Fiatal Vállakozók Szerepvállalása (norvég plakát)?Fiatalok vállalkozói tevékenysége és társadalmi szerepvállalása" címmel rendeztek konferenciát 2007.május 14-én az Európa Tanács Európai Ifjúsági Központjában Budapesten.  A Norvég Királyság Magyarországi Nagykövetsége, a norvég Ifjúsági és Esélyegyenlõségi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a norvég Észak-Tr?ndelag megyével együtt volt a konferencia rendezõje.

Fiatal Vállakozók Szerepvállalása (norvég plakát)?Fiatalok vállalkozói tevékenysége és társadalmi szerepvállalása" címmel rendeztek konferenciát 2007.május 14-én az Európa Tanács Európai Ifjúsági Központjában Budapesten.  A Norvég Királyság Magyarországi Nagykövetsége, a norvég Ifjúsági és Esélyegyenlõségi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a norvég Észak-Tr?ndelag megyével együtt volt a konferencia rendezõje.

Magyarország EU csatlakozásával új pénzügyi lehetõségek nyíltak elõttünk, ezek közé tartoznak az un.  EGT (Európai Gazdasági Térség) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok,  melyek a gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentését célozzák az Európai Gazdasági Térségen belül. Ezen lehetõségek fiatalokat érintõ vonatkozásairól szólt a konferencia.

A konferencián olyan témákat választottak tárgyalásra, melyek révén a fiatalok vállalkozói tevékenysége, aktív társadalmi szerepvállalása nemzeti, regionális és helyi szinten elõmozdítható.  Alapvetõ célkitûzés volt a magyar-norvég közös megvalósítású projektek támogatása, a kreatív együttmûködés létrehozása a konferencián résztvevõ magyar és nemzetközi hallgatóság, közte nagy létszámú Norvégiából érkezett fiatal segítségével. 

A fiatal külföldi vendégek a konferenciát követõ napon magyarországi vidéki városokat látogatnak meg.

A találkozónak otthont európai ifjúsági központ adó intézet igazgatója, Antje Rothemund a budapesti megtelepedés elõzményeire emlékeztetett.  Az Európa Tanács kezdeményezése volt az ifjúsági központok létrehozása az uniós államokban, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ (EYCB,  European Youth Centre Budapest) másodikként jött létre Európában, s olyan képzések, konferenciák otthonául szolgál, amelyek több európai ország fiataljait kapcsolják be egy adott programba.  A programok maguk az 1949-ben alapított Európa Tanács célkitûzéseit szolgálják;  a kontinens egységének biztosítását,  garantálni a polgárok egységes részesedését az alapvetõ emberi jogokból, a többségi demokrácia és a jogállamiság érvényesülését. 

A péntek óta, Montenegro csatlakozásával 47 tagúra bõvült Európa Tanácson belül, az  EYCB tagja az Ifjúsági és Sport Igazgatóságnak, s a Strassbourgi Európai Ifjúsági Központtal (EYCS,  European Youth Centre Strassbourg), valamint az Európai Ifjúsági Alapítvánnyal (EYF,  European Youth Foundation)  együtt jelentõs szerepet tölt be a Tanács ifjúság-politikájának alakításában. 

A budapesti Zivatar utcában lévõ intézet 1995-ben épült, s az Európa Tanács és a magyar állam (az épület tulajdonosa) megállapodása alapján diplomáciai státuszt élvez.  Információkat nyújt, ifjúsági hálózatokat segít, közösségi programokat támogat.  Támogatást ad szociális szereplõknek is, pl. lehetõséget ad, hogy az ifjúsági szervezetek, vagy a programok résztvevõi a házon belül parlamenti képviselõkkel találkozzanak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében Mikulás Brigitta (aki egyben a konferencia moderátorának szerepét is ellátta), szólt az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok felhasználási lehetõségeirõl.

A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerzõdés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belsõ piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésû támogatási forma alapját. Magyarország a fenti országokkal 2005-ben írta a lá a megállapodást. 

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, az újonnan csatlakozott országok részére Norvégia kétoldalú szerzõdésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), melynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró. Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró.
A fentiek értelmében Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetõek, egységes szabály-rendszer vonatkozik rájuk és egységes intézményrendszer kezeli õket.

A támogatások formájában nyújtott hozzájárulás egyik alap esetében sem lépheti túl a projektköltségek 60%-át, kivéve a központi kormányzati, regionális, illetve helyi önkormányzati forrásokból egyéb módon finanszírozott projekteket, de a hozzájárulás ezek esetében sem lehet több, mint az összes költség 85%-a.

Tehát, a programból nyerhetõ összegek az uniós támogatáson felül értendõk, felhasználásuk tágan értelmezhetõ; környezetvédelemre, HR-re, stb.  Az elsõ program-futam 2006. márciusában zárult,  a második 2006. szeptemberében, nagy érdeklõdés mellett. Az érdeklõdéshez hozzájárultak a Nemzeti fejlesztési Terv I. lecsengõ forrásai is. Magas támogatást, akár 90%-osat is el lehet érni, tehát a pályázótól 10% önerõ felmutatása is elegendõ.

Az aktuális pályázatokról a NFÜ honlapjáról lehet tájékozódni;  http://www.nfu.hu/ .  A korábbi pályázat lehetõsége nagyszámú jelentkezõt vonzott, ehhez kevésnek bizonyult a támogatás akkori összege.

Új megoldást jelent a mostani pályázatoknál, hogy elegendõ lesz elõször csak magát az eredeti ötletet beadni elbírálásra, háttér-információkra nem kell hivatkozni. A kapcsolattartó kiszûri az ötleteket, majd ezután lehet magát a kidolgozott pályázatot elküldeni. Jelenleg várják az új eljárási mód brüsszeli jóváhagyását, egyetértõ válasz esetén még a folyó héten kiírhatók lesznek a pályázatok. Három hónap áll rendelkezésre a pályázatok kidolgozására, minimum 250 ezer euróra, maximálisan 3 millió euró értékre lehet pályázni. Akár ezer felett is lehet a jelentkezõk száma, közülük kb. 150-et választanak ki, akik továbbküldhetik anyagukat a NFÜ-höz. A kiértékelés 2 hónap idõt vesz igénybe.

Björn Hansen,  a norvég Gyermek és Esélyegyenlõség Minisztérium szakértõje arról beszélt, a politika szívesen beszél technikai megoldásokról, de az emberekrõl, az ifjúságról kevésbé.  A magyar Szociális és Munkaügyi Minisztériummal való egyeztetéssel közös megoldást keresnek az ifjúság lehetõségeire, norvég potenciális partnereket is megkerestek. A fiatalok türelmetlenek, problémáikra a megoldásokat nem holnap, hanem ma várják a döntéshozóktól. Ezért; integrálni kell õket a döntéshozatalba!

A konferencián felszólaló norvég és magyar polgármesterek, ifjúsági vezetõk szavaiból egyértelmûvé vált; a gondok közösek lehetnek, megtartani a régiók lakosságát, annak is a jövõjét jelentõ ifjúságát. Ehhez a norvégok komoly tapasztalattal rendelkeznek, hogyan vonják be a helyi Tanácsok munkájába az Ifjúsági Tanácsok képviselõit, s hogyan formálják a felnõttek és a fiatalok közös elképzelései a közös jövõt. A tapasztalat azt mutatja, a fiatalok felelõsen viselkednek, s komolyan tudják saját gondjaik megoldását a Tanács elé terjeszteni. Az ilyesfajta  képviseletet, beleszólási jogot Norvégiában nem csak a választójoggal rendelkezõ 18 év felettieknek, de a fiatalabbaknak is biztosítják!  Minden politikai döntés valamilyen formában a fiatalokat is érinti, érdekeltek tehát minden döntéshozatalban, mondta Kristin Helene Teige is, akinek szervezete 300 ezer norvég fiatalt képvisel.

Fontos tényezõ, hogy a helyi politikában érdeket érvényesítõ fiatalok komoly ismereteket szereznek felnõtt korukra is, így befolyásolhatják a demokrácia fejlõdését. Kristin felhívta a figyelmet; ne játsszuk ki egymás ellen a fiatalokat, hogy ne induljon hatalmi harc a szervezetekben.

Ugyancsak norvég elõadó szólt róla, hogy fiatal vállalkozók számára inkubátor üzleteket hoznak létre, hogy megismerhessék igényeiket, s a lehetõségeket.  Minden költségvetésben érvényre kell juttatni az ifjúsági projektek érdekeit is.

Magyarországi kiváló példa az ifjúság vállalkozására a Vas megyei Oszkó község felemelkedése. A helyi fiatalok egyesületet hoztak létre, megvizsgálták, mivel foglalkoztak az elõdök hajdanán. A romos borpincéket felújítják, felfuttatják a szõlõtermelést, s bekapcsolódnak a borturizmusba.

Hasonló életrevaló kezdeményezés az Ózd környéki fiatalok összefogása, egyesületük a történelmi értékek felkutatásával, propagálásával fellendítette a bükki kistérséget. Ma már külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek tevékenységük kiterjesztésére.

Tóth László, a Szociális és Munkaügyi minisztérium osztályvezetõje elmondta, náluk van az az egység, amelynek feladata az ifjúsági munka és vállalkozás segítése. A külön a fiatalokkal foglalkozó EU program 2,5 millió eurót hoz Magyarországra, ennyit költhetünk erre a célra. A norvég kapcsolat is segít ennek az összegnek a hasznos elköltésében, ennek az együttmûködési munkának külön személyi felelõse van a minisztériumban.

http://www.eycb.coe.int/

http://www.nfu.gov.hu/?r=&v=&l=&d=&mf=&p=doc_tov_tam_egtbev.htm

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük