Ferihegyre is kiterjedne a reptéri illetékek új rendszere

Az Európai Parlament kedden nagy többséggel jóváhagyta azt a jelentést, amely világosabb szabályokat rögzítene a reptéri illetékek kiszámításával kapcsolatban. Az új jogszabály egyúttal arra törekedne, hogy a repterek ne emelhessék díjaikat önkényesen.

Az Európai Parlament kedden nagy többséggel jóváhagyta azt a jelentést, amely világosabb szabályokat rögzítene a reptéri illetékek kiszámításával kapcsolatban. Az új jogszabály egyúttal arra törekedne, hogy a repterek ne emelhessék díjaikat önkényesen.

Az Európai Parlament kedden 613-33-51 arányban fogadta el a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelvet, melynek célja annak megakadályozása, hogy a piacvezető repterek esetlegesen visszaéljenek domináns helyzetükkel. Az új jogszabály – amelyet együttdöntési eljárás keretében, első olvasatban tárgyalt most az EP – csak az évi 5 milliónál több utast kiszolgáló repülőterekre terjedne ki, illetve azokra, amelyek az adott tagország éves utasforgalmának legalább 15 százalékát adják. A jelentéstevő érvelése szerint ugyanis a domináns piaci helyzettel való visszaélés veszélye a kis reptereknél nem áll fenn. (A parlamenti verzió egyébként szemben áll a Bizottság javaslatával, amely egymilliós utas- vagy a 25 ezer tonnás rakományforgalomnál húzta volna meg a határt.)

A parlamenti voksolás nyomán az irányelv hatálya így végeredményben 67 európai reptérre terjedne ki, köztük a Ferihegyire is. Az új szabályozás egységesen alkalmazandó és végrehajtandó közös szabályokat hozna létre a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, az átláthatósági követelmények, valamint a repülőtéri illetékek számítási módszere tekintetében. A tervek szerint nemzeti független szabályozó hatóságokat is felállítanának, ezzel is biztosítva, hogy az irányelvet teljes egészében alkalmazzák. Ha nézeteltérés alakulna ki a repülőtéri illetékek kapcsán, a repülőtér üzemeltetője vagy használója ehhez a grémiumhoz fordulhatna. A független hatóság pedig megvizsgálná a reptéri illetékrendszert vagy az illetékek szintjét érintő módosítások indoklását.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy „a repülőterek ugyanazon szolgáltatásért azonos mértékű díjat szednek be. A repülőtér-irányító szerv az igénybe vett szolgáltatás minősége alapján a repülőtér használók részére díjbeli kedvezményt adhat, amennyiben az adott kedvezmény nyilvános, átlátható és tárgyilagos feltételek alapján minden repülőtér használó számára elérhető. Az új útvonalakat nyitó használóknak, összhangban az EK versenyjogi előírásaival, nyilvános, megkülönböztetésmentes és minden repülőtér használó számára egyformán elérhető módon nyújthat kedvezményt".

A Parlament által elfogadott egyik új módosítás kimondja azt is, hogy „a repülőtér-irányító szerv egy megfelelő repülőtéri illeték kivetésével előfinanszírozhat új infrastrukturális beruházásokat". Ennek feltétele lenne, hogy „megállapodás szülessen a repülőtér használóival a repülőtéri illeték mértékéről és alkalmazásának időtartamáról; minden további bevételt kizárólag a megállapodás tárgyát képező infrastruktúra létrehozására fordítanak; és minden hivatalos engedélyt beszereztek".

Becsey Zsolt, a néppárti képviselőcsoport árnyék-jelentéstevője örömét fejezte ki, hogy sikerült kompromisszumot elérni az ügyben. A képviselő a jelentés kapcsán kiemelte, hogy a repülőtereknek világos eljárásban kell közölniük az illetékemelés szándékát, és a Néppárt álláspontjának megfelelően nem lehet az illeték tárgya a nem repülési célú költségek csoportja (ide tartoznak a kereskedelmi jövedelmek, sérült személyek utazási segítésének, a zaj- és környezetvédelmi intézkedéseknek a vélt költségei, a biztonsági illeték).

Ezzel szigorúan kordában lehet tartani az illetékeket, átláthatóvá válik a légitársaságok számára a költségképzés, és lehetővé válik a repterek közötti verseny megnyitása is – vélekedett a néppárti politikus. Ugyanakkor Becsey Zsolt eredménynek tartja azt is, hogy a légitársaságok sem helyezhetik túlságosan nyomás alá a repülőtereket, így szabályozott módon lehetséges a reptéri fejlesztés költségeinek fokozatos, nem hirtelen megjelenítése az illetékben.

A jogszabály által érintett 67 repülőtér a következő (angol hivatalos elnevezéssel, névsorban):

Alicante, Amsterdam/Schiphol Athina/Eleftherios Venizelos, Barcelona, Berlin-Schoenefeld Berlin-Tegel, Birmingham, Bourgas, Bratislava, Bristol, Brussels/Brussels-National, Bucharest/Henri Coanda, Budapest/Ferihegy, Catania/Fontanarossa, Dublin, Düsseldorf, Edinburgh, Faro, Frankfurt/Main, Glasgow, Gran Canaria, Hamburg, Hannover, Helsinki/Vantaa, Iraklion/Nikos Kazantzakis, Kobenhavn/Kastrup, Köln/Bonn, Lanzarote, Larnaka/INTL, Lisboa, Ljubljana, London Gatwick, London Heathrow, London Luton, London Stansted Luxembourg, Lyon Saint-Exupery, Madrid/Barajas, Malaga, Malta/Luqa, Manchester, Marseille-Provence, Milano/Linate, Milano/Malpensa, München, Newcastle, Nice-Cote d´Azur, Pafos/INTL, Palma de Mallorca, Paris-Charles de Gaulle, Paris/Orly, Praha/Ruzyne, Riga, Rodos/Diagoras, Roma/Fiumicino, Sofia, Stockholm/Arlanda, Stuttgart, Tallinn, Tenerife Sur/Reina Sofia, Timisoara, Toulouse-Blagnac, Toulouse/CCER, Varna, Venezia/Tessera, Vilnius, Warszawa/Okecie, Wien/Schwechat.

Vitában a Ryanair

Európa egyik legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair jelenleg is vitában áll a londoni Stansted repülőtérrel, valamint a dublini repterekkel, mivel azok az új termináljaik miatt megemelt illetéket szednek be. A Stansted például még áprilisban duplájára emelte az illeték összegét, és idén ismét emelni fog, ebből is fedezve a közel 8 millió dollárba kerülő második termináljának költségeit – derül ki az AP tudósításából.

BruxInfo