Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, ahogyan világszerte. Amíg a Nielsen tavalyelőtti felmérése során, a környezetet féltő honfitársaink 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, addig idén szeptember-októberben 21 százalék. Ötvennégy ország átlagában most 4 százalékponttal kisebb, 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás.  

 

 Magyarországon is csökkent a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya, ahogyan világszerte. Amíg a Nielsen tavalyelőtti felmérése során, a környezetet féltő honfitársaink 30 százaléka tartotta nagyon problematikusnak a globális felmelegedés következményeit, addig idén szeptember-októberben 21 százalék. Ötvennégy ország átlagában most 4 százalékponttal kisebb, 37 százalék azok aránya, akiket erősen aggaszt a klímaváltozás.  

    – A globális gazdasági válság átmenetileg kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozás témáját. De most a recesszió kezd visszahúzódni, és arra számítunk, hogy a koppenhágai csúcsértekezlet megint az érdeklődés homlokterébe hozza a globális felmelegedés várható következményeit  – hangsúlyozza  Jonathan Banks, a Nielsen európai kutatási igazgatója.

    Tíz magyar közül heten aggódnak a környezet miatt, kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanakkor minden negyedik nem tudja, hogyan vélekedjen környezetünk veszélyeztetettségéről. Mindössze 3 százalék nem lát problémát a környezettel kapcsolatban.  

    Az aggódók közül konkrétan legtöbb honfitársunk – 94 százalék – a levegő szennyeződésétől tart valamilyen szinten. A víz szennyeződését 93 százalék nevezte meg, a globális felmelegedést és klímaváltozást 82 százalék.

   

    Utána következik az ivóvíz esetleges hiánya (81), a csomagolóanyag hulladékok által okozott terhelés és a földfelszín vagy a talajvíz szennyeződése (80-80), valamint a peszticidek használata (70).

    A magyar közvéleményhez hasonlóan, földünk lakói sorrendben a levegő és a víz szennyeződése, illetve a klímaváltozás miatt aggódnak leginkább. 

    – Nem meglepő, hogy a világon legtöbben a levegő és a víz szennyeződésétől tartanak, mert ezek a változások mérhetők és láthatók. Eltérően a klímaváltozástól, amit sokan csak akkor vesznek komolyan, amikor emberi életek kerülnek veszélybe, a szélsőséges időjárás következtében – mutat rá Jonathan Banks.

    "Mit gondol ön, a társadalom legjobban mivel járulhat hozzá a globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelemhez?" A kérdésre a megkérdezett magyarok legnagyobb része, 44 százaléka válaszolta, hogy szükség lenne a kormány által kezdeményezett kutatásokra, olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújuló energiák feltárása.

    Második az a vélemény, 38 százalékkal, hogy a kormányoknak korlátozniuk kellene a cégeket, széndioxid és más szennyező anyagok kibocsátásában.

    Viszonylag elterjedt szempont, válaszadó honfirtársaink 28 százaléka képviseli, hogy fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.

    Következik 25-25 százalékos említéssel, egyrészt, hogy a kormányoknak támogatni kellene (adócsökkentéssel vagy támogatással) polgáraikat, hogy magatartásukkal kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Másrészt, hogy a kormányok nagy beruházásokkal javítsák a közösségi közlekedési rendszereket.

    További sorrend Magyarországon:

    – Az embereknek kevesebbet kellene használni autójukat (22);

    – Kedvezményekkel lenne érdemes ösztönözni a vállalatokat környezetbarát magatartásra (20);

    – Az embereknek takarékoskodniuk kellene az elektromos árammal, például otthonokban csökkenteni a hőmérsékletet vagy ruháikat alacsonyabb hőmérsékletű vízben mosni (19);

    – Az embereknek lehetőség szerint lakóhelyük közelében termelt élelmiszereket kellene vásárolniuk, például szezonális termékeket (12);

    – A kormányok adóztassák meg a környezetszennyező magatartást tanúsító egyéneket (11);

    – Az embereknek nem kellene a szükségesnél több élelmiszert vásárolniuk, hogy a felesleget ne dobják ki (9);

    – A lakások tulajdonosainak javítaniuk kellene otthonuk hőszigetelését (5).

    A válaszadók globálisan is úgy vélekednek, hogy a klímával kapcsolatos problémák megoldása főként a kormányok felelőssége. Az ötvennégy ország átlagában a válaszadók legnagyobb része, 36 százaléka szállt síkra azért, hogy a kormányok korlátozzák a vállalatokat széndioxid és más szennyező anyag kibocsátásában.

    Ugyanakkor világszerte átlagosan 34 százalék vélekedik úgy, hogy a kormányoknak kutatásokat kellene kezdeményezniük, olyan tudományos és technológiai megoldások érdekében, mint kevésbé környezetszennyező autók kifejlesztése vagy megújítható energiák feltárása.

    Átlagosan minden harmadik megkérdezett úgy látja, hogy a kormányoknak támogatni kellene (adócsökkentéssel vagy támogatással) polgáraikat, hogy magatartásukkal kevésbé vagy egyáltalán ne szennyezzék a környezetet. Ugyanannyian mondják, hogy fontos lenne a háztartási hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása.

    – Ennél a szempontnál a földrészek, illetve országok közti különbségekben az dominál, hogy a fogyasztók mennyire érzik képesnek a problémák kezelésére kormányaikat – jelenti ki Jonathan Banks.

    "Ön melyik információforrásban bízik legjobban, a globális klímaváltozással kapcsolatban?" A kérdésre a legtöbb magyar válaszadó, 76 százalék a klímakutató tudósokat nevezte meg. Utánuk az újságírók és jótékonysági szervezetek következnek 4-4, majd a tanárok 3, továbbá üzleti világ és vállalatok 2 százalékkal.

    Globálisan a tudomány képviselőiben 58 százalék bízik leginkább. Ez is aláhúzza, hogy a klímakutatók politikai szempontból igen fontos munkát végeznek, és információik az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján is lényeges szerepet játszanak. 

    A válaszadók közül a klímaváltozás miatt kimagasló, kétharmad körüli arányban adtak nagy mértékű aggodalmuknak hangot a válaszadók a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Thaiföldön és Mexikóban. Részarányuk leginkább a Fülöp-szigeteken és Vietnamban emelkedett, 14, illetve 9 százalékkal, az elmúlt két év alatt. Kínában és Indiában hat, illetve egy százalékponttal nőtt a klímaváltozás miatt aggódók aránya.

    – A fenti országok lakói már közvetlenül találkoztak a klímaváltozás következményeivel: Egyrészt a szélsőséges időjárással ,másrészt természeti katasztrófákkal – mondja Jonathan Banks. Például a Kestana tájfun súlyos pusztítást vitt végbe A Fülöp-szigeteken és Vietnamban, szeptemberben. Indonézia idén két földrengést szenvedett el, és többször rendeltek el tsunami riadót.

 

Táblázat. A környezet miatt kisebb-nagyobb arányban Európában átlagosan a válaszadók 71 százaléka aggódik kisebb-nagyobb mértékben; ugyanannyi, mint Magyarországon is. Közülük konkrétan hányan, milyen környezeti ártalmaktól tartanak – százalékban.

Környezeti ártalom

Eu

pa

Magyar

or

szág

 

Aggódik miatta

Se igen,

se nem

Nem

aggódik

Aggódik miatta

Se igen,

se nem

Nem

Aggódik

Levegő szennyeződése

92

  7

  1

94

  6

0

Víz szennyeződése

89

  9

  2

93

  5

  2

Klímaváltozás, globális

Felmelegedés

85

10

  5

82

13

  5

Ivóvíz-hiány

70

20

10

81

16

  3

Csomagolóanyag hulladékának terhelése

81

16

  3

80

16

  4

Földfelszín vagy talaj szennyeződése

83

14

  3

80

16

  4

Peszticidek használata

78

17

15

71

19

10

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Módszertan

A Nielsen online megkérdezéssel készült felmérése a fogyasztói bizalomról a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás. 2005 óta félévenként kerül rá sor. A fenti információk a 2009 szeptember 28 és október 16 között 54 országban, köztük Magyarországon megkérdezett, 30 500 Internet-használó fogyasztó válaszait összesítik.                                                                                                            Megjegyezendő, hogy a válaszokat befolyásolja az Internet-használók eltérő száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük