Április végéig tartó, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartására fókuszáló ellenőrzéssorozatot tartanak a megyei kormányhivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei a nagyobb – főként termelő – cégek körében. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységre januártól alkalmazott fordított áfa bevezetését követően a jelenlegi ellenőrzések többek között az új rendelkezés kijátszására vonatkozó módszerek feltárására is irányulnak. A BDO Magyarország alábbi összegzése a leggyakoribb problémákat mutatja be.

Április végéig tartó, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartására fókuszáló ellenőrzéssorozatot tartanak a megyei kormányhivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei a nagyobb – főként termelő – cégek körében. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységre januártól alkalmazott fordított áfa bevezetését követően a jelenlegi ellenőrzések többek között az új rendelkezés kijátszására vonatkozó módszerek feltárására is irányulnak. A BDO Magyarország alábbi összegzése a leggyakoribb problémákat mutatja be.

A fordított áfa bevezetése – miközben megszüntette a szabályosan eljáró kölcsönző cégek komoly piaci versenyhátrányát – a tapasztalatok szerint máris komoly piactisztulást eredményezett. Számos, eddig munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég szüntette be tevékenységét, mások ugyanakkor színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződéssel igyekeznek leplezni kölcsönzési tevékenységüket (ez utóbbi formák nem tartoznak a fordított áfás körbe).

„Az éves ellenőrzési terv alapján jelenleg zajló munkaügyi célvizsgálat többek közt e színlelt szerződések feltárását is célozzák – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Ezért, ha az alvállalkozó munkavállalói a megrendelő vezetőjének részletekbe menő utasítása és ellenőrzése mellett végzik a tevékenységüket a megrendelő munkaterületén, annak eszközeivel, akkor a társaság jó eséllyel számíthat egy részletes vizsgálatra. Ilyenkor a legtöbbször az derül ki, hogy a munkavállalókat munkaerő-kölcsönzési nyilvántartásba vétel és engedély nélkül engedték át ellenérték fejében történő munkavégzésre."

A hatóság emellett az eleve bejelentett munkaerő-kölcsönzés esetében is vizsgálja a munkavállaló jogviszonyának rendezettségét, a munkaidő-beosztás és -nyilvántartás kérdéskörét is. Tipikus probléma ebben a körben, ha a munkavállalót részmunkaidős bejelentés mellett teljes munkaidőben foglalkoztatják.

Munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül Magyarországon jelenleg több mint 130 ezren dolgoznak, jellemzően nagy termelő cégeknél. Fenti hibák feltárása esetén éppen ezek a nagyobb, 250 főnél magasabb létszámot foglalkoztató és 50 millió eurónak megfelelő forintfőösszeg feletti árbevétellel rendelkező társaságok lehetnek kitéve a munkaügyi bírságnak, esetükben ugyanis eleve kizárt a kis- és közepes vállalatok első alkalommal történő bírságmentessége.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük