Gulyás Gergely (FIDESZ) Szerint Méltó Alaptörvény Lesz A Beterjesztett Kormányoldali Koncepció

A jelenlegi alkotmánnyal összevetve sincs oka szégyenkezni a kormánypárti parlamenti többségnek a beterjesztett alkotmány-koncepció szövege miatt; az méltó arra, hogy Magyarország legfontosabb törvénye legyen, és nincs ok a megtapasztalt mértékű kritikákra – nyilatkozta Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, az alkotmány-előkészítő eseti parlamenti bizottság alelnöke a Duna Televízió reggeli műsorában hétfőn.

A politikus a Bárándy Gergely MSZP-s képviselővel folytatott vitában reagált így baloldali képviselőtársa kritikájára, amely szerint "silány minőségű" a kormánypártok parlament elé terjesztett alkotmány-koncepciójának szövege, és "nem megszokott színvonalú egy jogszabály-szöveghez képest, hát még egy alkotmányhoz képest". A stúdióbeszélgetésben hosszabban előkerült a Horthy-korszakra való utalás is – a baloldali politikus szerint ugyanis arra az időszakra jellemző elemek jelentek meg például az új alkotmány bevezető részében, illetve erre utal szerinte a kormánypártok "idegenkedése" a köztársasági államformától. Gulyás Gergely ellenben úgy látta: eltúlzottak a köztársaság körüli viták az alkotmány-koncepció kapcsán, hiszen abban világosan szerepel, hogy Magyarország államformája továbbra is a köztársaság marad – de ennek az országnévben való megjelenítése nem hordozna további normatív tartalmat, miközben az emberek mindig is Magyarországnak nevezték a magyar államot. A kormánypárti politikus a beszélgetésben többször megjegyezte: a parlament lenne a szakmai viták lefolytatásának valódi színhelye, az alaptörvény koncepciójával kapcsolatban is, és arra biztatta MSZP-s képviselőtársát, hogy nyújtson be módosító indítványokat az általa fontosnak tartott témákban.

"A parlament előtt fekvő alkotmány-tervezet akkor lesz a nemzet alkotmánya, ha a magyar társadalom többsége elfogadja azt, és ha évtizedeken át bizonyítja, hogy alkalmas az állami élet szervezésére.Mi azt reméljük,hogy – minden kritika ellenére – azok az alapértékek, amelyek például a nemzeti hitvallásban, a bevezetőben megjelennek, a magyar társadalom és a magyar nemzet egésze, vagy legalábbis nagyon nagy része számára vállalhatóak lesznek. Akkor majd azok az aktuálpolitikai viták, amelyek egy ilyen folyamatban természetesek, el fognak halkulni" – nyilatkozta Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, az új alaptörvény koncepcióját előkészítő eseti parlamenti bizottság alelnöke a Reggel a Dunán stúdiójában.

MSZP: horthysta szimbólumrendszer

"Az egész egy horthysta szimbólumrendszert tár elénk – mert ott volt a köztársasági államformától való idegenkedés nyomon követhető; és megjelennek azok az elemek, amelyek szintén a Horthy-korszakra jellemzőek. Ez nem egyenlő azzal, hogy tisztelem a nemzeti szimbólumokat és a nemzeti múltat, ez ennél sokkal többet jelent politikai értelemben, és ez számunkra abszolút elfogadhatatlan" – utalt a készülő alaptörvény bevezetőjére Bárándy Gergely.

Az MSZP-s politikus kijelentette: érthetetlen a Fidesz idegenkedése a köztársasági államformától. Igaz ugyan, hogy az alkotmányban szerepelne tételesen, hogy Magyarország államformája a köztársaság, de "sokat mondó az, hogy az állam nevéből száműzik" a köztársaságot, a preambulumban pedig "minden megjelenik – a történeti alkotmány, a Szent Korona, a kereszténység szerepe -, kivéve a köztársasági államforma méltatását". Ez utóbbi egyébként, tehát a köztársasági államforma méltatása a köztársaságok alkotmányának preambulumában szokás – tette hozzá a baloldali képviselő.

Fidesz: eltúlzott a köztársaságról folytatott vita

"Nem akarom feltétlenül a korszakot megvédeni és történelmi vitákba bonyolódni, de a Horthy-korszaknál az egyetlen köztársasági előzmény a Tanácsköztársaság volt – tehát az, hogy ettől akkor esetleg idegenkedtek, az a magyar történelem megelőző időszakára tekintettel érhető volt" – reagált Gulyás Gergely. A politikus a mára utalva kifejtette: a köztársasági államforma mellett lehet állást foglalni, de mivel az a tervezetben is szerepel, érzése szerinte "ez egy eltúlzott vita." "Egyébként az MSZP-nek itt is megvan a lehetősége, hogy a nemzeti hitvallás részhez nyújtson be egy rövid bekezdésnyi módosítást, amiben leírja, hogy a köztársasági államforma Magyarország számára miért és milyen értéket jelent" – jegyezte meg a fideszes politikus.

Kifejtette: a Magyar Köztársaság, mint elnevezés, még egy kicsit erőltetettnek is tekinthető, ráadásul nincs további normatív tartalma. "Hogy az állam elnevezése Magyarország vagy Magyar Köztársaság, akkor, mikor az államforma egyébként nem változik, ez különösebb jelentőséget szerintem nem hordoz. Ráadásul az emberek Magyarország nevét mindig is Magyarországnak mondták" – szögezte le a kormánypárti képviselő.

Hiányosan emelték át az alapjogi chartát?

Az, amiről a kormányzó pártok beszéltek, tehát hogy ez az egyben átemelik az alkotmányba az EU alapjogi chartáját, ez nem valósult meg – jelentette ki a szociális jogokra vonatkozó kérdésre reagáló Bárándy Gergely. "Rengeteg jog maradt ki, főleg a jogok érvényesítésére vonatkozó garanciák, amelyek benne vannak az alapjogi chartában, de az új alaptörvényben nem lesznek benne" -mondta a szocialista politikus.

Főleg olyan garanciális elemekről van szó, amelyek az állam hatalmát korlátoznák – például a munka világában. "A munkához való jogot elismeri az új alaptörvény tervezte is, azonban az indoklás nélküli elbocsátások tilalma – bár szerepel az alapjogi chartában – nem szerepel a tervezetben. Ugyanúgy, ahogy a gyermekvállalás miatti távollét alatti elbocsátás tilalma sem"' – mondta a baloldali politikus, aki szerint hangsúlyosabban kellett volna megjeleníteni a sztrájkjogot is, amiről "most egy fél mondat emlékezik meg" az alkotmány tervezetében.

Beadhatna módosító indítványokat az ellenzék

"A kezdet kezdetén is azt mondtuk, hogy nem lefordítjuk és szó szerint átvesszük az alapjogi chartát, hanem tekintettel vagyunk rá, és a Bárándy képviselőtársam által említett jogokat is tartalmazza a szöveg. Hogy kellő részletességgel-e avagy sem, itt az a kérdés, hogy mi a mérce" – reagált a kritikára Gulyás Gergely. A kormánypárti politikus úgy látja: változó, hogy eléri-e a sorolt jogok tárgyalása a charta részletességét az alkotmány tervezetében, de az biztos, hogy a jelenlegi alkotmány szintjét eléri.

"Egyébként pedig ezek a kérdések alkotmánybírósági határozatokkal rendezettek, amik hatályban maradnak. Az indokolás nélküli felmondással kapcsolatban született már egy AB-határozat – nem bántja ezt az új alkotmánytervezet, tehát a jövőben ilyenre nem lesz lehetőség, ez nyilvánvaló" – szögezte le Gulyás Gergely.

A kormánypárti honatya ezen a ponton megjegyezte: nem szeretne ismét visszatérni az ellenzék alkotmányozásban való parlamenti részvételének kérdésére, csupán "egy módosító indítvány próbál kicsalogatni" Bárándy Gergelyből. Arra való a parlamenti vita, hogy az ilyen jellegű kritikák módosító indítványok formájában ott jelenjenek meg. "Mi nem azt mondtuk, hogy van egy törvénytervezet-szöveg, ami így ahogy van, tökéletes, és már nem lehet rajta módosítani" – érvelt Gulyás. Megjegyezte: a stúdióban lefolytatott vitából is leszűrheti a kritikát a kormányoldal és maga is elkészítheti ezt vagy azt a módosító indítványt, "de mégis egy normálisabb parlamentáris működés az lenne, ha ezekről vitatkozhatnánk az Országgyűlésben" – tette hozzá Gulyás Gergely.

Ezért maradnak távol az alkotmányozástól

A Reggel a Dunán felvetésére, hogy miért nem nyújtott be saját alkotmánytervezetet az MSZP, Bárándy Gergely úgy reagált: az egyik ok, hogy az új alkotmány kormányoldali tervezetének szövege pártja szerint "silány minőségű". A másik elvi okot, amiért kimaradnak az alkotmányozás parlamenti vitájából, sokszor elmondták már korábban – tette hozzá. Az alkotmány szövege Bárándy szerint egyébként "olyan, ami nem megszokott színvonalú egy jogszabály-szöveghez képest, hát még egy alkotmányhoz képest". Állítja: tele van képzavarokkal, kétértelmű megfogalmazásokkal.

Gulyás Gergely minderre úgy reagált: egészen más következtetéseket vonnak le a tervezet szövegéből. Tény, hogy az alkotmány egy, az elmúlt két évtizedre is választ kereső és találó alkotmány, amely több helyen is az Európai Unió alapjogi chartája szabályozását veszi át. Ezért is gondolja úgy kormánypárti képviselőként, hogy nincs ok a megtapasztalt mértékű kritikákra. "Az pedig, hogy egyes szakmai felvetéseknek van értelme – arra való a parlamenti vita" – szögezte le a fideszes politikus, aki szerint a koncepció szövege miatt akkor sincs okuk szégyenkezni a kormányoldal képviselőinek, ha azt a jelenlegi alkotmány szövegével vetik össze. "Méltó és alkalmas szöveg ez arra, hogy Magyarország legfontosabb törvénye legyen"- szögezte le Gulyás Gergely.

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.