HAZATÉRT EGY SZELET A DOHNÁNYI-HAGYATÉKBÓL

Az Erdődy-palotaFelbecsülhetetlen értékű dokumentumokat hoztak haza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Programjának kutatói a magyar és az egyetemes zeneművészet meghatározó alakja, Dohnányi Ernő (1877-1960) hagyatékából – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) Zenetudományi Intézetének igazgatója és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. Az ügynek különös aktualitást ad Dohnányi halálának 55. évfordulója, a Zenetudományi Intézet és Múzeum 40 éves megalapítása és a várbeli Erdődy-palotába költözése éppen 30 évvel ezelőtt.

Az Erdődy-palotaFelbecsülhetetlen értékű dokumentumokat hoztak haza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Programjának kutatói a magyar és az egyetemes zeneművészet meghatározó alakja, Dohnányi Ernő (1877-1960) hagyatékából – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) Zenetudományi Intézetének igazgatója és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. Az ügynek különös aktualitást ad Dohnányi halálának 55. évfordulója, a Zenetudományi Intézet és Múzeum 40 éves megalapítása és a várbeli Erdődy-palotába költözése éppen 30 évvel ezelőtt.

   Balatoni Monika, az új Külgazgasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciáért felelős államtitkára (korábban az EMMI államtitkára volt) később is feladatának fogja tekinteni, hogy a magyar diplomácia segítse a még külföldön lévő hagyatékok darabjainak megszerzését. Ebben segítségére van Batta András kormánybiztos, akinek feladata zenei gyökereink feltérképezése a világban.

Dalos Anna

A nemzetközileg elismert akadémiai Lendület Program egyik csoportja, a 20-21. századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport az MTA BTK Zenetudományi Intézetében működik Dalos Anna zenetörténész vezetésével, Bíró Viola kutatóval és Kusz Veronika Dohnányi-szakértővel. Ők gondoskodtak a hagyatéki lista összeállításáról a floridai Tallahassee-ban, Dohnányi egykori otthonában, és szervezték meg a hazaszállítást. Így válhat majd a hagyaték jelentős része itthon is kutathatóvá.

Kisebb tárgyak

Dohnányi Ernő mostohaunokája, Sean Ernst McGlynn már 2006-ban Magyarországra küldött egy kisebb részt, a többit letétbe helyezte a Florida State University-n, ahol a zongoraművész-zeneszerző tanított. Az unoka most úgy határozott, hogy a tulajdonában lévő Dohnányi-házban őrzött többi darabtól is megválik. Dalos Annával folytatott tárgyalásainak eredményeképpen levelezések, albumokba ragasztott fényképek százai, határidőnaplója, harmadik felesége, Zachár Ilona írásai, könyvek, kották, zongorabillentyűzet kivágat, használati tárgyak (kulcs, körömreszelő, aktatáska), a művész utolsó másfél évtizedének nálunk ismeretlen termése, illetve a még itthonról elvitt darabok láthatók jelenleg három ideiglenes vitrinben.

Születésnap Kaliforniában

Zachár Ilona írónő

Határidő napló: Szálasi 1944-ben magához rendelte Dohnányit

A Zenetudományi Intézet 2014. október elsejétől szeretné bemutatni az egész anyagot a nagyközönségnek. Addig folyik a digitalizálás és a feldolgozás, hogy a kutatók számára bármikor elemezhető legyen. A Florida State University-ben maradt emlékeket a magyar állam szándékozik megvenni. (Úgy tudjuk, 60 ezer dollárt kérnek érte, a hazaszállítást a Lendület Program oldja meg 700 ezer forintból, amihez az NKA 310 ezer forinttal járul hozzá.) A csodagyerek Dohnányi ifjúkori alkotásait, kéziratait a British Library (brit nemzeti könyvtár) őrzi. A negyedik rész az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában, vagyis megfelelő helyen található. A Zenetudományi Intézet megújult honlapján (www.zti.hu) készülnek a Dohnányival kapcsolatos újabb kutatási eredmények.

Dohnányi két fia – már nem élnek

A magyar zenészeket iskoláik emelték a magasba. A magyar zene és a zenetanítás brand lett a nagyvilágban. Tanártása, Bartók Béla szerint Dohnányinak köszönhető a zene széles elterjesztése. Már fiatalon zongoraművészként, zeneszerzőként, karmesterként és tanárként vált híressé. Leghazafiasabb tette az Erkel Ferenc megzenésítette Himnusz átdolgozása 1938-ban, amit a mai napig így ismerünk.

Levél Tallahassee-ből

A hagyatékot látva mégis erőt vesz rajtunk a keserűség, amit Dohnányi is átélt, miután itthonról távozott 1945-ben. Ausztriában nyomorgott, azután Argentinába ment, de nem talált hazára, hangversenyekre nem volt szükség akkoriban. 1949-ben telepedett le Floridában, és ott élt haláláig, 1960-ig, mint a zongora- és a zeneszerzés professzora. Honvágyáról mesélnek a szerzeményei. Eközben itthon az eltávozottakat besározták, igaztalanul megvádolták, háborús bűnösnek nyilvánították, az Egyesült Államoktól még a kiadatását is kérték. Itt láthatjuk most tanártársa, Weiner Leó levelét, amiben a védelmére kelt, ám Dohnányit mégsem rehabilitálták. Csak 1990-ben tüntették ki posztumusz Kossuth-díjjal.

Eléggé tipikus 20. századi történet, hogy egy kimagasló egyéniség rossz időben, rossz helyre született.

DOBI ILDIKÓ