GÉMOSZ jelentés a magyar márkakereskedésekről 2015
7 perc olvasás
A GÉMOSZ negyedik alkalommal 2015. augusztusában újra elkészítette a felmérést a magyar márkakereskedői hálózatokról, amelynek célja a teljes magyar márkakereskedelem aktuális állapotának és a trendeknek a feltérképezése volt. A felmérésben 31 márka képviselői vettek részt az idén, a 2013-ban mért 32 márkához képest. Az eltelt időben a Chevrolet teljes egészében megszűntette hálózatát Magyarországon.
A GÉMOSZ negyedik alkalommal 2015. augusztusában újra elkészítette a felmérést a magyar márkakereskedői hálózatokról, amelynek célja a teljes magyar márkakereskedelem aktuális állapotának és a trendeknek a feltérképezése volt. A felmérésben 31 márka képviselői vettek részt az idén, a 2013-ban mért 32 márkához képest. Az eltelt időben a Chevrolet teljes egészében megszűntette hálózatát Magyarországon.
A GÉMOSZ felmérésének alapja a márkaszövetségektől kapott listák, illetve a nyilvános cégadatok voltak. Egy márkát egy különálló szalonban értékesítenek a márkakereskedések, egy kereskedés több szalonból is állhat.
Magyarországon 2015. augusztusi állapotok szerint 405 db-ra tehető a márkakereskedések száma, ami 43-mal, vagyis 9,6%-kal kevesebb, mint 2013-ban. A legelső felmérés (2011) adataihoz képest ez közel 20%-os csökkenés, 100 kereskedés és az ott korábban működő munkahely szűnt meg 2011 óta.
A tulajdonosok száma 2013 óta 272-ről 249-re csökkent ( -8,5%) Az első felmérés óta eltel 4 év alatt 75 befektetővel van kevesebb a szektorban, de már néhány esetben felvásárlás is történt. Ezt az egészséges folyamatot, mely a tőkekoncentrációt jelentené, az általános magyarországi kkv tőke helyzet, finanszírozási környezet és az importőrök által befolyásolt jövedelemtermelő képesség fékezi.
A szalonok száma 2011-ben 785 volt, ami 2015-re 671-re csökkent. A legutolsó felmérésben még 732 szalont számlálhatunk országszerte, jelenleg ennél 8,3%-al, 61 kereskedelmi egységgel kevesebbet, 671-et számoltunk meg. A Chevrolet hálózatban megszűnt 40 szalon mellett a Renault, Citroen, Seat és Ford márkaképviseletek számának csökkenése adja a teljes 61 db-os változást. Hálózatot a Suzuki kivételével más gyakorlatilag nem fejlesztett (68-ról, 74-re). Újdonság, hogy az elmúlt években a kényszer bezárások vagy az importőr által kezdeményezett szerződésbontások után megjelentek a megfontolt és tudatos üzleti döntéseken alapuló márkakereskedés bezárások a tulajdonosok részéről is.
A telephelyek számának tekintetében nincs változás a korábbiakhoz képest: az egy illetve két telephellyel rendelkező tulajdonosok aránya gyakorlatilag változatlan. 2015-ben 249 tulajdonosból 68% egy telephelyet, 17%-a két telephelyet, 8%-a pedig három telephelyet tudhat magáénak. A tulajdonosok által működtetett telephelyek száma továbbra is egy, illetve két telephelyen koncentrált tevékenységet mutat. A vállalkozások erős informatikai támogatottságuk ellenére sem látják a több, egymástól távoli telephely üzemeltetését optimálisnak. Nagyobb telephely hálózatok elterjedésére továbbra sem utalnak az adatok. Az egy , három és öt telephelyes tulajdonosok száma csökkent jellemzően.
A tulajdonosok 55%-nak (2012-ben még 67%-nak) van egymárkás kereskedése, 25% foglalkozik két márkával (folyamatos növekedés), 7% foglalkozik három márkával (itt csökkenést látunk), a maradék 13% pedig négy vagy ennél több márkával. A tendencia mögött az importőrök által korábban a kereskedések számára előírt nagy méretű létesítmények és a márkák eltartó képessége közötti összefüggés áll. A 400 vagy annál több nm alapterületű bemutató termeket egy márka általában nem tudja eltartani. Elviekben egy második márka forgalmazásával a fix és rezsi költségek kis emelkedése mellett többlet forgalom érhető el.
Területi koncentrációt vizsgálva a budapesti és pest megyei kereskedések aránya továbbra is kiemelkedően magas. 2013-ban a kereskedések 31 %-a található a fővárosban és Pest megyében, 2015-re ez az arány 32 %-ra nőtt. Budapest és Pest megye után a legtöbb kereskedés Győr-Moson-Sopronban van, a sorrend változatlan. A legkevesebb kereskedés változatlanul Nógrád, Békés és Tolna megyében található. Az egyes térségek márkakereskedés ellátottságát alapvetően az importőrök területi lefedettségre irányuló stratégiai szándéka, és az egyes megyék gazdasági potenciálja határozza meg, de befolyásolja az is, hogy az egyes megyék, megyeszékhelyek mennyi idő alatt érhetők el a potenciális vevők számára.
A felmérés rávilágít, hogy a konszolidáció tovább folytatódik, de még a növekedő új autó piac mellett sem elegendő a piac és a jövedelmezőség a stabil üzletmenethez, az amortizálódó tőkepótló beruházásokhoz, tőke akkumulációhoz. Az elmúlt évek veszteségeinek (tőke és forgóeszköz) pótlására még éveket kell várni. Ezt az időtávot a külföldről hozott ellenőrizetlen autók és a nem hivatalos autójavítók, melyek az új autó keresletet is csökkentik, szintén rontják.
A tőkeállomány növekedését és ezzel a munkahelyteremtő, megőrző képességet az importőrök által elvárt kötelező arculati beruházások és a jövedelmezőséget befolyásoló változó feltételrendszereik sem befolyásolják kedvezően. A társasági adóalap minimum elvárás, az egyre emelkedő ingatlan és más helyi adók is lassítólag hatnak. A szektorra vonatkozó kockázatok indokolatlan túlértékelése, a kereskedelmi banki tevékenység jelenlegi állapota szintén befolyásolja a kereskedések, tulajdonosok számának jövőbeli alakulását. A fenti tényezők miatt a saját tőke felhalmozó képesség nem elegendő a növekedéshez- és sajnos a külső források bevonása is nehézkes, különösen ha a magyar tulajdonú kkv-ket támogató NHP program átalakul vagy megszűnik. Ezeket a hatásokat kezelve a márkakereskedőként működő cégek egészségesen stabilan tudnának növekedni, ezzel újabb munkahelyeket is teremtve.
Lapunk a sajtótájékoztatón megkérdezte, hogy a zárt értékesitési modell, amit a Tesla követ – azaz a vevő csak a gyártótól veheti, neki adhatja el a használt kocsit és csak vele szervizelheti, mennyiben változtathatja meg a piacot. Ugyancsak erre irányul a connected car stratégia is, ahol a gépkocsi szerzői jogilag védett szoftvernek – ezt a megfogalmazást az amerikai EU szabadkereskedelmi egyezmény is erőlteti – számit és csakis a márkakereskedések és márkaszervizek nyúlhatnak jogilag is hozzá.
A válaszban az előadó kifejtette, hogy a Tesla stratégiája addig működhet, amig a piacon a részesedést tekintve periférikus. Az viszont már igaz, hogy a gyártók elérhetik a szakszervizekkel közösen, hogy a barkácsolást és a szürke/fekete szervizeket kiszorítják a piacról. Ezek a szervizek nem a gyártói segítség szoftverek és dokumentáció birtokában barkácsolnak. Ugyanakkor több kutatással arról is megbizonyosodtak, hogy az okosba, számla nélkül végzett javítások sok esetben nemcsak rosszabbak, de drágábbak a hivatalos szervizeknél.Ez egyben környezetvédelmi érdek is. Hiszen a VW is a szakszervizekbe hivja vissza a kocsikat, mint minden más cég a visszahívásokkor, hiszen ezek a gyártósor itolsó állomásaként szerepelnek a logisztikai láncban.
Varható, hogy a magyar kormány intézkedéseinek konkrétan a zöld rendszámnak köszönhetően lassan de biztosan felfut a környezetkímélő gépkocsik vásárlása. De ugyanakkor a gyártók javasolják a kormánynak adó és egyéb kedvezmények adását a legkorszerűbb benzines motorokkal ellátott kocsiknak is. A cél minél kevesebb kilométarora manipuláltm olcsó, de túlfutott autó kerüljön be rontva a környezetet.
