Fókuszban a hazai drogprobléma — Konferencia a szenvedélybetegek ellátásának fejlesztéséről

A XXI. század elejére a kábítószer-függőség népbetegséggé vált világszerte, és ez a kór sajnálatos módon hazánkat is elérte és megfertőzte. Az egyre erősödő folyamat nem csak azért nagy gond, mert egyfajta erős pszichés és fizikai függést okozó problémáról van szó, hanem azért is, mert a kezdetekben még csak feszültségoldást célzó szerhasználat nagyon könnyen testet-lelket romboló életformává válhat, amely viszont már társadalmi-szociális probléma.

A XXI. század elejére a kábítószer-függőség népbetegséggé vált világszerte, és ez a kór sajnálatos módon hazánkat is elérte és megfertőzte. Az egyre erősödő folyamat nem csak azért nagy gond, mert egyfajta erős pszichés és fizikai függést okozó problémáról van szó, hanem azért is, mert a kezdetekben még csak feszültségoldást célzó szerhasználat nagyon könnyen testet-lelket romboló életformává válhat, amely viszont már társadalmi-szociális probléma.

Míg korábban a „közösségi kábulat" szinte egyetlen elérhető formája az alkohol volt, addig napjainkra a kábítószer alternatívaként jelenik meg. A világon mintegy 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket. Európában az elmúlt években tovább nőtt a szert használók száma, a fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, a legveszélyeztetettebb csoport a középiskolás korosztály. Ma Magyarországon közel 200 ezer fiatal fogyaszt rendszeresen valamilyen kábítószert, az alkalmi fogyasztók száma több százezerre tehető.

„Addikció – Modernizáció – Integráció" címmel a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt kábítószerügyi pillérének február végén tartott konferenciája a szükségletfelmérésről, az addiktológiai ellátások fejlesztéséről és egyes szabályozó-módszertani anyagok előkészületeiről adott átfogó képet. A projekt prioritása, hogy a kábítószer-probléma lehetséges megoldását kínáló szolgáltatások helyi szinten minél eredményesebbek legyenek, ezáltal hosszú távon egy országosan működő átfogó, hatékonyabb ellátórendszer jöjjön létre. Amennyiben a különböző szolgáltatások helyi és regionális szinten összehangolttá válnak, együttes hatékonyságuk természetszerűleg megnő, így végső soron a kábítószer-ellenes harc is eredményesebb lesz.

A projekt résztvevői a szükségletek felmérését és a tervezést négy helyszínen – Észak-Pesten, Észak-Budán, Dunaújvárosban és Miskolcon – végezték helyi szakemberek segítségével, akik az ottani ellátórendszer feltérképezésén (azok esetleges hiányosságain) kívül a droghasználók legfőbb jellemzőit és szükségleteit is kutatták. Munkájukat az ún. nemzeti szakértők támogatták, akik a kutatás eredményeit a későbbiekben értékelik és elemzik.

A négy helyszínen végzett felmérések összességében hasznos és értékelhető eredményeket mutatnak, és jóllehet különböző szükségletek jelentkeztek, ennek ellenére vannak átfedések a kapott mutatók tekintetében.

Észak-Pesten (XIII. kerületi központtal) az ún. metadon program (ártalomcsökkentő helyettesítő kezelés opiátfüggők számára) várólistája okozza a legfőbb gondot a kábítószerfüggő betegeknek, de szükség lenne a serdülőkorúak hatékonyabb ellátására és további megkereső szolgálatok létesítésére is. Észak-Budán (III. kerületi központtal) elsősorban HIV- és hepatitisz-szűrésekre lenne szükség, de legalább ugyanilyen fontos lenne az agglomerációban az alacsony küszöbű szolgáltatások beindítása is.

Dunaújvárosban évek óta egyértelmű jelek utalnak arra, hogy ebben a régióban magas a kábítószerrel élők száma. Ennek ellenére a városban gyakorlatilag semmilyen ellátás nincs, nem rendelkezik sem drogambulanciával, sem olyan egyéb speciális ellátó hellyel, amely a probléma kezelését lenne hivatott végezni, és amely egyúttal a megkereső szolgáltatást is végezné.

Miskolcon az ellátási térkép igencsak heterogén képet mutat, de összességében elmondható, hogy a jelenlegi ellátási kapacitás mértéke nincs összhangban a probléma nagyságával. Különösen fertőzött városrészeken (pl. Vasgyár, Avas) szükséges lenne megkereső, szűrő, illetve leszokást segítő szolgáltatásokat beindítani, de a serdülőkorúak ellátásában is hiányosságok tapasztalhatóak.

E négy helyszínen végzett felmérések eredményeit, tapasztalatait a jövőben más területeken is hasznosítani lehet. A felmérés célja az, hogy az egész országban konkrét fejlesztések valósuljanak meg, és a helyzetértékelésnek köszönhetően egy országosan is használható módszertan jöjjön létre. A szabályozó anyagokat három fő területre dolgozzák ki: célzott prevenció (elsősorban a plázákban, lakótelepeken csellengő, illetve a szórakozóhelyeken fellelhető fiatalok számára), megelőző-felvilágosító szolgáltatások, valamint ide tartozik a tűcsere program is, amely elsősorban ártalomcsökkentő programként az intravénásan terjedő fertőzések megelőzését célozza.

A program érdekessége és nagyszerűsége, hogy ilyen mértékű, egy adott településre kiterjedő, az ellátórendszer egészére vonatkozó felmérés – beleértve a kábítószer fogyasztók és a rejtőzködő drogfogyasztók szükségletfelmérését is – még nem készült. Ezek a felmérések mindenképp hiánypótlóak, és végső soron a legfőbb célkitűzést, a magyarországi drogprobléma hatékonyabb kezelését hivatottak szolgálni.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. projektje a szociális szolgáltatások modernizációjára, a központi és területi stratégiai kapacitások megerősítésére, valamint a szociálpolitikai döntések megalapozására hivatott, ezáltal a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer korszerűsítésének egyik legfontosabb mérföldkövévé válhat. A projekt elsődleges célja, hogy – az egyes szaktevékenységet végző pillérei által – a szociális és gyermekvédelmi döntéshozók, valamint a hatósági, finanszírozási funkciókat gyakorlók számára fontos információkat, tervezési, fejlesztési, szabályozási, módszertani és ellenőrzési mutatókat és eszközöket tartalmazó fejlesztéseket, kutatásokat végezzen. A projektről részletes információ található a http://www.modernizacio.hu/ honlapon.