Fintech Banking Summit: együttműködések és éleződő verseny a pénzügyi fejlesztések piacán
10 perc olvasás
Sikeresen lezajlott 2017. november 23-án a Fintech Banking Summit, amelyen a jelenlegi Fintech trendeket vitatták meg a bankok, fintech cégek, szabályzók és befektetők kiválóságai. (lásd: http://euroastra.blog.hu/2017/11/16/fintech_banking_summit_hova_vezet_a_bankok_es_fintech_cegek_egyuttmukodese) A résztvevők egyetértettek abban, hogy ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a Fintech-et, a kivárás és a tétlenség veszteséghez és akár bukáshoz is vezethet. A változás természetesen minden szereplő számára tartogat kihívásokat, de a piac, az ügyfelek igényei jól láhatók és egyértelműen a digitalizáció irányába mutatnak.
A konferenciát Imre Zsombor (InVendor) nyitotta meg az Open Bankingről szóló gondolataival. Az Open Bankig arról szól, hogy a bank megnyitja rendszereit külső fejlesztők előtt, és – természetesen az adatok maximális védelmét biztosítva – lehetővé teszi, hogy a területen dolgozó fejlesztő cégekkel minél egyszerű, hatékony módon tudjon együttműködni. Ez önmagában nem hangzik egy forradalmi lehetőségnek, ugyanakkor a korábbinál jóval szorosabb együttműködések ügyfélbarát, modern megoldások létrehozásához vezetett, amelyek a szemünk előtt alakítják át a teljes iparágat.
Az első kerekasztal beszélgetés résztvevői a startup szférát vizsgálták meg befektetői szemmel. Kovács Zoltán (angyal) szerint egy jól kidolgozott ötlet és egy jó csapat elegendő érv lehet egy befektető számára. Ugyanakkor veszélyes egyetlen ötletre feltenni mindent, ezért ma már itthon is sokkal több a konzorciális befektetés, ahol több tulajdonos vállal kockázatot több projekt kapcsán. Pecsenye Roland (angyal) szerint nagyon fontos kérdés a méretgazdaságosság; egy angyal egyedül nem tudja megfinanszírozni a nemzetközi piacra való kijutáshoz alsó hangon szükséges 5 millió Eurót. Balassa Tamás (OTP Digitális Kockázati Tőkealap) szerint az a lényeg, hogy a közös munka gyümölcseként egy referenciaértékkel bíró megoldás jöjjön létre, ami közelebb visz a pénzügyi célok megvalósulásához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy itthon több lehetőség van a B2B területen, Pereczes János (MKB Fintech Lab) kiemelte, hogy itthon olcsóbb a tehetség és a megélhetés, míg Pecsenye Roland az adózási és vállalkozási környezet előnyeit emelte ki; páratlanul kedvezők tehát a feltételek a cégépítés folyamatához.
A következő beszélgetés résztvevői a startup-ok szemszögéből vizsgálták meg a folyamatot. Faluvégi Balázs (Blueopes) szerint a kelet európai cégek megítélése rosszabb a nyugati országok vállalkozásaihoz képest, ami különösen tőkeszerzéskor érzékelhető. Külföldi befektetők esetében „nem lehet PR-kodni, kamuzni”, a befektetési döntéseket szigorú tények alapján hozzák meg. A kezdőtőke megszerzése ma már könnyebb, de valódi eredményt csak egy komoly tapasztalatokkal bíró csapat tud elérni. Szabó Márton (Koin) szerint ők szerencsés helyzetben voltak, hiszen az első kört maguk tudták finanszírozni; a gyors előrehaladáshoz nagyobb csapat és nagyobb mennyiségű tőke kell. Bíró Tamás (Barion) szerint akár 6 hét alatt is szerezhető kezdőtőke, az pedig lassúnak számít, ha egy csapat egy év alatt jut finanszírozáshoz.
Egyetértettek a résztvevők abban is, hogy a bankok együttműködő partnerek, nem pedig ügyfelek a Fintech cégek szempontjából. Szabó Márton (Koin) szerint a bankok még nem állnak készen arra, hogy igazán hatékonyan tudjanak együtt dolgozni Fintech cégekkel. Bíró Tamás a kölcsönös előnyöket emelte ki: “a lényeg, hogy mindenkinek jó legyen, a szolgáltatónak, a fejlesztőnek és még az ügyfélnek is”. Faluvégi Balázs szerint az EU-ban már egyértelműen láthatók az irányok, a vagyonkezelés, online hitelezés automatizálása kívánatos cél, az általuk készített robo-advisor megoldás pedig azt bizonyítja, hogy az automatizálásra minden oldalról van igény.
A digitalizálás folyamata mindenki számára nyereséges, a bankok új csatornákhoz és új ügyfélkörhöz jutnak, a Fintech cégek pedig hozzáférnek egy óriási piachoz. Technológiailag a bankok lemaradásban vannak a Fintech cégekkel szemben, nem tudnak együtt haladni, hiszen a bankok csak lassan képesek új irányt venni, és folyamatosan a kísértés, hogy a partnerség helyett inkább integrálják a Fintech tudást és akár magát a céget is. Mudri György (Wyze) szerint nincs bank Fintech nélkül és nem létezhet Fintech bank nélkül; a tanulási folyamaton pedig mindkét szereplőnek végig kell mennie; hiába áll egy-két vezető a változások élére, ha alattuk nem adoptálják az új megoldásokat.
May Michelson a PayKey nevű alkalmazást mutatta be, amely hidat képez a közösségi és banki alkalmazások között. Az online piac rengeteget változott az elmúlt 5 évben, ma már online vagy mobillal fizetünk és digitális pénztárcával járunk vásárolni. A bankok mellett ráadásul új szereplők is küzdenek a felhasználókért: a Facebook két hete indította el “Messenger Payment” nevű fizetési szolgáltatását, Dél Korea legnagyobb üzenetküldő szolgáltatója pedig kiadott egy “Kakao Bank” nevű fizetési app-ot, amely 5 nap alatt 1 millió felhasználót szerzett. A tranzakciókat a bankok bonyolítják, de a kapcsolódó beszélgetést e-mailben, vagy chat alkalmazásokban folytatják le a szereplők, ami időrabló és a fiatalabb generációk számára kifejezetten taszító. A PayKey a chat alkalmazásokon (Snapchat, Messenger, Whatsup stb.) belül teszi elérhetővé a banki funkciókat, így más alkalmazás használata nélkül is lehetséges egy pénzügyi tranzakció elindítása. A bankok számára komoly veszélyt jelentenek a többmilliós felhasználóbázissal bíró közösségi alkalmazások, a Paykey viszont megoldás lehet a kapcsolódó kockázatok radikális csökkentésére.
A szabályzó szempontjából Szombati Anikó (MNB) elemezte a trendeket, szerinte az ügyfelek nyitottak az új típusú megoldásokra, de csak akkor, ha azok megfelelően biztonságos működést tesznek lehetővé. A szabályzó szempontjából az a lényeg, hogy a túlzottan megengedő és tiltó hozzáállás között képes legyen megfelelően egyensúlyozni: segítse az innováció piacra jutását, de közben képes legyen garantálni a stabilitást. AZ MNB egy „regulatory sandbox” (szabályzói homokozó) keretrendszert biztosít az innovációk tesztelésére, ami láthatóvá teszi, hogy az adott innováció mennyire teljesíti a kapcsolódó törvényi előírásokat.
Hetényi Márk (MKB Bank) arról számolt be a hallgatóságnak, hogy az MKB máris nagyokat lépett előre a digitalizáció ösvényén: kinyitották rendszereiket a fejlesztők irányába, lecserélték a core rendszert, és elkészítették az adatkapcsolathoz szükséges API-kat. Ezeknek köszönhetően ma már több szinten tudnak együttműködni a fejlesztő cégekkel, fejlesztői közösségek tudnak létrejönni, és jobb értékajánlatokat tudnak megfogalmazni az lakossági és vállalati ügyfelek irányába egyaránt. Kölcsönösen előnyös együttműködés sok területen elképzelhető – fintech, telco, blockchain stb., ugyanakkor a kulturális és nyelvi különbségeket kezelni kell, ideértve a döntéshozatal és a megbeszélések tempóját, illetve a formai, protokolláris különbségeket.
A Deloitte már 3 éve vizsgálja a Fintech és a bankszektor kölcsönhatását. Bíró Balázs (Deloitte) és Somfai Fábián 37 országban, 234 bank közreműködésével lefolytatott kutatás eredményét ismertette, amely a banki rendszerek kapcsán három szempontot vizsgált meg: az alapfunkcionalitást, az ügyfélközpontúságot, illetve az ügyfélélményt. A kutatók valós ügyfélszámlákon teszteltek 826 funkciót, így részletes és pontos képet kaptak arról, hogy ki hol tart most. Ez a kutatás a folyamatok kategorizálásával, lépésekre bontásával, tesztelésével, mérésével alkalmas volt az ügyfélélmény objektív megvizsgálására, kiderült az is, hogy tévedésből hova kattintanak a felhasználók, illetve mi hiányzik még az új célcsoportok, generációk sikeres megszólításához. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fintech már minden területen jelen van a szektorban, megváltoztatta a gondolkodást, magasabb szintre emelte az ügyfélélményt; ugyanakkor még nem teljes az áttörés: az ökoszisztéma nagyjából hasonló, mint korábban. Bár a hazai bankok a régiós átlag felett teljesítenek – messze elmaradnak a best practice-ektől, illetve az elvárhatónál kevesebbet fordítanak az ügyfélélmény javítására. Pozitívum, hogy a legjobb hazai bankok hozzák a régiós átlagot, ugyanakkor az összteljesítményt vizsgálva bankszektorunk az utolsók között van, ami egyben lehetőség is, hisz van még tennivaló a hazai piacon akár új belépők számára is.
Jay Datesh (McKinsey Panorama) a bankszektor állapotáról, illetve a nemzetközi Fintech trendekről számolt be előadásában. Szerinte a geográfia jóval kevésbé számít, mint korábban, a siker kulcsa a bankok üzleti modellje és annak megvalósítása. A Fintech cégek nyomulása már végigért a teljes iparágon, annyira, hogy a bankolás ma már nem pusztán a bankok privilégiuma. A bankok ennek megfelelően jelenleg veszítenek a piaci részedésükből, ám az optimisták szerint ez megfelelő digitális stratégiákkal még visszafordítható. A bankárok egy része szerint a trend egyértelmű: a Fintech befolyása tovább fog nőni a következő években is, az általuk életre hívott, új pénzügyi ökoszisztéma lesz a fő irányadó vonulat, a verseny pedig tovább fog éleződni.
A konferencia további részében elsősorban a PSD2 irányelvek bevezetéséhez kapcsolódó stratégiákról értekeztek a résztvevők. Az első kerekasztal-beszélgetésen Bíró Balázs (Deloitte) kifejtette, hogy a Fintech körüli felhajtás nagyon jót tett a bankoknak, mert felismerték, hogy lépniük kell, ha versenyben akarnak maradni, a Fintech cégek számára pedig világossá vált, hogy van helyük a piacon és beleharaphatnak a bankok portfóliójába. Fatér Gyula (Budapest Bank Zrt.) szerint a hangsúlyokon van a fókusz, az számít, hogy ki nyújt olyan megoldást, ami valóban megfelel az ügyfeleknek. Fónai Imre (K&H Csoport) szerint viszont hátrány, hogy a magyar felhasználók rugalmatlanok, nem eléggé nyitottak az újdonságokra és így nem elég gyors a penetráció: ami a komoly összegeket elégető bankok számára csalódás. Molnár Péter (CIB Bank) szerint fontos az előrehaladás és az is, hogy a szereplők egymástól is tanuljanak. Sok még a feladat: az online befektetés, értékesítés mellett az online számlanyitás, személyi kölcsön és jelzáloghitelezés is napirenden van. Pereczes János ismét a digitális termékek alacsony penetrációjának veszélyére hívta fel a figyelmet, amire Molnár Péter azzal reagált, hogy valójában az egyszerű igényeket kell tudni magas szinten kielégíteni: az ügyfelek egyszerűen akarnak bankolni és például vásárolni, akár hitelfelvétellel, digitálisan fizetve, percek alatt, úgy, hogy közben kizárólag a telefonjukat használják.
Lantai József
