Félmillióan az európai természetért
4 perc olvasás
Két nap múlva ér véget az Európai Bizottság által kiírt természetvédelmi témájú társadalmi konzultáció. A két hónapos, minden tagállamot megmozgató egyeztetés során csaknem félmillió uniós állampolgár, köztük közel 8000 magyar ember egybehangzó üzente a döntéshozóknak: a rövidtávú gazdasági érdekek helyett a természetvédelem mellett teszik le voksukat! Az Európai Unió története során soha ilyen mértékű véleménynyilvánításra nem volt még példa.
Két nap múlva ér véget az Európai Bizottság által kiírt természetvédelmi témájú társadalmi konzultáció. A két hónapos, minden tagállamot megmozgató egyeztetés során csaknem félmillió uniós állampolgár, köztük közel 8000 magyar ember egybehangzó üzente a döntéshozóknak: a rövidtávú gazdasági érdekek helyett a természetvédelem mellett teszik le voksukat! Az Európai Unió története során soha ilyen mértékű véleménynyilvánításra nem volt még példa.
Az Európai Bizottság májusban indította el az uniós természetvédelmi szabályozás – az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvek – felülvizsgálatát. Az európai természetvédelmi szervezetek és hazai képviselőik, a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, és a Magyar Természetvédők Szövetsége kezdetektől aggodalommal figyelik a folyamatot. A jelenlegi gazdasági és politikai erőtérben a felülvizsgálat egyet jelent a szabályozás gyengítésével, aminek beláthatatlan következményei lehetnek Európa természeti értékeire, és alááshatják az eddig elért eredményeket. A vezető európai természetvédelmi szervezetek által indított kezdeményezéshez csaknem félmillió polgár mellett 120 természetvédelmi szervezet is csatlakozott.
Az online konzultáció vasárnap éjfélkor ér véget. A Riadólánc a természetért (NatureAlert) névre hallgató mozgalom célja az volt, hogy az Európa természeti értékeiért aggódó emberek üzenete eljuthasson a döntéshozókhoz: a természetvédelmi szabályozást nem gyengíteni, hanem erősíteni és kiterjeszteni kell.
Az Európai Bizottság a társadalmi konzultáció mellett számos szakértővel, kormányzati és üzleti szereplővel, mező- és erdőgazdálkodóval is egyeztetett a szabályozással kapcsolatban. A megkérdezettek túlnyomó többsége a jogszabályi keret megtartása, erősítése, és minél szélesebb körű megvalósítása mellett foglalt állást. A társadalmi szervezetek és állampolgárok egyöntetű véleményét osztják a környezetkímélő gazdálkodás és turizmus képviselői, valamint olyan progresszív üzleti szereplők is, mint a cementipar és villamosenergia-ipar képviselői. A szabályozás fellazítását támogatók között a természeti erőforrásokat közvetlenül kihasználó ágazatokat, az ipari halászat, a mezőgazdaság és a magán erdőgazdálkodók képviselőit találjuk.
„Európa egyedülálló természeti értékeinek minden eddiginél nagyobb szüksége van egy átfogó, valamennyi tagországra kötelező érvényű természetvédelmi szabályozásra. Az irányelvek több mint 1000 állat- és növényfaj, és mintegy 27.000 terület megfelelő védelmét és kezelését írják elő az Európai Unió 28 országa számára. A területekből szerveződő Natura 2000 hálózat a világon egyedülálló, mintaértékű természetvédelmi rendszer" – hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
„Kutatási eredmények sora igazolja, hogy a fajok és élőhelyek védelme konkrét gazdasági-társadalmi hasznot hoz, helyi közösségeket tart életben Európa-szerte. A természetvédelem tehát nemcsak a velünk élő, lenyűgöző szépségű állatok, növények, tájak fennmaradásáról szól. A természeti erőforrások létünk alapját jelentik, ezek védelme pedig jövőnk záloga" – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„Az európai államszövetség a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások ellenére példaértékű eredményeket tudott elérni a természetvédelem terén. Ezt valamennyi uniós polgár büszkén vállalhatja. Mindenképpen ellentmondana a fenntarthatóságnak, ha ezeket az eredményeket feláldoznánk a rövid távú, bizonytalan kimenetelű növekedési programok oltárán" – fejezte be Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
A konzultációk eredményét 2015 végén összegzik, a szabályozással kapcsolatos döntés pedig 2016 közepén várható. A kezdeményezésnek magyar nyelven a magyartermeszet.hu weboldal adott otthont. Hazánkban közel nyolcezren nyilvánítottak vélemény a konzultáció során.
