Huszár László
3 perc olvasás
A BVOP, hazánk büntetés-végrehajtási szervezete katonai rend szerint működik. Itt dolgozik Huszár László, aki 1966-ban született és 44 éves korában Magyarország legfiatalabb dandártábornoka lett. Képzettségére nézve börtönszociológus, Ph.D. doktori fokozattal. A börtönnel való kapcsolata sorkatonasága alatt kezdődött. Előfelvételisként Sándorházáról és Tökölről szabadultakkal került közös laktanyába Nagykanizsán. Saját szavai szerint lenyűgözte, ahogy bajtársai helyre tették magukban a börtönemlékeket.
Pályafutása természetesen egy fogházban kezdődött. Sem a vezetőket, sem az őröket nem érdekelte a diploma, a főnökség mégis felfigyelt arra, hogy a börtönorvoson kívül is akad egyetemet végzett a házban. Ráadásul angolul tárgyalási szinten beszélt, így fél év nevelői szolgálat után már a parancsnokságon kutathatott és kezelhette az intézet nemzetközi kapcsolatait.
A BVOP-nál a kétezres évek elejére sokan mentek nyugdíjba, vagy más pályára, ezért számos poszt megüresedett. A többi közt a Budapesti Fegyház és Börtön (népszerű nevén a „Gyűjtő”) parancsnokának is lejárt a mandátuma. Bökönyi altábornagy, a BVOP vezetője Huszár Lászlót bízta meg a feladattal.
A „Gyűjtő” nagyüzem, nyilatkozta később, több csövön ömlött rám a valóság. Parancsnoki időszakát szerencsésen elkerülték ugyan az igazán kritikus helyzetek, a szökések, lázadások, de a börtön világ kegyetlensége mély nyomokat hagyott benne. A legkeményebb elítéltek mindig azok, akik a bűnözés előtt megjárták a háborút. A kétezres évek elején a magyar börtönökben is ültek „veteránok” az afgán, csecsen és délszláv hadszíntérről. A kötelességből és azon túl is gyilkolók szemébe nézni még börtönparancsnokként sem könnyű. Különösen azért, mert néhány rabról sejtették, hogy súlyosabb dolgokat is elkövetett, mint amiért becsukták, csak nem tudták rájuk bizonyítani. Bizonyos mértékben az elítéltek és az őrök is féltek, a felügyelet biztonságának kérdését újra kellett gondolni. Ráadásul ekkortájt buktak le az első vagyonos fehérgallérosok, akik a pénzükért különleges bánásmódot próbáltak kicsikarni a rács mögött is. „Nem volt egyszerű” – mondta Huszár egy riporternek, elégedjen meg ennyi kommenttel.
2006-ban Irak segítséget kért a magyar Igazságügyi Minisztériumtól a börtönrendészeti képzés feltételeinek kidolgozására. Négyfős magyar „előretolt helyőrség” állt fel Bagdadban. Feladatuk lett fogadni és eligazítani az iraki rendőröket, fegyőröket, bírókat a fogva tartás európai módszereiről..Némi problémát jelentett, hogy kóbor lázadók erősen lőttek rájuk, így mindenhova helikopterrel közlekedtek. Ott tanulta meg, hogy másképp fél az ember egy börtönben csecsen veteránnal szemben ülve, mint aknavetőtűzben, nyolc méterrel a háztetők fölött. Plusz ötvenhárom fok meleg, árnyékban. Huszár Lászlót hazatérte után is nemzetközi feladatokkal bízták meg.
Az Olvasó joggal kérdezheti, miért kísérem figyelemmel egy börtöntábornok életútját? Huszár László édesapjával együtt cserkészkedtem, kirándultam, táboroztam a 252. Kiss József cserkészcsapatban. Az apa Huszár Tibor szociológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Joggal lehet büszke a fiára.
Láng Róbert
