Három kitüntetés egyetlen napon

 Él Magyarországon, Kecskeméten valaki, akit százezrek ismernek. Sokan nevezik – nem ok nélkül – királynőnek és legalább annyian becézik kedvesen nyuszinak. Aki belép a házába, úgy érezheti, múzeumba érkezett. Kevesek által művelt, ritka művészeti ág jeles képviselője, tojásdíszítő. Ám emellett még magas szintű munkát végez nyolc másik művészet területén is. Az első volt a falpingálás, azóta fest képeket, bútort, tányérokat, vázákat, készít terítőket, blúzokat, mellényeket. Szíves meghívására, otthonában kereshettük fel, ott készült vele ez a beszélgetés.

Való igaz, mondják rólam, hogy a tojásdíszítés királynője vagyok – erősítette meg Zsigóné Kati – mert közel 30 díszítési módot használok, és alkotásaimat Londontól Dubai-ig, világszerte ismerik. Idehaza, kedveskedve, neveznek az ország nyuszijának is, hiszen megszámlálhatatlan mennyiségű díszített, húsvéti tojás került már ki a kezem alól. A régiek tojásokkal vették körül magukat és minden helyiségben, a szép szobában, a kamrában, a verandán volt egy tojás. A tojáson lévő jel figyelmeztette őket arra, mit szeretnének az életben elérni. Nálunk, a vendég, amikor belép, az udvaron egy hatalmas pávával találkozik. Ez engem – ahogy szétnyílik, összecsukódik a páva farka – az idő múlására figyelmezet. Hogy egy pillanat az élet és jól kell megéljük. A páva csőréből növény jön ki, mert a madár nem élhet a növény nélkül, mi emberek pedig a természet nélkül. Ezen a páván a sárga a Napot, a kék a vizet, az örökzöld a feltámadást szimbolizálja. Házában a kitüntetéseinek okleveleivel tele az egyik fal. Idén, augusztus 20. alkalmával Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott, mert „a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában, az egyetemes emberi értékek gyarapításában kimagasló, példamutató tevékenységet végzett”. Salacz László országgyűlési képviselő pedig azt írta róla: „Számomra Zsigóné Kati művészetében a legcsodálatosabb: úgy tud magyar maradni, hogy közben a világ teljességét, az egész emberiséget képviseli.” Az érdemkereszté mellett közvetlenül a „Bács-Kiskun Vármegye Kultúrájáért” díj oklevele függ. Itt az indoklásban olvashatjuk, hogy „…munkáinak gyűjteményében számos olyat találunk, melyek a világon egyedülállók! A tojásdíszítésben teljesen új művészeti ágat hozott létre, alkotásai lexikális tudást közvetítenek. Fontos céljának tekinti a magyarság hagyományainak ápolását, terjesztését. Szívesen tanítja kicsiknek és nagyoknak a népművészetet.” Bár az elismerések ezen sora kiegészítést már nem igényel, de mégis ide kívánkozik a címben is olvasható mondat: egyetlen napon három kitüntetést is kapott Erdélyben és valószínűleg ez is példátlan a világon. Tagjai közé fogadta a Vitézi Rend, lovaggá ütötték és a „Nemzeti Önazonosságunk Védelmezője” cím viselésére is jogosult. Kétségtelen tehát, Zsigóné Kati egy pályaív csúcsára érkezett, így talán az is érthető, ha beszélgetésünket ennek az ívnek az elindulásánál kezdtük.

Hogyan lesz valakiből tojásdíszítő művész?

Gyerekkoromban nem volt lehetőségem, hogy kibontakozzak – kezdte a visszaemlékezést Kati. Édesanyámmal ketten egy kamrában laktunk, sem kéménye, sem rendes ablaka nem volt. Éjjel befagyott a víz, ruhástól feküdtem az ágyban. Ő takarítani járt, én meg sírtam, féltem egyedül, az ablakot pótló újságpapír zörgött. Gyakran az iskolában aludtam óra alatt. Nem voltam jó tanuló. Esti tagozaton végeztem el a Kereskedelmi Szakközépiskolát, itt már jól tanultam és dolgoztam, 16 évesen kiemelt boltvezető lehettem. Amikor férjhez mentem, sokkal jobb helyen lakhattunk, elkezdtem – mint minden nő – díszítgetni a házunkat. A férjem lakatos, a fém rideg, a fa drága, de én színes virágok között akartam élni. A férjem bíztatott, jól rajzolsz, ügyes vagy fessél te valamit. Kezdetnek egy lapot festettem teli virágokkal, ilyenek kerültek a falainkra is.  Mifelénk a népművészet „Mekkája” Kalocsán van. Senkit nem ismertem, de elmentem oda busszal. Idős embereket kérdeztem: ki itt a legjobb pingáló? Mindenkitől ugyanazt a nevet hallottam. Nagyon idős asszony volt, és amikor megszólítottam, elküldött. Neki nincs rám ideje – mondta. Hosszasan könyörögtem, hiába, végül megmutattam neki az előző nap festett lapomat. Ez hatott, behívott. Azt mondta, tehetséges vagy, ha kétszer két órára eljössz hozzám, úgy fogsz festeni, mint én. Máshol, mástól nem tanultam, nála láttam meg a festett tojásokat is. Ez indított el az utamon. Nem a festés, a tojásdíszítés érdekelt, hanem a jelek. Könyvtárakban kutattam. Ha látok egy díszített tojást, ma már el tudom mondani, hogy kétszáz évvel ezelőtt beteg volt-e, aki csinálta, mennyire volt művelt, boldog volt-e mikor festett és mit gondolt közben? Nekem ez a legfontosabb. Azt akarom, a műnek üzenete legyen, szóljon hozzám.

A szomszéd szobában, üveg mögött őrizve csodás díszített tojások sorakoznak. Hányféle tojást találunk ott?

Van jó sok. Tyúktojás, kacsa, liba, emu, nandu, strucc, papagáj, teknős tojás, mindegyikből van nagyobb kisebb. Bármilyen tojást ki tudok díszíteni. Ötezernél is több motívum van a fejemben. Hozzám már szakszerűen kifújt tojások érkeznek, az előkészítéssel nem foglalkozom. Ha kézbe veszek egy tojást, festek rá valamit, szinte mindig mást teszek a másik oldalára. Ha nagy művet készítek, annak a motívumait előzetesen hosszan érlelem magamban. A már említett közel 30 díszítési módhoz rengeteg technika tartozik. Karcolok csipkézek, metszek, faragom a tojást, patkolom – több módon is, Persze az anyag befolyásolja a technikát, tyúktojást nem lehet faragni. Metszeni, csipkézni, szinte mindet lehet, de némelyiknél jobban kell vigyázni. Kedvencem, nincs köztük, mindig azt szeretem, amit éppen csinálok.

Tojásdíszítéssel a világon sokfelé, sokan foglalkoznak, de csak nagyon kevésről mondható el, hogy művész. Ki a művész? Mi teszi őt művésszé?

 Ebben szigorú vagyok. Nem az számít, milyen szépen fest. A lényeg a mondanivalója. Az ötlet, hogy mit mond el az alkotás. Közöljön valami olyat, amivel minél több emberhez szólhat. Üzenete legyen – nincs ennél semmi fontosabb! Ha van benne gondolat, azzal az utókornak is üzen. Siker, ha látom a kiállításomat néző vendégemen, hogy belemélyed az egyik darab szemlélésébe, elfelejti, hogy beteg, nincs pénze, csak boldog a szíve, mert megérti, amit az mond, ami őt megérinti. Olyankor úgy érzem, hogy tudok valamit adni az embereknek, ami kikapcsolja őket a jelenből és átrepíti egy csodás világba. Megérti, hogy a szeretet lényege az alázat – mindenhez. Amikor nekifogok a munkának, két dolgot kell tudnom. Előbb megnézem, csinált-e már valaki olyat, vagy sem. Ha igen, akkor én már nem fogok neki. A másik pedig, hogy minden porcikámban érezzem: nem fogom tudni megcsinálni! A meg nem valósítható álmaim megvalósítása érdekel!

 Ott vagyok a világ öt legjobbja között. Korea, Kanada, Kína, Argentína művészeivel találkoztam Dubaiban, 2009-ben. Először 11 meghívottról volt szó, de végül már csak öten voltunk, Európát én képviseltem. Egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is én vagyok a legjobb. Mindannyian több bemutatót tartottunk. Vásároltak is tőlem. Idehaza is megvehető minden díszített tojásom, megrendelhető névre vagy valamilyen alkalomra szóló, különleges, egyedi tojás is. A hímes tojás díszítés témájában, 3 könyvem jelent meg – németül is. Hímes tojás kiállítást hoztam létre, melyet múzeumként emlegetnek és a világ minden tájáról látogatnak; benne 7 olyan alkotásom van strucctojáson, ami a világon egyedülálló darab. Ebből 3 felbecsülhetetlen értékű: 2018-ban készült a Magyar Nemzet tojása, – 2019-ben a Beszélő tojás, 2023-ban pedig a Világunk tojása. Ez a három a mai napig, így együtt még soha sehol nem volt látható, ez tehát most egy világpremier!

Az első, a Magyar Nemzet tojása, István királyunk halálának 980. évfordulójára készült. Magyarországot szerettem volna meglepni vele. Amikor bemutattam, 2018-ban még „Az ország tojása” volt a neve. Külföldi magyaroktól érkezett számtalan kérés, ezért változott a neve, ezzel egy sokkal tágabb kapcsolatot fejezhet ki. A Néprajzi Múzeum főigazgatója szakmailag hibátlannak nevezte. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az egyik technika, az általam elnevezett tűszúrás, sehol máshol a világon nem ismert, több mint 3000 szúrás van rajta. A tojáson számos hungarikum is felismerhető, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO Szellemi Világörökség listáján is szerepel. Ezen kívül 16 aranypatkó díszíti, látható rajta történelmünk minden fontos eseménye, 79 motívuma, a képek és jelek, őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét. A második, a „Beszélő tojás”. Őseink jelei vannak rajta, ezeket könyvtárakban kutattam fel. Az alapanyag egy 49 x 44 cm méretű óriási strucctojás. Összesen 348 jelet raktam fel erre a tojásra – hagyományos, batikolt, viaszos eljárással – a jelek között elválasztóként több mint 13 000 darab kis pontocskát alkalmaztam, a magok jelképeként. Van rajta patkó – a szerencse jele – van hétfokú táltos létra, a fordított szívecske sírokon gyakori és békességet jelent. Láthatjuk a tojáson többek közt a kecskekörmöst, kakastaréjost, rúzsást, csillagost, hóvirágost, a tulipánt, a gereblyést, háromszögűt, nyuszi fülest, Mária tenyerét, fenyőágast, keresztest, és még sok más különlegességet. Elkészítettem egy harmincoldalas, írásos, rajzolt magyarázatot is, mely röviden bemutatja a jeleket. A harmadik, a legfrissebb a „Világunk tojása”. Amikor a munkához fogtam, a férjem könyörgött, hogy ne csináljam meg, attól tartott, nem fogják az emberek megérteni. Három évi előkészület után fél év alatt valósult meg. Elkészítésével az volt a célom, hogy legyen egyetlen olyan egyetemes alkotás, ami a világ minden egyes emberéhez szól, hatalmas tudásanyagot közvetítve rólunk: Emberekről – Embereknek. Bárki, aki ránéz, értse meg: segítsük egymást és féltőn óvjuk bolygónkat! Figyelmeztet bennünket, hogy nagyon rosszul élünk. LEGeket igyekeztem, megjeleníteni rajta. A Földön valaha élt 40 legkiemelkedőbb embert, a világ 14 legnagyobb vallását, a Világ 14 legszebb építményét és természeti csodáit. A minták elhelyezkedése a Föld mozgását követi: elliptikus alakban jelennek meg. Ez a tojás nemcsak azért drága, mert csodálatos kézimunkák és gondolatok sokasága van rajta. Jól meghatározható helyeken, tizenhat darab – aranyba foglalt – gyémánt ékesíti! Az arany a régi tanítások szerint bölcsességet ad, a gyémánt megmutatja a helyes utat; soha nem volt az emberiségnek nagyobb szüksége ezeknek az erényeknek a gyakorlására és birtoklására, mint most!

Összefoglalva az eddigieket, talán elmondhatom: életem reményt mutat az elesetteknek arra, hogy a legnagyobb szegénységből is fel lehet emelkedni a boldogságig, a világhírnévig. Van mód eljutni a legmélyebből a legmagasabbra! Ma kiegyensúlyozott, boldog embernek érzem magam.