ÉVSZAKOK – francia természetfilm a 6. Frankofón Filmnapokon
Egész hónapos fesztivállá bővült 2016-ra a frankofónia, egészen április 2-ig. Országszerte lesznek minden szintű zenei rendezvények, találkozók és filmbemutatók. Pécs például frankofón színházi fesztiválnak ad otthon. A fesztiválhoz a románok koncertekkel járulnak hozzá. A legtöbb filmes eseményt a Budapesti Francia Intézetben, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Cirko-Gejzir Moziban tartják.
Egész hónapos fesztivállá bővült 2016-ra a frankofónia, egészen április 2-ig. Országszerte lesznek minden szintű zenei rendezvények, találkozók és filmbemutatók. Pécs például frankofón színházi fesztiválnak ad otthon. A fesztiválhoz a románok koncertekkel járulnak hozzá. A legtöbb filmes eseményt a Budapesti Francia Intézetben, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Cirko-Gejzir Moziban tartják.
Az Évszakok című francia természetfilm már a sajtóbemutatón nagy sikert aratott. A magyar mozikban április 14-től vetítik – korhatár nélkül. Kiemelkedő Miklósi Zsuzsa magyar nyelvű fordítása, a narrátor pedig Kulka János.
A két francia rendező, Jaques Perrin és Jaques Cluzaud a Vándormadarak című alkotásuk sikere után fogott hozzá az Évszakok forgatásához. Európa 20 ezer évének történetét az állatok szempontjából vizsgálták. A film munkálatai több év alatt, 40 millió dolláros költséggel készültek! Viszont sikerült filmtörténetet írniuk ezzel a nagyszabású művel.
Húszezer évvel ezelőtt, a nyolcvanezer évig tartó jégkorszak után a Föld forgástengelyének apró módosulása után kontinensünk lassanként felmelegedett, elolvadtak a jéghegyek, beköszöntött az évszakok változása, majd kialakultak az erdőségek, és sokféle vadállat benépesítette Európa földjét. A rendezők látványosan tárják elénk a felmelegedés folyamatát és az egyes állatok szokásait a zavartalan rengetegben. Addig szerencsések voltak az állatok, amíg az ember tért nem szakított ki magának az erdőkből, amíg fegyverrel nem irtotta az állat- és növényfajokat. „Meghódította" a természetet, vagyis lerombolta, átalakította, hogy szolgálatába állíthassa.
Csodálatos felvételeken látjuk a nagy hidegeket jól tűrő gyapjas bölényeket és rénszarvasokat, később a lombos erdők állatait: vadlovakat, őzeket, szarvasokat, farkasokat, rókákat, borzokat, hiúzokat. Szédítő egész közelről figyelni a zsákmányszerzésüket, a rágcsálókat, a madarak vonulását, táplálkozását, peléket, mókusokat, siklókat, baglyokat, éjszakai vadászokat. Szenzációsak a rovarok életét feltáró felvételek is! A vadállatok mozgását drón-kamerákkal követték. Amikor megépültek a nagyobb ókori és középkori várak, kezdték művelni a földeket, kivágták a fákat, sok állat élettere lehetetlenült el, csak az élte túl, amelyik valahogy alkalmazkodni tudott a változásokhoz.
A vadállatoknak egyre kisebb területük marad, tehát ritkulnak a fajok. Innen kezdve már a jelenben vagyunk: még kevesebb az állatok számára megmaradó hely, az emberek ipari rombolást, tájátalakítást végeznek. Az ember az állatok rovására szaporodik, termeli a maga haszonnövényeit és háziállatait, szennyezi a saját környezetét. Az élő múlt és a tragikus jövő képeihez a zene aláfestést Bruno Coulais-nak és az eredeti madárhangoknak köszönhetjük.
A film erkölcsi kérdéseket vet fel: hogyan tovább? Meddig mehetünk még el az utolsó fa kivágásáig, az afrikai hőség beköszöntéig Európában?
A 95 perces film egyetlen pillanata alatt sem unatkozik a néző. Remélhetőleg sokan fogják még megtekinteni ezt a különlegességet!
DOBI ILDIKÓ