A címertan, más néven heraldika a történettudomány része. Fontos rész lehet, mert könyvtárnyi irodalma van. A Molnár-Németh-Voit szerkesztette Művészettörténeti ABC. hét oldalon foglalkozik a címerekkel, címertannal, ugyanakkor az ókori görög művészettel egyetlen oldalon. Csak címerpajzsból hetvenfélét sorol fel.

A címertan, más néven heraldika a történettudomány része. Fontos rész lehet, mert könyvtárnyi irodalma van. A Molnár-Németh-Voit szerkesztette Művészettörténeti ABC. hét oldalon foglalkozik a címerekkel, címertannal, ugyanakkor az ókori görög művészettel egyetlen oldalon. Csak címerpajzsból hetvenfélét sorol fel.

   Kiemelkedő része a heraldikának az országok címerei. Ebből a szempontból Magyarország bekerülhet a Guinness Rekordok Könyvébe. Az utolsó száz évben címerünk kilencszer változott. Majdnem tízszer, de az Alaptörvénybe végül is nem került be a tizedik. Tekintsük át címereinket az elmúlt  száz évben.

   1916-1918. között az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában természetesen külön címerünk volt. A Magyar Királyság címere alappajzsból és szívpajzsból állt. Az alappajzs négy része Horvátországot, Dalmáciát, Szlavóniát és Erdélyt jelezte. Akkoriban politikusaink szívesen hívták országunkat Magyar Birodalomnak.

   1918-1919. Az első világháború utáni I. Magyar Köztársaság a Kossuth-címert választotta jelképének, a címerpajzsot körívek határolták. A Tanácsköztársaság ezen nem változtatott, bár a sarló és kalapács címerhez való illesztése felmerült. Érdekesség, hogy Ausztria címerében a sas karmai között sarlót és kalapácsot tart.

   1920-1944. A Horthy-rendszer címere a Kossuth címeren nyugvó Szent Korona, elvégre Magyar Királyság voltunk. Igaz, király nélkül, de voltak arra kísérletek, hogy a kormányzót királlyá koronázzák. Egyes történészek szerint a négy piros csík a Duna, Tisza, Dráva, Száva folyók, a hármashalom pedig Tátra, Mátra, Fátra hegységek   jelképei.

   1944.október 15. és 1945.márciusa között Magyarország jelképe a nyilaskeresztes Szálasi-címer. A nemzetvezetőnek volt arra gondja, hogy néhány hónapos uralma alatt a címert is megváltoztassa. Majd újra a Horthy címer állt vissza.

   1945. november 4.-én megtartották a nemzetgyűlési választásokat. A Parlamentbe bekerült pártok törvénybe iktatták a II. Magyar Köztársaságot és visszaállították a Kossuth-címert. Az új Alkotmány ezt eltörölte

   1946.auguszutus 20.-1956.október 30. Nevezzük Rákosi címernek. A Szovjetunió tagállamainak mintájára készült nagy vörös csillaggal, kis nemzetiszínű szalaggal és búzakalász-kalapács motívummal.

   A forradalom egyik követelése volt a Kossuth-címer visszaállítása. Meg is történt, 1956. október 30-1957. május 23. között  újra ez volt a címerünk. Amikor Kádár János 1957 tavaszán Moszkvában járt, államfőnek kijáró ceremóniával fogadták, a repülőtér Kossuth-címeres zászlókkal volt tele. Hiába, a protokoll az protokoll, még a diktatúrákban is.

   1957.május 23-1990.július 11. Nevezzük Kádár-címernek. Már kevésbé hasonlít a Szovjetunió tagállamainak címerére. Kisebb a vörös csillag, nagyobb a piros-fehér-zöld szalag, sarló és kalapács sehol.

   1990-2016. Rendszerváltás és III. Magyar Köztársaság. Ismét a Kossuth-címeren nyugvó Szent Korona. Széleskörű közvélemény kutatás alapján szavazta meg az Országgyűlés. (Az eldöntendő kérdés az volt, hogy koronával, vagy anélkül.) 2011-ben majdnem új címerünk lett babérkoszorúval, végül az Alaptörvény a szentkoronás Kossuth címert tartotta meg változatlanul.

   Címereink híven tükrözik történelmünket. Kacskaringós, de a miénk.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük