Győzzön az erősebb? Az OPEC a piacra bízza az olajár alakulását
4 perc olvasás
Nem csökkenti a napi 30 millió hordós együttes kitermelési kvótáját az OPEC. A 12 olajexportáló országot tömörítő szervezet 2014. november 27.-i bécsi találkozója az utóbbi évek legfontosabb olajpiacot érintő eseménye volt, amely meghatározhatja az olaj árfolyamának alakulását 2015 első negyedévére is. Az elmúlt hónapok során az olajár évek óta nem látott mélységekbe süllyedt, a kőolajexportáló országok mai döntésének hatására pedig a következő időszakban még tovább csökkenhet. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint az OPEC-en belül és kívül is növekvő olajkínálat új helyzetet teremtett, amelyben a globális olajfelvásárlóknak már nem kell akadozó ellátás és emelkedő árak miatt aggódniuk – most a kőolajtermelő országok piaci részesedésének megtartásáért folytatott árversenynek lehettünk tanúi.
Nem csökkenti a napi 30 millió hordós együttes kitermelési kvótáját az OPEC. A 12 olajexportáló országot tömörítő szervezet 2014. november 27.-i bécsi találkozója az utóbbi évek legfontosabb olajpiacot érintő eseménye volt, amely meghatározhatja az olaj árfolyamának alakulását 2015 első negyedévére is. Az elmúlt hónapok során az olajár évek óta nem látott mélységekbe süllyedt, a kőolajexportáló országok mai döntésének hatására pedig a következő időszakban még tovább csökkenhet. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint az OPEC-en belül és kívül is növekvő olajkínálat új helyzetet teremtett, amelyben a globális olajfelvásárlóknak már nem kell akadozó ellátás és emelkedő árak miatt aggódniuk – most a kőolajtermelő országok piaci részesedésének megtartásáért folytatott árversenynek lehettünk tanúi.
Az OPEC piaci részesedése jelentősen csökkent az utóbbi években, főként az amerikai palaolaj kitermelés növekedése miatt, így jelentősen gyengültek a nemzetközi szervezet olajár-befolyásoló eszközei. A kitermelés csökkentésével azonban még mindig erős hatást tudtak volna gyakorolni az árfolyamra.
„Az OPEC szándéka feltételezhetően az, hogy az árfolyam alacsonyan tartásával minél inkább ellehetetlenítse az Egyesült Államok olajkitermelését" – emelte ki Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. – „A kartellen belül azonban több országnak, Venezuelának, Líbiának és Iránnak törékeny költségvetése miatt minden lehetőséget ki kell használnia bevételei növelésére, így számukra különösen fájdalmas az árverseny. Ezzel szemben, a nagyobb tartalékkal rendelkezők, mint Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia szívesen nehezítik tovább az amerikai kitermelők helyzetét azzal, hogy engedik a piaci erőket érvényesülni, hiszen mindez az olaj árának további csökkenését eredményezi."
Az utóbbi években zajló geopolitikai konfliktusokat követően több OPEC-tagország növelte kitermelését, Szaúd-Arábia pedig végig fenntartotta már eleve magas volumenű kitermelését. A növekvő kínálat és a csökkenő kereslet együttes hatása vezetett a mostani helyzethez, amikor az olajtermelő országok bevételei számottevően megcsappantak, míg a legnagyobb olajfelhasználó gazdaságoknak, mint Kína és az Egyesült Államok, jelentős pozitív lökést adott az árfolyam esése.
Jelenleg az OPEC a célként kitűzött napi 30 millió hordó feletti olajmennyiséget termel ki; a tagországok ezt a célt erősítették meg a mai találkozón. „Ahhoz, hogy az olaj árfolyama a néhány hónappal ezelőtti szint közelébe emelkedjen, a legtöbb szakértő várakozásának megfelelő, 0,5-1 millió hordónyi csökkentésnél is jóval nagyobb vágásra lett volna szükség" – állítja Steen Jakobsen. – „Ezzel azonban az OPEC közvetetten az amerikai palaolaj-kitermelést támogatná, és a tagországok egy éven belül újból a mostanihoz hasonló helyzetbe kerülnének."
Az amerikai palaolaj-kitermelés nyereségességéhez relatíve magas olajár szükséges, azonban az utóbbi évek újításai, technológia fejlesztései a korábbinál lejjebb tolták a fedezeti pontot. Becslések szerint a WTI típusú kőolaj árának sokáig kellene 70 dollár alatt maradnia ahhoz, hogy az ténylegesen ártson az amerikai kitermelésnek.
