Fegyverekkel semmit nem lehet megoldani

 Szokatlan megoldáshoz folyamodtak a Nemzeti Múzeumban. Sajtótájékoztatót tartottak egy kiállításról, mely majd csak egy héttel később, november 27-én nyílik meg. Megismerve a téma fontosságát, a lépés már nem is volt olyan meglepő. Ez a kiállítás a békevágy és a béke témájához kapcsolódó alkotásokat mutat be Yoko Ono, a legismertebb kortárs japán képzőművész és zenész – John Lennon felesége – életművéből.

War is over! A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono című kamarakiállítás, vasárnap nyílik Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A február 18-án 90-ik életévét betöltő világhírű performansz- és kortárs művész tárlatán – melynek megrendezéséhez ő is hozzájárult – interaktív és performatív művek, valamint festmények, szobrok és rövidfilmek lesznek láthatók. A Yoko Ono-kiállítás a béke fontosságára hívja fel a figyelmet. Arra, hogy nincs szükség háborúra, mert annak soha nincsenek igazán nyertesi, csak súlyos vesztesei vannak, az etnikai konfliktusokat, gazdasági kérdéseket nem lehet fegyverekkel megoldani. Sőt, fegyverekkel egyáltalán nem lehet megoldani semmit sem!  A szomszédunkban egy embertelen és minden szempontból értelmetlen, igazságtalan háború zajlik, ennek a következményeit mindannyian látjuk és úgy gondoltuk, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül – mondta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az előzetes sajtótájékoztatón. Ez a múzeum több mint ezer év fontos dokumentumait és tárgyait őrzi, köztük sok olyat, amelyek a magyar történelem legsúlyosabb kataklizmáihoz, tragédiáihoz, háborúihoz vagy jogfosztásaihoz kapcsolódnak. A mi nemzetünk története azt mutatja, hogy Európának ezen a keleti felén soha nem volt igazán béke! Magyarországnak a történelme során mindig súlyos veszteségeket hozott a háború. Ez a nemzet egy kudarcos, vesztes háború következtében jutott abba a helyzetbe, hogy ma szétdaraboltan kell élnie.

Nemzetünknek egy jelentős része más országok határain belül, más nemzetek kisebbségeként, azok kultúrájához, szokásaihoz kényszerül alkalmazkodni. Ilyen helyzetben a háborúra most nekünk is reagálnunk kell, de mégsem akarunk aktuálpolitikai üzeneteket megfogalmazni. Jelezzük ezt azzal, hogy a kiállítás megnyitására nem hívunk meg politikust, állami vezetőt – ám mindegyiket szívesen látjuk, jöjjenek el, nézzék meg! Mindössze egy dolgot szeretnénk üzenni: Fékezzék meg ezt a háborút! Legyen béke! Csak így lehet normálisan élni és alkotni. Ráadásul magyar életek, magyar sorsok, egzisztenciák is érintettek az értelmetlen fegyveres konfliktusban, amelyben több száz kárpátaljai magyar vesztette már életét vagy menekült el saját otthonából. A kiállításból befolyó összeget ezért az ukrajnai háború kárpátaljai áldozatainak támogatásra fordítjuk! Ötvenkét évvel ezelőtt New Yorkban jelentek meg szórólapok War is over! If you want it (A háborúnak vége, ha te is akarod) felirattal. A Yoko Ono kezdeményezésére indult programhoz később csatlakozott John Lennon is. Akkor a vietnámi háború ellen tiltakoztak – emlékeztetett a sajtótájékoztatón Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora. Felhívta a figyelmet, hogy ez a békeaktivista megnyilvánulás ismét aktuálissá vált az ukrajnai háború miatt. A Yoko Ono-kiállításon az alkotó több mint 30 fontos műve lesz látható, ennyi még soha nem szerepelt kiállításon együtt Magyarországon, de Közép-Európában sem. Az épület előcsarnokában állítják fel a „Kívánságfa a békéért” elnevezésű installációt, amelyre az ukrajnai béke eléréséhez szükséges kívánságokat, üzeneteket helyezhetnek majd el a látogatók.  Yoko Ono több korábbi rendezvényén már szerepelt ilyen fa, olykor változtatott is rajta. Volt New Yorkban, Párizsban, Londonban – szinte az egész világot bejárta. Most, mivel az előcsarnokban áll majd, nem kell jegyet váltania annak, aki cédulát szeretne rajta elhelyezni. A fára felakasztott üzenetek a kiállítás után Izlandra kerülnek, a „Képzeld el a békét!” elnevezésű torony tövébe, a Kollafjördur-öbölben lévő Videy-szigetre. Yoko Ono huszonegy fehér sakk-készletet is épített, az első New Yorkban, a MoMA-ban (Modern Művészeti Múzeum) szerepel kiállításon és egy másik Bécsben van. Most a budapesti tárlaton két sakk-készlet mutatkozik be, „Játssz bizalommal!” címmel. Közülük az egyik a Ludwig Múzeum gyűjteményéből kerül át a Nemzeti Múzeumba a kiállítás idejére. Látható lesz a Nemzeti Múzeumban egy olyan akció is, amivel Yoko Ono igazán elhíresült, és amit a művészettörténet egyik legelső művészeti performanszaként tartanak nyilván. Várhatóan ez iránt fog megnyilvánulni nálunk is a legnagyobb érdeklődés. A „Levágott darab” című performanszt Yoko Ono először 1964-ben a tokiói Sogetsu Art Centerben mutatta be, később New Yorkban és jó néhány nyugati nagyvárosban megismételte. Egy színházban kiült a színpadra, a látogatók sorban odamehettek hozzá és mindenki levághatott a ruhájából egy darabot azzal, hogy azt küldje el valakinek, akit szeret. Nálunk kilenc alkalommal lesz látható az előadás, az első esetben Trill Zsolt színművész részvételével, az utolsónál, február 18-án Yoko Ono és John Lennon fia, Sean Lennon zenész vesz részt rajta.  Yoko Onoról minálunk kevesen tudják, hogy a konceptuális művészet iskolateremtő mestere 1933. február 18-án született Tokióban, híres szamurájok leszármazottjaként. Arisztokrata származásának köszönhetően a középiskolában egy osztályba járhatott Akihitóval, a későbbi japán császárral. Yoko Ono, a második világháború után elkezdődő modernizmus legnagyobb hatású japán művésze, leginkább az Egyesült Államokban népszerű. Magyarországon a popkultúrának köszönhetően vált ismertté. Harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik. Yoko Ono saját életművét egyedül építette fel.