Az Állami Számvevőszék ütemezetten hozza nyilvánosságra a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről szóló jelentéseket. Az elmúlt évben kilenc, 2015 februárjában hat, márciusában nyolc egyetem, illetve főiskola számvevőszéki ellenőrzése zárult le. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény működését és gazdálkodását értékeli, most újabb két ellenőrzés fejeződött be: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentéseket hozta nyilvánosságra honlapján az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék ütemezetten hozza nyilvánosságra a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről szóló jelentéseket. Az elmúlt évben kilenc, 2015 februárjában hat, márciusában nyolc egyetem, illetve főiskola számvevőszéki ellenőrzése zárult le. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény működését és gazdálkodását értékeli, most újabb két ellenőrzés fejeződött be: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentéseket hozta nyilvánosságra honlapján az ÁSZ.

Az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények ellenőrzése során az Állami Számvevőszék az egyetemek, illetve főiskolák pénzügyi – és vagyongazdálkodásának szabályszerűségét, az intézmények belső kontrollrendszerének jogszabályoknak megfelelő kialakítását és működtetését értékeli, továbbá sor kerül az illetékes minisztérium fenntartói és ágazati irányítói jogosultságainak szabályszerűségi ellenőrzésére is. Az ÁSZ ellenőrzései lehetőséget teremtenek majd az ágazati, holisztikus értékelésre.

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ellenőrzése

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2012-2013 között a jogelődöktől átvett területeken folytatott képzést, a képzési területeken kutatási tevékenységet is végzett. Az NKE közfeladatai 2012 augusztusától tovább bővültek. A hallgatói létszám 2013-ban 10 371 fő volt, ami 63,7%-kal magasabb a 2012. évinél, ezzel összefüggésben az oktatók létszáma 18,7%-kal nőtt. Az NKE kiadásainak összege az ellenőrzött időszakban 16,3 milliárd Ft volt, ehhez 14,7 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. A két év alatt az NKE kiadásai 121,8%-kal, a bevételei összességében 86,7%-kal nőttek. Bevételi és kiadási előirányzatainak megállapítása – a szabályozási hiányosságok miatt – részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, azok módosítása szabályszerű volt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az egyetem pénzügyi egyensúlya az ellenőrzött időszakban biztosított volt, likviditási hitelt és támogatási kölcsönt nem vett fel. Az ÁSZ alapvetően a pénzügyi gazdálkodás körében tárt fel szabálytalanságokat, a vagyongazdálkodás szabályozottsága – néhány kisebb hiányosság mellett – megfelelő volt. A kontrollrendszer kialakítása és működtetése 2013-ban megfelelő volt, a területen ebben az évben jelentős javulást tapasztalt az ÁSZ 2012-höz képest.

 

A különböző jogcímeken kapott támogatások felhasználására vonatkozó intézményi döntések összhangban voltak a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal. Az intézményi térítési díjak, költségtérítések megállapítása megfelelt a jogszabályi és belső előírásoknak.

Több esetben előfordult, hogy a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, a külső személyi juttatások elszámolása során a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

Az NKE a vagyonelemekkel történő gazdálkodása során a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtakat részben tartotta be. A bérleti szerződéseket a jogszabályban foglaltak ellenére több esetben nem versenyeztetés útján kötötték meg. Az NKE 2012-2013 között nem rendelkezett a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási tervvel.

 

A Semmelweis Egyetem ellenőrzése

 

A Semmelweis Egyetem (SE) tevékenysége három pillérre épül: oktatás, kutatás, gyógyítás. 2009-ben az SE 5 karán – Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Egészségtudományi Kar – folyt oktatás, amely 2010-ben az Egészségügyi Közszolgálati Karral bővült. A hallgatói létszám 2013-ban 12 667 fő volt, ami 12,3%-kal volt több a 2009. évinél. Az oktatók létszáma 1140 főről 1324 főre nőtt. Az SE kiadásainak összege az ellenőrzött időszakban 311,6 milliárd Ft volt, ehhez 59 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Az öt év alatt az SE kiadásai 18,7%-kal, a bevételei összességében 22,1%-kal nőttek.

Az SE 2009-2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény pénzügyi egyensúlya – a felmerülő likviditási problémák ellenére is – biztosított volt. Likviditási hitelt és támogatási kölcsönt nem vett fel. Az SE vagyongazdálkodásának szabályozottsága alapvetően megfelelő volt, az ellenőrzés által a 2009-2011 közötti mérlegekben feltárt hibák összege azonban több vagyonelem helytelen besorolása és értékelése következtében meghaladta a jogszabályban meghatározott jelentős összeget. Az ellenőrzés pénzügyi gazdálkodás területén, illetve a közbeszerzések alkalmazásánál is tárt fel szabálytalanságokat.

 

Az intézménynél a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, a külső személyi juttatások, a dologi és a felhalmozási kiadások, az ellátottak juttatásai előirányzatának felhasználása, valamint az intézményi működési bevételek és a vagyonhasznosítási bevételek beszedése nem volt szabályszerű, mivel a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A rendszeres személyi juttatásoknál több esetben nem állt rendelkezésre a közalkalmazottak kinevezése, illetve a kinevezések módosítása. A közbeszerzések alkalmazásánál több esetben megsértették a vonatkozó jogszabályban előírt egybeszámítási, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatására előírt szabályokat. Az idegen nyelvű képzésekre vonatkozó, devizában teljesített hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték. A térítési díjakat, költségtérítéseket nem alapozták meg önköltségszámítással.

Az intézmény oktatási és egyéb tevékenységeit az előírásoknak megfelelően elkülönítették, az ellátott feladatok rendszere átlátható volt. A vagyongazdálkodás szabályszerűségét érintő hiányosság volt, hogy az SE 2009-2013 között a jogszabályban foglaltak ellenére nem rendelkezett a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási tervvel.

 

A számvevőszéki ellenőrzés hasznosulása az ellenőrzött szervezetnél

A jelentés megállapításai alapján az ÁSZ az intézmények rektorának, illetve a Semmelweis Egyetem esetében a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük