Bizottság számára, hogy a bizonyítvány azonnali visszavonásának alternatívájaként pénzbírságot szabjon ki.
  • a különböző szervezetektől, országoktól stb. hozzájárulásban részesülő ügynökség függetlensége és pártatlansága.
  • a komplex légi jármű fogalommeghatározásai
  • a repülési idő korlátozásai és az azoktól való eltérések
  • a légiutas-kísérő személyzet kérdése

Az indokolás kitér arra is, hogy „az EP által az első olvasatban elfogadott, arra irányuló szóbeli módosításra vonatkozóan, hogy (a jelenlegi 472 kg-ról) emeljék 600 kg-ra a légi járműveknek azt a kategóriáját, amely nem tartozik e rendelet hatálya alá, az EASA-t fel fogják kérni, hogy készítsen tanulmányt ezen intézkedés hasznosságáról".

A jogszabályhoz „egy másik bizottsági nyilatkozatot is csatolni fognak a díjszabásról és a költségekről annak érdekében, hogy a kis- és középvállalatok érdekeit is megfelelően figyelembe vegyék".

Sajtóközlemény az első olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-4050-071-03-11-910-20070309IPR04008-12-03-2007-2007-false/default_hu.htm

Ajánlás második olvasatra: Jörg Leichtfried (PES, AT)

Jelentés: (A6- /2007) – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

A Tanács által 2007. október 15-én elfogadott közös álláspont a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet, és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007., december 10. , hétfő

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0482&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0228

Jörg Leichtfried

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Leichtfried&partNumber=1&language=HU&id=28251

EP-szavazás Montenegró és az EU stabilizációs és társulási megállapodásáról

Az Európai Parlament jóváhagyhatja a stabilizációs és társulási megállapodás megkötését Montenegróval. A képviselők külön állásfoglalásban is értékelik az EU és a Szerbiától nemrégiben különvált ország viszonyát.

A Marcello Vernola (néppárti, olasz) által jegyzett jelentésben az EP külügyi bizottsága a stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyását javasolja.

A parlament az ún. hozzájárulási eljárás keretében dönt. Ez azt jelenti, hogy az EP egyetértése nélkül nem lehetséges a megállapodás elfogadása.

Bővebben az EU és Montenegró kapcsolatáról (angolul)

http://ec.europa.eu/enlargement/montenegro/eu_montenegro_relations_en.htm

Ajánlás: Marcello Vernola (EPP-ED, IT)

Jelentéstevő: (A6- /2007) – Stabilizációs és társulási megállapodás az EK és Montenegro között

Javaslat: a Tanács és a Bizottság határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről

Külügyi Bizottság 

Eljárás: hozzájárulás

Vita: 2007. december 12., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=COMPARL&mode=XML&language=HU&reference=PE394.076

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=AVC/2007/0123

Marcello Vernola

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vernola&partNumber=1&language=HU&id=28439

Véget vetne az EU az autóalkatrészek formatervezésiminta-oltalmának

Az EP jogi szakbizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely megszüntetné az autók alkatrészeinek formatervezési oltalmát. A képviselők öt éves átmeneti időszakot szeretnének, mielőtt sor kerül a teljes liberalizációra. Az EP egésze csütörtökön szavaz a javaslatról.

Az EP együttdöntési eljárásban, első olvasatban szavaz a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv (98/71/EK) módosításáról.

Amennyiben elfogadják a javaslatot, a jövőben nem minősülne a formatervezési mintaoltalom megsértésének az eredetivel megegyező gépjármű-alkatrészek utángyártása.

A jelentés indokolása szerint az irányelvtervezet „az olyan pótalkatrészek formatervezési mintáinak oltalmára vonatkozik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy összetett termékek megjelenését újra előállítsák. Célja a pótalkatrészek másodlagos piacának teljes liberalizációja, amely érinti a gépjárművek piacát, valamint a gépipart, a munkaeszközök és a fogyasztási cikkek iparágát is.

A javaslat kizárólag a pótalkatrészek másodlagos piacával (utópiacával) foglalkozik, és csak azokat a pótalkatrészeket érinti, amelyek esetében a formatervezési mintára szükség van ahhoz, hogy a termék eredeti funkcióját vagy megjelenését helyreállítsák; más szavakkal, az összetett termék alkatrésze vagy alkotóeleme csak egy, az eredeti alkatrésszel azonos pótalkatrészre cserélhető ki (ún. »csereszabatos« pótalkatrészek)".

Az EP szakbizottsága által most javasolt módosítások szerint „gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak a pótalkatrészek eredetét illetően, például az érintett alkatrészeken elhelyezett kereskedelmi védjegyekkel vagy emblémákkal kapcsolatos tájékoztatás révén".

Öt év türelem

A képviselők hozzáteszik: „azok a tagországok, amelyek meglévő jogszabályai formatervezési mintaoltalmat írnak elő az összetett termék alkotóelemét képező termék mintájának a (…) hasznosítására, ha az az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítását célozza, a formatervezési mintaoltalmat ezen irányelv hatálybalépését követő öt éven keresztül fenntarthatják".

Különböző tagállami szabályozások

Az Európai Bizottság adatai szerint formatervezési mintaoltalom védi az alkatrészeket Ausztriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában, Máltán, Németországban, Portugáliában, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában.

Szabad viszont javításra, illetve cserére gyártani alkatrészeket Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Luxemburgban, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban. Görögország 5 évig védi a formatervezéseket.

Jelentéstevő: Klaus-Heiner Lehne (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2007) – A formatervezési minták oltalma

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv módosításáról

Jogi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. december 12., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0453&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0203

Klaus-Heiner Lehne

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lehne&partNumber=1&language=HU&id=2224

Kérdés a textilkereskedelemről

Az EP december 12-én vitázik a textilipar helyzetéről és a Kínából érkező importról. A képviselők várhatóan állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Tizenöt EP-képviselő tesz fel szóbeli kérdést az Európai Bizottság képviselőjének.

A benyújtott szöveg bevezetője szerint „a WTO textil és ruházati megállapodása 2005-ben járt le, a textiltermékekről szóló megállapodásból megmaradt, textilkereskedelemre vonatkozó utolsó korlátozásokkal együtt. A textíliák szabadkereskedelmére való átmenet sikere érdekében a Bizottság és Kína egyetértési nyilatkozatot kötött 2005-ben. Ez a nyilatkozat 2008. január 1-jén jár le. Nyomonkövetés végett az európai és a kínai külkereskedelmi minisztérium a 2008-as évre közös behozatal felügyeleti rendszerről határozott."

A képviselők a következő kérdéseket teszik fel az Európai Bizottságnak:

  • mik az észrevételei a közösségi iparra és az érintett fejlődő országokra egyaránt vonatkozó kvótarendszer megszűnésének valószínűsíthető hatásáról, különösen az EU-mediterrán partnerekre gyakorolt hatásról?
  • hogyan kívánja garantálni az európai alapú textilágazat külső versenyképességét és jobb piacra jutást biztosítani harmadik országokban?
  • mi az észrevételei azon nyomonkövető intézkedésekről, amelyeket a „magas szintű csoport" által adott megbízásnak való megfelelés érdekében hozott?
  • hogy tervezi kezdeményezés indítását az európai textilágazat tisztességtelen kereskedelemtől és hamisítástól, valamint a 2005-ben tapasztalt drámai növekedéstől való megvédése érdekében?
  • folynak-e konzultációk az Amerikai Egyesült Államokkal a Kínából érkező textilimport kérdéséről?
  • hogyan hozzák létre a közös behozatal-felügyeleti rendszert, hogyan lehet garantálni e dupla ellenőrzés megfelelő végrehajtását, hogyan értékeli annak hatékonyságát?
  • hogyan garantálja az EK, hogy az elsősorban kínai eredetű, az uniós piacra belépő textil importtermékek esetében ugyanazon biztonsági és fogyasztóvédelmi követelményeket támasztják, mint az EU-n belül gyártott textiltermékekkel szemben?
  • biztosítaná-e, hogy teljes mértékben tájékoztatja az Európai Parlamentet a textiláruk nemzetközi kereskedelmében bekövetkezett minden jelentős fejleményről?

Szóbeli kérdés – Textilek

Gianluca Susta, Ignasi Guardans Cambó, Johan Van Hecke, Robert Sturdy, Tokia Saïfi, Georgios Papastamkos, Vasco Graça Moura, Erika Mann, Glyn Ford, Kader Arif, Elisa Ferreira, Cristiana Muscardini, Eugenijus Maldeikis, Caroline Lucas, Alain Lipietz (O-0074/2007 – B6-0383/2007)

Bizottság

Textilek

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport

az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja

az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja

a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja

a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja 

Vita: 2007. december 12., szerda

A szóbeli kérdés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=OQ&reference=O-2007-0074&language=HU

Záhonytól Lisszabonig: megkönnyítenék a vasúttársaságok európai működését

Az EP három jelentésben foglalkozik a vasúti szolgáltatókra vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatával. A képviselők a meglévő technikai követelmények, eljárások egyszerűsítésével csökkentenék a költségeket, és megkönnyítenék a határokon átnyúló vasúti szállítást. A háromból két jelentést már elfogadtak, most a harmadikról is szavaznak.

Három, az európai vasutakkal foglalkozó jelentést tárgyalt a november végi plenáris ülésen az EP. A jogszabály-módosítások célja az európai vasutak kölcsönös átjárhatóságának elősegítése.

Josu Ortuondo Larrea (liberális, spanyol) a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabály, Paolo Costa (néppárti, olasz) pedig a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv, valamint az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításának témafelelőse.

Az EP november 29-én már megszavazta Paolo Costa két jelentését, Josu Ortuondo Larrea szövegéről viszont most, a decemberi plenáris ülésen voksolnak.

Vasúti járművek engedélyezése…

Az Ortundo Larrea-jelentés indokolása szerint „jelenleg a mozdonyokra és a vontatóegységekre vonatkozó nemzeti szabályokat tekintik az új vasút megteremtése és az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága előtt álló fő akadálynak. Mivel a tagállamok saját mérlegelésükben nem dönthetik el, hogy az általuk az üzembe helyezésre kiadott engedélyek egy másik tagállam területén is érvényesek legyenek, közösségi kezdeményezésre van szükség, hogy a nemzeti eljárások harmonizálásán és egyszerűsítésén keresztül, valamint a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával oldják meg ezt a problémát".

Az átjárhatóságról szóló irányelv a képviselők szerint főszabályként írná elő, hogy a járművek minden tagállamban történő üzembe helyezését engedélyezni kell. Az illetékes nemzeti biztonsági hatóság által egy vasúti jármű üzembe helyezéséről hozott elutasító határozatot ugyanakkor megfelelően indokolni kell, és felülvizsgálati lehetőséget is kell adni, melynek során az Európai Vasúti Ügynökség (EVÜ) véleménye is kikérhető.

A tagállamok különböző járműtípusokra is engedélyt adhatnak ki. Ha egy tagállam egy járműre engedélyt ad ki, egyidejűleg az adott járműtípust is engedélyeznie kell – teszik hozzá a képviselők.

… és nyilvántartása

Az EU-országoknak a vasúttársaságoktól független szervezeten keresztül nyilvántartást kellene vezetniük a területükön engedélyezett vasúti járművekről.

A tervezet szerint az EVÜ „a tagállamok által az Európai Közösség vasúthálózatán üzembe helyezésre engedélyezett járműtípusokról nyilvántartást hoz létre és tart fenn". A lajstrom nyilvános és elektronikus úton bárki számára hozzáférhető lenne, és minden nemzeti járműnyilvántartással össze lenne kötve.

Csap

A szöveg arra is kitér, hogy „a közösség fő vasúthálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból valamely tagállamba érkező vagy valamely tagállamból ilyen országokba tartó kocsik esetében (…) a nemzeti szabályok nemzetközi megállapodásokat is tartalmazhatnak, amennyiben ezek a közösségi szabályozással összeegyeztethetőek".

Vasútbiztonság

A vasútbiztonsággal foglalkozó – és már novemberben megszavazott – Costa-jelentés felidézi: „a Bizottság a gördülőállományok elfogadásának különböző akadályait műszaki, eljárásjogi és politikai jellegű akadályokként jellemzi, amelyek a járműveik üzembe helyezésekor költségeket okoznak a vasúttársaságok és a gyártók számára".

Üzemben tartás

Az EP azt javasolja, hogy „a vasúti rendszer üzemeltetésével és a gördülőállományok üzembe helyezésével kapcsolatos felelősségi köröket illetően világosan tegyenek különbséget a vasúttársaság és a kocsik üzembentartói között, különösen a karbantartás és lehetőség szerint a karbantartásra vonatkozó tanúsítási rendszer tekintetében".

A képviselők a következő definíciót alkalmaznák: üzembentartó az a személy vagy jogi személy, aki vagy amely – jármű tulajdonosaként vagy annak használati jogával felruházva – közlekedési eszközként üzemelteti a járművet, és szerepel" az irányelvben említett nemzeti járműnyilvántartásban.

Több jogkör a Vasúti Ügynökségnek

Az EVÜ-rendelet módosítása az előző két jogszabállyal összhangban kiterjesztené a vasútügynökség hatásköreit.

A jelentés szerint az EVÜ például „azonosítja a különböző, érvényben lévő nemzeti eljárásokat és műszaki szabályokat, és kidolgoz, majd frissít egy referenciadokumentumot, amely lehetővé teszi a tagállamok által a gördülőállományok üzembe helyezése területén alkalmazott valamennyi nemzeti szabály megfeleltetését".

A képviselők azt szeretnék, ha 2015-től a tagállamok helyett az EVÜ engedélyezhetné a gördülőállományok üzembe helyezését.

Jelentéstevő: Josu Ortuondo Larrea (ALDE, ES)

Jelentés: (A6-0345/2007) – A közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0345&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0273

Josu Ortuondo Larrea

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ortuondo+Larrea&partNumber=1&language=HU&id=4377

Perger István/ Eu Parlament sajtószolgálat

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.