FENN KELL TARTANI A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁT ÉS A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERT

Szükség van a Közös Agrárpolitikára és a területalapú támogatásokra, de fel kell készíteni az európai mezőgazdaságot arra, hogy ezek jelenlegi formájukban megszűnhetnek, illetve átalakulhatnak, így majd támogatások nélkül is kell tudni boldogulni a gazdálkodóknak – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen. 

Szükség van a Közös Agrárpolitikára és a területalapú támogatásokra, de fel kell készíteni az európai mezőgazdaságot arra, hogy ezek jelenlegi formájukban megszűnhetnek, illetve átalakulhatnak, így majd támogatások nélkül is kell tudni boldogulni a gazdálkodóknak – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen. 

A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban címmel rendezett az agrárium kilátásairól kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, Tusnádfürdőn.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a beszélgetés nyitányaként leszögezte: szükség van a Közös Agrárpolitikára (KAP) és a területalapú támogatásokra, de fel kell készíteni az európai mezőgazdaságot arra, hogy ezek jelenlegi formájukban megszűnhetnek, illetve átalakulhatnak, így majd támogatások nélkül is kell tudni boldogulni a gazdálkodóknak. Most alapvető érdekünk a KAP fennmaradása és annak működtetése – tette hozzá.

A KAP költségvetési háttere még kérdéses, a pénzügyi háttere most dől el. Többek között az is nagy kérdés, hogy a britek kiválásával csökken-e a támogatásra fordítható források mértéke – mondta el Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a NAK alelnöke.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke szerint ha az áruk szabad áramlását biztosítjuk, ha az Európai Unió egy közös piacként értelmezhető, akkor mindenképpen szükség van közös agrárpolitikára, ugyanis ha nincs közös agrárpolitika, ha nincs agrártámogatási rendszer, akkor minden termelő komoly bajba kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy ha a vámok közösek, a nemzetközi szerződésekre nincs közvetlen ráhatásunk, akkor a támogatások renacionalizációja sem okszerű felvetés.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: hosszú távon szükséges a KAP, kellenek a támogatások, azonban nagy kérdés az, hogy milyen lesz a közös agrárpolitika jövője 2020 után. Az is fontos szempont, hogy a soha sem látott mértékű forrást a magyar gazdaság hogyan használja fel. Kitörési pont lehetne, ha a támogatásokat mindenki fejlesztési forrásként fogná fel, hiszen a támogatási források alapozhatnák meg a rentábilis gazdálkodás alapjait – tette hozzá.

Kondra Laura, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese kijelentette: a negatív kritikák ellenére megkérdőjelezhetetlen a KAP léte, hiszen a támogatások végső soron a vidék megtartó erejét szolgálják.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke szerint egy ideális világban nincs ilyen mértékű támogatási rendszer, azonban ez egy több évtizede működő rendszer, így annak megszüntetése nem reális. Ennek megfelelően alapvető érdekünk, hogy a KAP jelenlegi formájában fennmaradjon, de csak olyan gazdálkodást szabad támogatni, ami hosszú távon is fenntartható.

Kizárt, hogy támogatáspolitika nélkül az Európai Unió fenntartható legyen, hiszen a közös agrárpolitika nagymértékben meghatározza azt, hogy milyen mértékben tud felzárkózni az elmaradott kelet-európai vidék – véli Tánczos Barna, Hargita megye szenátora. Legyen közös agrárpolitika akkor is, ha sokszor torzít a rendszer – tette hozzá.