Georges Feydeau: A hülyéje – bohózat
5 perc olvasás
Újabb nagyszínpadi bemutatóra készül a Miskolci Nemzeti Színház, ezúttal egy francia bohózat, A hülyéje kerül színre, amely Feydeau egyik legjobban sikerült darabja. A szellemes replikák és pergő bonyodalmak működtette előadást garantáltan végigneveti a néző, közben azonban elgondolkodik azon is, hogy min is nevetünk tulajdonképpen.
Újabb nagyszínpadi bemutatóra készül a Miskolci Nemzeti Színház, ezúttal egy francia bohózat, A hülyéje kerül színre, amely Feydeau egyik legjobban sikerült darabja. A szellemes replikák és pergő bonyodalmak működtette előadást garantáltan végigneveti a néző, közben azonban elgondolkodik azon is, hogy min is nevetünk tulajdonképpen.
A bohózat műfajának nagymestere volt Georges Feydeau, aki az utóbbi évtizedekben is folyamatosan jelen van a magyarországi színpadokon. Darabjaiban a polgári társadalom mulatságos és abszurd történeteit írta meg megcsalásokkal, szerelmi ügyekkel, félreérthető és félreérthetetlen helyzetekkel, amelyeket látva a közönség dől a nevetéstől. A hülyéje is egy megcsalás története: két férfi bármit megtenne, hogy elcsábítsák közös ismerősük, Vatelin nejét. A szépség viszont csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha bebizonyosodik, hogy férje megcsalta őt. Márpedig megcsalta… A kérdés csak az, mikor derül ki, és pontosan hogyan! A történések és karakterek teljes sebességgel fonódnak össze, ajtócsapkodások és csengőhangok közepette rögeszmék, frusztrációk és fantáziák szabadulnak el egy őrült mechanizmusban, a komikum könyörtelen gépezetében.
Az 1896-ban bemutatott mű semmit sem vesztett frissességéből, ugyanúgy az ember esendőségéről szól – Feydeau pedig szellemes és mulatságos módon mutatja azt be a közönségnek! – tájékoztatott Papp Andrea (sajtókommunikációs munkatárs).
Az előadást Szőcs Artur rendezi, aki szerint Feydeau olyan tökéletesen megírta és felépítette a darabot, hogy szinte olyan, mint egy nagyon pontosan működő óraműszerkezet. – Ha a bohózat jól működik, három órán keresztül a néző végig tudja nevetni, vagy végig tudja izgulni. Azt gondolom, hogy egy bohózatban a pontos kottától, hogy ki mikor lép be, ki mikor hall meg és lát meg valamit, nem érdemes eltérni. Viszont meg kell találnom azt, amitől olyan lesz, mintha egy egészen más művet látnék – mondta a rendező. – Az eredeti darab a múlt század elején játszódik, én viszont megpróbáltam közelebb hozni a kort magunkhoz. Mivel a színhely Párizs, így próbálom közel hozni azt az idealisztikus, 70-es évekbeli Párizs-képet, amit az akkori filmekből ismerünk. A díszlet, a jelmezek is ezt a bátor divatot idézik meg, mondhatni, már-már pop-artos a látványvilág – tette hozzá Szőcs Artur.
Czakó Juliannát nem először látjuk Feydeau bohózatban a miskolci színpadon, néhány évvel ezelőtt a Kézről kézrében Sophie szerepét játszotta, ami azonban szerinte sokkal kevésbé látványos ívet bejáró szerep, mint most Lucienne-é. A színművésznő elárulta, felüdítő egy ilyen előadásban is játszani, mert nem kell az embernek szétszaggatnia minden este a szívét, és egy nagyszínházi komédiánál az elismerés is látványosabb. A munka viszont hihetetlen koncentrációt és energiát igényel: ritmusérzéket, technikai találékonyságot, mindezt persze a jóízlés határain belül. – Ha nem vesszük komolyan ezeknek az embereknek a problémáit, akkor akármennyire vicces is, amit csinálunk, nem érünk el a közönségig. A darab lényege, hogy egy valójában tragikus, kínos vagy szerencsétlen helyzet hogyan tud az emberi kicsinyesség, felületesség miatt humorossá válni. Például Lucienne szerepét nézve, amikor éppen elhinnénk róla, hogy borzasztóan le van sújtva a férje hűtlensége miatt, kiderül, hogy már sokkal fontosabb számára a bosszú, mint maga a fájdalom, és az ehhez való együgyű ragaszkodás teszi mókássá a figurát – mondta Czakó Julianna.
A Lucienne után epekedő, mégis számos állandó és átmeneti szeretőt tartó férfi, Redillon szerepében Rózsa Krisztiánt láthatja majd a közönség. A színház társulatának idén érkezett tagja elárulta, a bohózatnál a ritmuson múlik minden. – Az előadás akkor lesz igazán szórakoztató és közben mégis emberi, ha megtaláljuk a ritmusát. Egy ilyen gyorsfolyású, pörgős poénokkal, helyzetkomikumokkal teli bohózatnál elengedhetetlen a színészi technika. A helyzeteket és a poénokat nagyon pontosan kell kijátszani és nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor mit csinálsz – hangsúlyozta a színművész, aki elárulta azt is, hogy közel áll hozzá a komédia műfaja. – Szeretek komikus embereket megformálni, az életben sem vagyok depresszív típus, sokat nevetek, viccelődöm. Azt viszont nem szeretném, hogy beleragadjak ebbe a szerepkörbe – mondta Rózsa Krisztián.
Georges Feydeau: A hülyéje – bohózat
rendező: SZŐCS Artur
Pontagnac: HARSÁNYI Attila
Lucienne: CZAKÓ Julianna
Vatelin: LAJOS András
Redillon: RÓZSA Krisztián
Madamme Pontagnac: JANCSÓ Dóra
Armandinne: RUSZNÁK Adrienn
Soldignac: MOLNÁR Sándor Tamás
Mme Pinchard: NÁDASY Erika
Pinchard: SALAT Lehel
Maggie: VARGA Andrea
Nyomozó: KEREKES Valéria
Jean/Gerome: SZŐCS Artur
Victor: KRISTON Milán
2016. december 2. – Bemutató
Miskolci Nemzeti Színház
Lantai József
