Harmóniában a természettel – A Hajós-Bajai Borvidék

HajósVadban gazdag erdők, széles folyómedrek, dús üstökű fák, a szubmediterrán éghajlat alatt, löszös, homokos talajon bő termést ígérő zöldség- gyümölcs- és szőlő ültetvények váltják egymást a Dunai borrégióhoz tartozó, soknemzetiségű, tizenkét településből álló Hajós-Bajai borvidéken. A több évszázados történetű, hagyományos szőlő és bortermeléssel foglalkozó vidék kitűnő minőségű illatos fehér borairól, fűszeres vörös borairól és újabban különleges jégboráról is ismert.

HajósVadban gazdag erdők, széles folyómedrek, dús üstökű fák, a szubmediterrán éghajlat alatt, löszös, homokos talajon bő termést ígérő zöldség- gyümölcs- és szőlő ültetvények váltják egymást a Dunai borrégióhoz tartozó, soknemzetiségű, tizenkét településből álló Hajós-Bajai borvidéken. A több évszázados történetű, hagyományos szőlő és bortermeléssel foglalkozó vidék kitűnő minőségű illatos fehér borairól, fűszeres vörös borairól és újabban különleges jégboráról is ismert.

  
        A borvidék kialakulásának kezdetei még a XV.-XVI. századra nyúlnak vissza. Ezt különböző irodalmi adatok bizonyítják, mint az az 1700-as évekből származó hajósi okirat, amelyben rögzítetett: a falu új betelepülői jelentős adókedvezményt élveznek, ha szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
    

Az itteni szőlő és bortermelés kezdeteinek megalapozásában mindenképpen figyelmet érdemel az a tény, hogy a török hódoltság utáni időszakban a betelepített németajkú lakosság szorgalommal, elszántsággal és kitartással látott hozzá a szőlőültetvények telepítéséhez.
Hajós Pincesor
    A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. A Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz közel eső részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság által határolt területén jött létre. Klímaviszonyai igen kedvezőek, az évi középhőmérséklet 10,5-10.8 C°, a napfényes órák száma évente eléri a 2080 órát is, amely igen magasnak mondható, míg az évi csapadékmennyiség 600-630 mm. A borvidék szőlőültetvényeinek jelentős hányada a környező 85-110 méter tengerszint feletti magasságú síkságból 50-60 méterrel kiemelkedő területeken létesült, átlagosan 150-160 méter tengerszint feletti magasságban. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben.

    De nemcsak a szubmediterrán klíma járul hozzá a kiváló minőségű Hajós-Bajai szőlőfajták termesztéséhez, hanem a borvidék talajadottságai is. A szőlőültetvények – ahol fele-fele arányban találhatók vörösbort és fehérbort adó fajták – főként humuszos lösztalajokon és csernozjom jellegű homoktalajokon települtek, de előfordulnak szőlők egyéb csernozjom jellegű talajokon is.

A borvidék legelterjedtebb szőlőfajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Olaszrizling, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet franc. Büszkeségük a Hungaricumnak számító Kadarka és a Cserszegi fűszeres, valamint a minőségi desszertborok családjának legifjabb tagjaként emlegetett jégbor is. Innen, a Hajós-Bajai borvidékről indult el ennek a természetes desszertbornak a hazai előállítása, amelyben a különlegesen kellemes illatok, ízek és zamatok a szemek szőlőtőkén történő megfagyásával alakulnak ki. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.

    A bő termésű, vegetációban igen gazdag Kincses Bácskaként emlegetett tájegységünk minőségi fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A bácskai ember házának asztaláról, soha nem hiányozhat egy pohár jó bor, s ma már a Hajós-Bajai térség kis mennyiségben előállított, háziborai is méltán érdemelik ki a különböző borversenyeken elért jó helyezéseket.