Europarlamenti összefoglaló 2009.05.06.:Harmadik olvasatra kerül a távközlési jogszabálycsomag
19 perc olvasásAz EP nem a Tanáccsal korábban egyeztetett szövegváltozatot fogadta el a telekommunikációs csomag bizonyos részeiről történt szavazáskor, hanem újra beszavazta saját korábbi módosításait. A csomag célja a telekommunikációs verseny és a fogyasztóvédelem erősítése.
Az EP nem a Tanáccsal korábban egyeztetett szövegváltozatot fogadta el a telekommunikációs csomag bizonyos részeiről történt szavazáskor, hanem újra beszavazta saját korábbi módosításait. A csomag célja a telekommunikációs verseny és a fogyasztóvédelem erősítése. A jogszabályok rendelkeznek majd a rádióspektrum kiosztásáról, az adatvédelemről és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésről.
Az EP szerdán, Strasbourgban voksolt az uniós telekommunikációs jogszabálycsomagról, amely kiterjed a mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatásra, a rádiózásra, valamint a vezetékes és vezeték nélküli internetezésre is.
A 407-57 arányban, 171 tartózkodás mellett visszaszavazták a telekommunikációs keretjogszabály tervezetébe azt a parlamenti első olvasatban már szerepelt, aztán a Tanács által kivett rendelkezést, hogy az internethozzáférést ne lehessen igazságügyi hatóság előzetes döntése nélkül korlátozni. Az EP ezért most módosította a Tanács és a parlament tárgyalódelegációi által korábban nem hivatalosan egyeztetett tervezetet.
Az EP elfogadta viszont az előzetes kompromisszumos szöveget az új kommunikációs infrastruktúrába történő befektetésről, a rádióspektrum-használat reformjáról, a fogyasztói jogokról és a magánszféra védelméről. Mivel azonban az egyes jogszabályok erősen összefüggnek egymással, jó eséllyel a teljes csomagot újra kell tárgyalni, és arról így harmadik olvasatban, a két intézmény képviselőiből álló hivatalos egyeztetőbizottság tárgyalásai után dönthetnek.
Egyetemes szolgáltatás
A szöveg rögzíti a távközlési szolgáltatók kötelezettségét, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást tegyenek elérhetővé mindenki számára, megfizethető áron. Idetartozna az internethozzáférés biztosítása is. A szövegből kivették az 56 kbit/másodpercre történő utalást, hogy ezzel is elősegítsék a szélessáv terjedését.
Az egyetemes szolgáltatások körébe tartoznak az ingyenes vészhívó számok (az uniós 112, valamint a tagállamokban használatos számok), a tájékoztató szolgálatok, telefonkönyvek és – köztelefonokon vagy más hozzáférési pontokon keresztül – a megfelelő földrajzi lefedettség biztosítása.
Teljes körű tájékoztatás
Az új szabályok erősítik a fogyasztók védelmét. A szolgáltatónak például – a szerződéskötés előtt – egyértelmű tájékoztatást kell adnia a díjakról, az esetleges hozzáférés-korlátozásokról, a vásárlás utáni szolgáltatásokról és a szolgáltatóváltás költségeiről.
A szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket.
112 és 116000
A 112-es, egységes európai vészhívó 2002 óta működik. A képviselők most szeretnék elérni, hogy a számot minél többen ismerjék, és hogy azt minden elektronikus kommunikációs eszközzel, mindenkor – katasztrófák esetén is – el lehessen érni. A 116-tal kezdődő számokon más, „társadalmi célú" segítséget lehetne kapni. A 116000 számon gyermekek eltűnése esetén lehet segítséget kérni.
Számhordozhatóság
A képviselők támogatták azt a javaslatot, amely szerint egy telefonszámot egy munkanapon belül át lehessen vinni egy másik szolgáltatóhoz. Az EP szankciókkal büntetné az ezt be nem tartó szolgáltatókat. A képviselők 24 hónapban maximálnák a szerződések hosszát. Az előfizetők viszont 12 hónap után felmondhatnák szerződéseiket.
Hálózatbiztonság és szpem
Az EP előírná, hogy a szolgáltatónak kötelessége legyen értesíteni a szabályozó hatóságot a biztonsági rendszer elleni támadásokról, így például arról, ha illetéktelenek megszereznek egy ügyféllistát. A felhasználókat figyelmeztetni kell a személyes adataikat érintő minden támadásról, amennyiben azok komolysága ezt szükségessé teszi.
A képviselők által megszavazott további módosítások a szpemek, „sütik", vírusok, „trójai falovak" és kémszoftverek elleni hatékonyabb védelemmel is foglalkoznak. A sütik telepítéséhez a felhasználó egyetértését kell kérni. A kereskedelmi, akár telefonos, akár internetes üzenetek küldőinek azonosíthatóvá kell tenniük magukat, és lehetővé kell tenni a fogyasztó számára, hogy lemondhasson további anyagok fogadásáról.
Hozzáférés-korlátozás
A szolgáltatásokhoz történő hozzáférés bárminemű korlátozása a nemzeti jogszabályok alapján történhet. Az uniós szabályozás előírná viszont, hogy ezekről a nemzeti rendelkezésekről tájékoztassák a fogyasztókat.
Bereccel kell konzultálni
A nemzeti szabályozó hatóságok a vertikálisan integrált vállalkozásokat rendkívüli intézkedésként arra kötelezhetik, hogy tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék.
Az elektronikus hírközlő hálózatokról megszavazott tervezet szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak szabályozó döntéseik meghozatala előtt konzultálniuk kellene az Európai Távközlési Szabályozók Csoportjával (Body of European Regulators for Electronic Communications – BEREC).
A BEREC a 27 nemzeti hatóság vezetőiből és az Európai Bizottság képviselőjéből áll majd. A testület kétharmados többséggel véleményeket, ajánlásokat fogad el.
Beruházás az új generációs hálózatokba
A nemzeti hatóságoknak elő kell segíteniük az új és fejlett infrastruktúrákba történő hatékony beruházást.
Uniós rádióspektrum-stratégia
Az elfogadott szöveg szerint uniós szinten kell optimalizálni az amúgy tagállami hatáskörbe tartozó rádiófrekvencia-kiosztást, hogy megfelelően tudják ellátni a vezeték nélküli szolgáltatások, a rádió, a mobiltévé, a szélessávú internet és például a műholdas navigáció, a légiirányítás, az időjárás-előrejelzés, az e-kormányzás, e-egészségügy igényeit, úgy, hogy ezek közben ne zavarják egymást. Ehhez a tagállamok és a Bizottság közötti harmonizációra, közös stratégiai tervezésre van szükség.
Ennek érdekében az Európai Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie egy többéves rádióspektrum cselekvési tervről.
A parlamenti vitában felszólaló Herczog Edit (szocialista) azt mondta, a távközlési csomag jelentősen hozzájárul a lisszaboni stratégia sikeréhez, a tudásalapú gazdaság eléréséhez, mivel a telekommunikációs szektor adja az EU GDP-jének 4, növekedésének 25 százalékát. A képviselőnő szólt a hálózatfejlesztés elősegítéséről, a fogyasztóvédelem erősítéséről, a fogyasztók lehetőségeinek bővüléséről is. Mindezek szerinte a demokrácia fejlődéséhez is hozzájárulnak.
Sajtóközlemények az első olvasatról
Ajánlás második olvasatra: Malcolm Harbour (EPP-ED, UK)
Jelentés (A6-0257/2009) – Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások, a magánélet és a fogyasztók védelme
Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009. május 5., kedd
Ajánlás második olvasatra: Catherine Trautmann (PES, FR)
Jelentés (A6-0272/2009) – Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások
[16496/1/2008 – C6-0066/2009 – 2007/0247(COD)]
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009. május 5., kedd
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009. május 5., kedd
Ajánlás második olvasatra: Pilar del Castillo Vera (EPP-ED, ES)
Jelentés (A6-0271/2009) – Az elektronikus hírközlési piac európai hatósága
A Tanács által 2009. február 16-án elfogadott közös álláspont az Európai Távközlési Szabályozók Csoportjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009. május 5., kedd
Mégsem szavazott az EP a szülési szabadságról
Az EP plenáris ülése szerdán visszautalta a szülési szabadságról szóló tervezetet a nőjogi szakbizottságba. Ez korábban azt javasolta, hogy legalább 20 hetes legyen a szülési szabadság az egész EU-ban, és ehhez a szülést követő hat héten át a fizetés 100, azt követően pedig legalább 85 százaléka járjon. Bevezették volna a kötelező apasági szabadságot is.
Az Edite Estrela (szocialista, portugál) által jegyzett jelentésnek a szakbizottságba történő visszautalását a luxemburgi Astrid Lulling kérte a néppárti frakció nevében. A parlament 347-256 arányban, 10 tartózkodás mellett támogatta ezt a javaslatot. A néppártiak egyrészt azzal indokolták a visszautalást, hogy a beterjesztett szöveg alapján nem lenne esély a tagállamokat képviselő Tanáccsal történő megegyezésre, másrészt azzal, hogy az EP-n belüli álláspontok is erősen eltérnek.
Még a plenáris vitában a szintén néppárti, szlovákiai Bauer Edit azt mondta, a „kizárólag terhes nőkre és szoptatós kismamákra vonatkozó munkabiztonsági előírásokat nem szerencsés kiterjeszteni az apákra, hisz az ő munkabiztonságuk azáltal, hogy apákká válnak, nem igényel változtatást". A képviselőnő szerint emellett jogi problémát is okozna a módosítás, mert akkor egyszerre két előírás lenne érvényben a szülői szabadságra. Bauer hozzátette: „Nem lenne helyes, ha a parlament úgy lépne ebbe a témába, mint elefánt a porcelánboltba. A rosszul megfogalmazott védelem bizonyos körülmények közt a fiatal nők foglalkoztatása ellen fordulhat, hisz drágább munkaerővé válnak, mint férfi kollégáik."
Jelentéstevő: Edite Estrela (PES, PT)
Jelentés (A6-0267/2009) – A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 4., hétfő
Erősebb szociális védelem az önálló vállalkozóknak és házastársuknak
Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód jegyében erősítenék a képviselők az önfoglalkoztatók szociális jogait. Astrid Lulling (néppárti, luxemburgi) jelentését első olvasatban megszavazta az EP plenáris ülése.
Kötelezően legyen betegség- és nyugdíjbiztosítása az önálló vállalkozók házastársának, élettársának, ha az rendszeresen hozzájárul az előbbi tevékenységéhez anélkül, hogy alkalmazott vagy üzlettárs lenne. Ez áll az EP által szerdán, 550 igen, 14 nem, 57 tartózkodó vokssal megszavazott jogszabálytervezetben. (Az Európai Bizottság még csak önkéntes biztosítást javasolt.) A képviselők biztosítanák, hogy a házastárs által fizetendő hozzájárulás összege működési költségként levonható legyen az adóból.
Az EP az önálló vállalkozói tevékenységet végzőkre és házastársukra is kiterjesztené a szülési szabadságra vonatkozó előírásokat.
Jelentéstevő: Astrid Lulling (EPP-ED, LU)
Jelentés (A6-0258/2009) – Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 4., hétfő
Tőkekövetelmény-irányelv: új szabályok a pénzügyi válságok elkerülése érdekében
Az Európai Parlament szavazott a tőkekövetelményről szóló irányelv módosításáról. A változtatás célja a bankszektor átláthatóságának növelése és a pénzügyi rendszer felülvizsgálati rendszerének erősítése.
Az EP szerdán 454 igen, 106 nem, 25 tartózkodó vokssal megszavazta az Othmar Karas (néppárti, osztrák) által jegyzett jelentést tőkekövetelmény-irányelv módosításáról. A képviselők növelnék a pénzügyi rendszer átláthatóságát és erősítenék felügyeletét, ezzel is biztosítva a megfelelő kockázatkezelést a bankszektorban.
Az EP támogatta, hogy a nemzeti felügyelő hatóságok közötti együttműködés erősítése érdekében létrehozzák az európai bankfelügyelők bizottságát (CEBS). A felügyeletek további integrációja érdekében a képviselők ez év végéig jogalkotási javaslatot várnak az Európai Bizottságtól. A cél egy európai felügyeleti rendszer kialakítása 2011 végéig.
A jogszabály tervezete szerint a bankok a kockázatok csökkentése érdekében főszabályként nem adhatnak saját tőkéjük negyedénél nagyobb hitelt egy-egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak. Ennél nagyobb arányú kihelyezésre csak hitelintézetek között kerülhetne sor, de ennek összege sem haladhatná meg a 150 millió eurót. A képviselők 2011 végéig felülvizsgálnák ezeket a rendelkezéseket és fokoznák a tagállami jogrendszerek közötti harmonizációt.
Az EU szigorúbb előírásokat határoz meg az értékpapírosításnál is. A javaslat biztosítaná, hogy az értékpapírt kiadó intézet legalább az értékpapírosított érték 5 százalékában anyagilag érdekelt maradjon.
Az EP azt kérte, hogy a Bizottság 2009 végéig – a CEBS-szel történő konzultációt követően – ezen visszatartási arány további emelésére tegyen javaslatot.
A nemzeti jogszabályokba 2010 októberének végéig kell majd átültetni az irányelvet, amelynek a rendelkezéseit már 2010 végétől alkalmazni kellene.
A jelentés parlamenti vitájában Becsey Zsolt (néppárti) üdvözölte, hogy a jövőben figyelembe veszik a mikrohitelezés sajátosságait. A képviselő azt mondta, már az irányelv 2005-ös módosításánál is aggályosnak tartotta az anyaintézetek felügyeletére vonatkozó előírásokat, amelyek azért is különösen fontosak, mert az új tagállamokban többnyire leányvállalatok vannak. Szerinte „ezt a kiszolgáltatottságot enyhíti, ha nem is szünteti meg a kollégiumi rendszer, mely számomra még mindig csak jó irány, de nem az igazi megoldás."
„Külön szeretném kifejezni köszönetemet az eurózónán kívüli országokkal való szolidaritásért (…), mivel a javaslatom elfogadásával 2015 végéig nem sújtja külön kockázati prémium ezen országok azon hiteleit, melyet többnyire euróban vettek föl az államháztartás vagy a Központi Bank részéről" – tette hozzá Becsey Zsolt.
Magyar gázvezetékre és szélessávra is jut az 5 milliárd eurós gazdaságélénkítési csomagból
Az uniós gazdaságélénkítési terv részeként összesen 3,98 milliárd eurót fordítanak a gáz- és villanyáram-infrastruktúra, új szélparkok, széndioxid-megkötő létesítmények fejlesztésére. Jelentős támogatást kap a Magyarországot Szlovákiával, Romániával és Horvátországgal összekötő gázvezeték-építés és a Nabucco-projekt. Az 1 milliárdos vidékfejlesztési keretből kiemelten támogatják a szélessávú internethálózat kiépítését.
Az EP-képviselők szerdán megszavazták az EU 2009-2010-re szóló, 5 milliárd eurós gazdaságélénkítési programjáról szóló jogszabályokat.
Összesen 3,98 millárd euró jut a gáz- és áraminfrastruktúra fejlesztésére (2 milliárd 265 millió), a tengeri szélenergia-parkokra (565 millió) és a szénmegkötéses technológiára (1 milliárd 50 millió).
A gázszállítási infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzből 200 millió eurót kap a Nabucco-projekt.
30 millió euró támogatást kap a Magyarországot Szlovákiával összekötő Vecsés-Nagykürtös gázvezeték, másik 30 milliót a magyar-román összeköttetés kiépítése, a magyar-horvát vezetékre pedig 20 millió euró hozzájárulást fizet az EU.
A szöveg szerint a fel nem használt forrásokból energiahatékonysági és megújuló energiákat támogató projekteket finanszíroznak majd.
Az előbbiekről szóló jelentést 526 igen, 64 nem, 14 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.
A korábban tervezettnél 250 millió euróval több, 1 milliárd 20 millió euró jut 2009-ben a vidékfejlesztésre. A képviselők egyúttal lazították a pénzek felhasználási feltételeit, hogy az EU-s forrásokat könnyebb legyen a vidék szélessávú internettel történő ellátására fordítani. Az erről szóló jogszabályt 615-21-32 arányban szavazták meg.
Az 5 milliárdos csomag létrehozásához át kellett csoportosítani az EU 2007-2013-as költségvetésének bizonyos összegeit. Ezt 624-33-14 arányban fogadták el a képviselők.
A plenáris vitában felszólaló Harangozó Gábor (szocialista) úgy vélte, az 1 milliárd 20 millió eurós vidékfejlesztési programnál „sikerült elérni, hogy az eredeti javaslathoz képest sokkal rugalmasabban, megfelelően tág keretek között lehet a pénzt fölhasználni a vidéki területek szélessávú internetelérésének fejlesztésére, illetve a közös mezőgazdasági politika felülvizsgálata során meghatározott új kihívásokra".
Kíméletesebb halál évente közel 5 milliárd állatnak
Az EP szigorítaná az állatok levágásakor alkalmazandó előírásokat, hogy a lehető legjobban mérsékeljék az állatok szenvedését. A vallásszabadságra hivatkozva ugyanakkor kivennék a szabályozásból a rituális állatvágásokat.
Az EP szerdán megszavazta az állatok kíméletes levágását előíró új jogszabály-tervezetet, amely egy 1993-as irányelvet vált fel.
Az EU-ban évente közel 360 millió sertést, szarvasmarhát, juhot és kecskét, valamint több mint 4 milliárd baromfit ölnek le. Emellett az európai szőrmeiparban 25 millió állatot, míg a keltetőkben 330 millió naposcsibét pusztítanak el. A járványos betegségek veszélyének elkerülése érdekében szintén több millió állatot vágnak le évente.
Az EP által elfogadott módosítások elsősorban a szabályok tisztázását, az állatok hatékonyabb védelmét, a túlszabályozás elkerülését szolgálják, valamint azt, hogy az importált termékek is megfeleljenek az EU előírásainak.
Az elfogadott szöveg szerint az állatok szükségtelen szenvedésének minden formáját el kell kerülni.
A jogszabály előírná, hogy az állatokat csak azonnali halált okozó módon, vagy pedig kábítás után lehessen megölni. A kábítás után azonnal meg kell kezdeni az állat kivéreztetését, hogy már ne nyerhesse vissza öntudatát. Az irányelv a vallásszabadságra hivatkozva kivételt tenne azonban a rituális vágásokkal.
Az EU fejlett állatvédelmi rendszere magasabb előállítási költségeket is jelent az ennél megengedőbb országok termeléséhez képest, ez pedig a piac torzulásához vezethet. A képviselők ezért arra kérik a Bizottságot, biztosítsa, hogy a behozott termékek is feleljenek meg az uniós követelményeknek.
Az EP 2013 elejéig a mobil vágóhidakra vonatkozó jogszabálytervezetet vár a Bizottságtól.
Jelentéstevő: Janusz Wojciechowski (IND/DEM , PL)
Jelentés (A6-0185/2009) – Az állatok védelme leölésük pillanatában
Javaslat: A Tanács rendelete az állatok leölésük során való védelméről
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: konzultáció
Vita: 2009. május 5., kedd
Egyszerűsítés az Európai Globalizációs Alapnál
A globalizáció következtében elbocsátott munkavállalók újra munkába állítását támogató alap ideiglenes kiterjesztéséről voksolt az EP szerdán.
Az EP 538 igen, 35 nem és 37 tartózkodó vokssal megszavazta Gabriele Stauner (néppárti, német) jelentését az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap szabályainak ideiglenes könnyítéséről.
Az évente félmilliárd euróból gazdálkodó alapot azért hozták létre, hogy segítse a globalizáció következtében munkanélkülivé válók újraintegrálását. A szigorú szabályok miatt azonban 2008 közepéig mindössze 15 ezer dolgozó kaphatott átlagosan 4500 eurós segítséget.
Jelentéstevő: Gabriele Stauner (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0242/2009) – Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap
Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. május 5., kedd
Parlamenti reform – Korelnök helyett volt elnök
Az EP belső reformja keretében módosították a képviselők a házszabály bizonyos rendelkezéseit. Az új parlament első ülésén nem korelnök lesz, hanem a korábbi elnök vezeti az ülést utóda megválasztásáig.
Az EP elfogadta a Richard Corbett (szocialista, brit) által jegyzett jelentést az EP házszabályának módosításáról. A most megszavazott változtatások részei az elmúlt két évben megkezdett belső reformsorozatnak.
A következő, 2009-2014-es ciklusban életbe lépő változások szerint lehetővé válik például, hogy összetett jogalkotási kérdésekről több parlamenti szakbizottság együttesen tanácskozzon. A szakbizottságok közötti hatásköri viták eldöntéséhez a bizottsági elnökök testülete ad majd ajánlásokat.
A szabályok tisztázzák az frakcióközi, nem hivatalos csoportok, az intergroupok szerepét. A jövőben lehetőség lesz az Európai Bizottság javaslatainak első olvasatban történő elutasítását célzó indítványt tenni. A képviselők módosították a parlamenti viták szabályait, és formalizálták a más EU-intézményekkel folytatott (első olvasatban történő megegyezés elérését célzó) tárgyalási eljárást is.
Az új parlament alakuló ülését a legidősebb képviselő helyett az előző ciklus utolsó elnöke nyitja meg az új szabályok szerint. Ha ő nem lenne tagja az új parlamentnek, az egyik korábbi alelnökre hárul ez a feladat (rangsor szerint). Az ő kiesésük esetén a rangidős képviselő elnököl az új elnök megválasztásáig.
Az Európai Néppárt vezérszónokaként szólalt fel a plenáris vitában Szájer József. A képviselő a változtatások zömét üdvözölte, hangsúlyozta azonban, hogy a parlamenti reformot szavazással záruló, demokratikus eljárás során kell elfogadni. Szájer kritikusan nyilatkozott az informális eljárások formalizálásáról is, szerinte ugyanis a szokásokat jobb lehet szokásnak meghagyni, nem pedig szabályt változtatni. A képviselő hozzátette, a szakbizottsági szavazások jelentős terhet vesznek le a plenáris ülés válláról, ezért ragaszkodni kell az arányossághoz.
„Mindenki szavazzon az EP-választáson!" – üzente búcsúzóul Pöttering
A szerdai plenáris ülésen házelnökként elbúcsúzott képviselőtársaitól az ezt a pozíciót két és fél éve betöltő Hans-Gert Pöttering.
Erről itt talál bővebb anyagot:
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
