Ez a rigó nem repül el

Állításunk igazolására pedig egyetlen tény is elég. A címben említett rigó nem madár, hanem növény. Dísznövény, magyarul kúpvirág, tudományos neve Rudbeckia hirta, „Sárgarigó”. Szólni azért érdemes róla, mert több száz példánya is megtalálható Budapesten, a XIII. kerületben, a Gyöngyösi sétányon tartott bemutatón.

Ez az év sorrendben már a tizennyolcadik, amikor a XIII. kerületi Önkormányzat megrendezi az „Egynyári virágok bemutatóját” a Gyöngyösi sétányon. A kerület köztereinek szokásos díszítését idén a járványhelyzet sem volt képes megakadályozni, összesen 60 809 tő egynyári növényt ültettek ki – változatos fajtaösszetételben és különféle színekben. Ezekből a sétány 1043 négyzetméterét 20 189 tő díszíti, közöttük a megszokott, városban alkalmazott, jó tűrőképességű fajták, mint amilyenek az egynyári begónia, a pistike, a rézvirág, a lepkevirág és a sétányrózsa. A természethez való visszatérés jegyében már több éve sikeresen alakítanak ki virágos rétfelületeket, ahová nem palántáról ültetik a növényeket, hanem virágmagokat vetnek. Ezen a sétányon például az egyik helyen vadvirágos rét van.

Tizennyolcadik évébe, tehát felnőttkorba lépett ez a rendezvény – állapította meg róla dr. Puchner Gábor alpolgármester és elmondta azt is, nem véletlen, hogy hagyományosan mindig itt tartják a bemutatót. A kerületben számos park van, ahol hasonlóan szép kiültetésekkel találkozhatnak az arra járók, de ez a legnagyobb, egybefüggő terület, itt látszik a virágokból a legtöbb. Azokon a részeken pedig, ahová a beépítettség és a közművek elhelyezés miatt nem lehet fát és virágot ültetetni, ott az utcák díszítését oszlopokra szerelt virágtartókkal oldják meg. Összesen ezer oszlopra tizennyolcezer tő futó muskátlit helyeztek el. Persze azért fákból sincs hiány. A kerület „kezelésében” összesen harmincezer fa van, csak az elmúlt öt évben 5700 – szinte egy Városligetnyi mennyiségű – új fát ültettek. Az összehasonlítás nem túlzás, a Ligetben jelenleg mintegy hatezer fa van!

Összesen körülbelül 1,3 millió négyzetméter zöldfelületet kezel a XIII. kerületi Önkormányzat. Ez igen nagy szám és jelzi, milyen figyelmet fordítanak a kerület élhetőbbé tételére. Minden évben adnak át újabb játszóteret, közparkot, rekreációs területet, kutyafuttatót, beton helyett gumiburkolatos labdapályát – lehetőség szerint még a sűrűbben beépített utcákban is. A Fővárosi Önkormányzattal közösen folyik a Rákos-patak mentén sokáig elhanyagolt part rendbetétele; rajta fitnesztér, játszótér, futókör, kerékpárút építése és elkészült a patakon átívelő gyalogoshíd is. Ahol arra lehetőség van, az építési területet is zöldterületté minősítik át és úgy hasznosítják. Jövőre például egy ilyen – 9300 négyzetméteres, tehát közel egy hektáros – park nyílik majd meg!

Az „Egynyári virágok bemutatóján” a Gyöngyösi sétányon minden évben sok érdeklődő gyűlik össze. Nemcsak azért, hogy a látványban gyönyörködjenek, sokkal inkább azokért a hasznos tanácsokért, amiket a virágok gondozásáról hallhatnak. A Parkfenntartó Kft. képviseletében ilyenkor állandó vendég Bubláné Latinovics Eszter kertészmérnök, aki beszél a dísznövények fajtáiról, egy séta keretében megmutatja az érdekesebbeket, és természetesen kérdezni is lehet tőle. Elmondta: a sétány tervezésekor most nem az ott álló szökőkút környezetére helyezték a hangsúlyt, inkább az egyes ágyásokra. Mindjárt a park bejáratánál van olyan, ahol nyolcféle vegyesen összeültetett növény díszlik. . Az előző évek tapasztalatából kiindulva itt például a dália és a díszcsalán (Coleus) lett a fő növény.

Eltérő a korábbiaktól, hogy sokkal több helyen kaptak névtáblát a virágok. Az érdeklődők megjegyezhetik az egyes növények nevét, esetleg mást, mint amit eddig ismertek. Többen álltak meg meglepődve az édesburgonya (Batáta) táblák előtt, hiszen ezt eddig csak a piacon látták, most pedig kiderült: dísznövény is. Újdonság a vegyes kiültetésű „szalagágy” – korábban ilyet nem alkalmaztak. Itt a két főnövény, ami kimagaslik az ágyásokból, az ezüst tollborzfű (Pennisetum) és a verbéna. Van olyan kör, ahol klasszikus kiültetésben, a fehér, a sárga és a zöld szín az uralkodó. A köznyelvben csak „büdöske” néven ismert bársonyvirág, a Tagetes, az egyik helyen egy teljes ágyást kapott van közötte egy olyan fajta, a „kisfejű”, amelyik az idén került először a közönség elé.

Három ágyást vadvirágos magvetéssel hoztak létre. Ezek természethez közeli megjelenésükkel megtörik a mesterkélt, városi hangulatot, egyszerű szépségük vonzza a tekintetet. A palántázáshoz képest kevesebb költséget igényelnek, de folyamatos öntözéssel kell róluk gondoskodni. A virágkiültetést megelőzte a virágágyak talajának alapos előkészítése, ez ugyanis előfeltétel, hogy fenntartható legyen a hosszú ideig folyamatos virágzás. Az öntözést automata öntözőrendszerrel oldották meg, de ezt mégis naponta ellenőrizni kell. Nemcsak a váratlan meghibásodások miatt, hanem az is előfordul, hogy a növények vízigénye nagyobb, mint amit az automata rendszer nyújtani képes. Ilyenkor a kertészet munkatársai maguk pótolják a hiányzó vizet. Az ágyások az ősz beköszöntével sem maradnak majd virág nélkül ekkor kétnyári dísznövényeket – százszorszépet, nefelejcset, árvácskát, valamint hagymás növényeket, tulipánt, jácintot, nárciszt – ültetnek ki.