Három központi intézmény ellenőrzését zárta le az ÁSZ
9 perc olvasás
A központi alrendszer egyes intézményeinek ellenőrzése keretében lezárult a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése. Az ÁSZ javaslatai alapján az ellenőrzötteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
A központi alrendszer egyes intézményeinek ellenőrzése keretében lezárult a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzése. Az ÁSZ javaslatai alapján az ellenőrzötteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Az ellenőrzések tervezése során az ÁSZ kiemelten fókuszál a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és az államadósságra ható területekre, illetve a közfeladatokat ellátó, közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére. Az ÁSZ törekszik arra, hogy a közpénzügyi kockázatokat hordozó, kiemelt társadalmi jelentőségű, vagy korábban ellenőrizetlen területeken, szervezeteknél végezzen ellenőrzéseket.
A központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban. Éppen ezért kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásukkal, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni. Mindezek indokolják a központi alrendszer intézményeinek számvevőszéki ellenőrzését.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása részben volt szabályszerű, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében megfelelt az előírásoknak.
A NIIFI a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programmal kapcsolatos fejlesztési és működtetési feladatok ellátásáért felelős központi intézet, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. november 1-én alapított. Meghatározó szerepet tölt be a legújabb hálózati technológiák magyarországi fejlesztésében és alkalmazásában, az informatikai infrastruktúra országos fejlődésében. A NIIFI feladatstruktúrája az ellenőrzött időszakban három alkalommal változott. A 2013. évi költségvetési törvény a NIIFI kiadási előirányzatának főösszegét 1549,2 millió, költségvetési támogatását 835,9 millió, intézményi működési bevételi előirányzatát 713,3 millió Ft-ban határozta meg.
Az irányító szervek (a közlekedésért felelős minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az MTA elnöke, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) alapítói, irányító szervi és ellenőrzési feladataikat részben gyakorolták szabályszerűen, az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz kapcsolódó követelményeket kialakították, azonban azokhoz kapcsolódóan ellenőrzést nem végeztek.
A belső kontrollrendszer elemei közül a kontrolltevékenység és a monitoring rendszer részben, a kontrollkörnyezet kialakítása és működtetése, a kockázatkezelési rendszer, valamint az információs és kommunikációs rendszer összességében szabályszerűen működött az ellenőrzött időszakban.
A pénzügyi gazdálkodás területén a kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó kulcskontrollok működése 2008-2011 között részben volt szabályszerű. A kulcskontrollok nem szabályszerű működése a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzés hiányosságát jelzi. A számviteli elszámolás tekintetében az ÁSZ nem tárt fel szabálytalanságot.
A vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatok hiányosak voltak, a leltározás végrehajtása az előírásoknak részben felelt meg. Az üzemeltetésre átadott eszközök mérlegben kimutatott értékét nem az üzemeltetést végző intézmények által készített leltárral támasztották alá. A leltárak adattartalma szabálytalan volt, mert nem szigorú számadású nyomtatványokat alkalmaztak, továbbá a leltárfelvételi ívekről hiányzott a leltározott eszköz leltári száma, értéke. A megállapított leltártöbbletek okait tételesen nem vizsgálták, mivel azok a számítástechnikai eszközök perifériáinak megbontásából adódtak.
Az ÁSZ a NIIFI igazgatójának, valamint a nemzeti fejlesztési miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál 2008 és 2013 között javult a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűsége, valamint a pénzügyi gazdálkodás szabályozottsága. A vagyongazdálkodási tevékenység szabályozottsága pedig részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A KEKKH az elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatokért, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatokért felelős központi hivatal, amelyet a Magyar Köztársaság Kormánya 2007. január 1-jei hatállyal alapított. A KEKKH könyvviteli mérleg szerinti vagyona az ellenőrzött időszakban 18 856,7 millió Ft-ról 21 259,1 millió Ft-ra változott.
Az irányító szerv alapítói, irányítószervi és ellenőrzési jogosultságait összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően gyakorolta. Az ellenőrzés az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények kialakításában és az ellenőrzési kötelezettség teljesítésében tárt fel hiányosságot. A KEKKH 2008-ban nem rendelkezett SZMSZ-el, így nem volt szabályozás a feladatkörök meghatározására és a felelősségi körök elhatárolására. A belső kontrollrendszer elemei közül egyedül a kockázatkezelési rendszer kialakítása nem valósult meg a teljes ellenőrzött időszakban, de hiányosságokat a további pilléreknél is tárt fel az ellenőrzés.
2008-2009-ben a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, a kulcskontrollok működése nem volt megfelelő, később azonban azokat megfelelően gyakorolták. Az előirányzat-módosítások megfeleltek az előírásoknak. Kockázatot azonosított az ellenőrzés a kötelezettségvállalással terhelt maradvány felhasználása tekintetében. Az előirányzat-maradvány analitikus nyilvántartása – egy év kivételével – nem egyezett meg a jóváhagyott előirányzat-maradvány összegével.
A számviteli politika és kapcsolódó szabályzatai megfelelő keretet biztosítottak a vagyonváltozások könyvviteli elszámolásához, azonban az önköltség-számítási szabályzat nem tartalmazta az önköltség számítás alapjául szolgáló és a tevékenységekre vonatkozó bekerülési érték meghatározásának módját. Az eszközök és források értékének megállapításánál, nyilvántartásánál a jogszabályi előírásokat részben tartották be. A leltárkészítés és kiértékelés módja nem felelt meg az előírásoknak. Az értékvesztést nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolták el. További hiányosságot tárt fel az ellenőrzés az aktív és passzív pénzügyi elszámolásoknál a főkönyv és az analitika közötti egyezőség tekintetében.
Az ÁSZ a belügyminiszternek, valamint az KEKKH elnökének fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzése
Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2008 és 2013 közötti pénzügyi- és vagyongazdálkodása kisebb hiányosságok mellett szabályszerű volt. Az intézmény a belső kontrollrendszerét összességében szabályszerűen alakította ki és működtette.
A NÉBIH önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. A Kormány által kijelölt feladatai a 2007-es alapítását követően számos alkalommal változtak. A NÉBIH a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen.
A szabályszerű gazdálkodáshoz szükséges követelményeket az irányítószervi feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztérium kialakította, azokat számon kérte, ellenőrizte. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz azonban a minisztérium nem határozott meg mérhető teljesítmény-követelményeket.
Belső kontrollrendszerét a NÉBIH összességében szabályszerűen kialakította és működtette, amely során érvényesültek az integritással kapcsolatos elvárások. Az erőforrásokkal való szabályszerű gazdálkodáshoz szükséges követelményeket szintén kialakították, a feltárt hibák nem gyakoroltak lényeges hatást a kontrollok működésére. Hiányosságokat állapított meg az ÁSZ a belső szabályozásokkal, a kockázatkezelési rendszer kialakításával és működtetésével, a belső és külső ellenőrzések megállapításai és javaslatai alapján készített intézkedési tervek végrehajtásával, valamint az ellenőrzések nyilvántartásával kapcsolatban. A gazdálkodás folyamatában a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeket nem alakították ki és nem alkalmazták.
A NÉBIH pénzügyi- és vagyongazdálkodásának szabályszerűsége megfelelő, fizetőképessége biztosított volt. Az operatív gazdálkodási jogkörök működtetése mellett az intézményi hatáskörű előirányzat-változtatásoknál, a leltározás szabályozásánál és végrehajtásánál, az eszközök üzemeltetésre, kezelésre történt átadásánál, valamint a bérbeadásánál tárt fel hiányosságokat az ÁSZ. A kiadások teljesítésénél a kulcskontrollok működésének szabályszerűsége összességében javult.
Az ÁSZ a földművelésügyi miniszternek és a NÉBIH elnökének fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
