IBM tanulmány harmadszor: a jövő vállalatai
8 perc olvasás
Az IBM és az Economist Intelligence Unit új, közös felmérése során 40 országban, 32 különböző iparág, összesen 1.130 első számú vállalatvezetőjét kérdezték meg, hogy képet lehessen alkotni a folyamatokról, amelyek a vállalatok működését ma befolyásolják, és előre lehessen vetíteni a várható változásokat. A felmérés eredményeit a Jövő vállalata címmel hozták nyilvánosságra. A tanulmányt dr. Paál Péter vezérigazgató ismertette a sajtóbeszélgetés résztvevői előtt 2008.június 18-án.
Az IBM és az Economist Intelligence Unit új, közös felmérése során 40 országban, 32 különböző iparág, összesen 1.130 első számú vállalatvezetőjét kérdezték meg, hogy képet lehessen alkotni a folyamatokról, amelyek a vállalatok működését ma befolyásolják, és előre lehessen vetíteni a várható változásokat. A felmérés eredményeit a Jövő vállalata címmel hozták nyilvánosságra. A tanulmányt dr. Paál Péter vezérigazgató ismertette a sajtóbeszélgetés résztvevői előtt 2008.június 18-án.
A tanulmány megállapításai:
A változások mértéke 2 év alatt megháromszorozódott.10-ből 8 első számú vezető számít mélyreható változásokra és tervez ennek megfelelő lépéseket.Két éven belül a változások kezelésének képessége és a változás mértéke közötti szakadék a háromszorosára nőtt.60%-kal nőtt azoknak a vállalatoknak a száma, akik csak kis mértékben vagy egyáltalán nem tudták kezelni a változásokat.
Az első számú vezetők lehetőséget látnak az új típusú (információs mindenevő) fogyasztói csoportokban.
A vezetők háromnegyede nem fenyegetve érzi magát, hanem éppen lehetőséget lát az egyre nagyobb igényű fogyasztókban.Az első számú vezetők az elkövetkező 3 évben 22%-kal növelik a tudatos fogyasztókra szánt befektetéseket, a piacvezető cégeknél pedig még ennél is nagyobb, 36%-os növekedést terveznek.
A tudatos vásárlókra összpontosító vezetők prioritáslistáján újfajta működési képességek, a teljesebb átláthatóság és új fogyasztói szegmensek szerepelnek. Akár néhány, az internetes blogokban feltűnő vásárlói bejegyzés is óriási hatással lehet egy vállalatra, pozitív és negatív irányban egyaránt. A vezetők pozitívan állnak a fogyasztók társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvárásaihozA fogyasztók növekvő CSR (Corporate Social Responsibility) elvárásaival szemben a vezetők több mint kétharmada pozitívan reagál és innovációt tervez.
A CSR-ra odafigyelő vezetők a fejlesztés alatt álló új termékekre és szolgáltatásokra különös figyelmet fordítanak
A fogyasztó minőségről alkotott elképzelését többé nem pusztán a termék fizikai tulajdonságai alapján alkotja, beletartozik majd az is, hogyan készült a termék, biztonságos-e és megfelel-e a környezetvédelmi és társadalmi elvárásoknak.A felelős magatartásból a vállalatok is profitálnak.
A vezetők a legnagyobb befektetés növelést a CSR területén tervezik, hogy megfeleljenek a fogyasztók elvárásainak.A társadalmi felelősségvállalás előtérbe kerül; még az olyan, luxuscikkeket gyártó cégnek, mint a Louis Vuittonnak a vezetője, Yves Carcelle, elnök-vezérigazgató is úgy nyilatkozik, hogy a luxusipar piacvezetőjeként, jelentős befektetéseikkel példát kell mutatniuk a társadalmi felelősségvállalásban, ebben is élen kell járniuk.
A felmérésből levonható következtetés:gyökeres változások várhatók a vállalatok menedzselési módjában, a jövő vállalata formabontó alakzatot ölt és képes a változásra, a vállalati döntések felelősségteljesen történnek, s a vállalathoz kapcsolódó fogyasztókat bevonják a fejlesztésekbe, magára a vállalat működésére pedig az integráltság lesz a jellemző.
A jövő vállalata működésének sarokpontjai:
-Változni és változtatni
A tanulmány szerint, a vezérigazgatók 83%-a mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövőben, ezért jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik.
A jövő vállalata a piaci környezet változásainak megfelelő értékelésével és kezelésével maga is gyors és sikeres átalakulásra lesz képes; nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja el a változásokat, hanem azok élére áll.
Megfelelő kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetőségeket helyezi a működés középpontjába.
Az adaptív működéshez alapvető jelentőségű követelmény a tehetséges és képzett munkatársak megléte, belőlük a vállalatigazgatók egyöntetű véleménye szerint hiány van.
A két évvel korábbi felmérés még azt mutatta, hogy a vezérigazgatókat elsősorban a piac átrendeződése, a versenytársak akciói és a vásárlói szokások változásai foglalkoztatták, ma viszont már egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelő tudásbázis kiépítését tartják.
-Együtt élni az ügyfelekkel
A fogyasztók egyre igényesebbek, tudatosan és célzottan képesek összehasonlítani a kínálatban szereplő termékeket, véleményük ismerete nagy jelentőségű, ezért csak az ügyfelekkel való elmélyült együttműködés és kommunikáció eredményezhet olyan innovatív megoldásokat, amelyek sikert aratnak a piacon.
A CEO-k (Chief Executive Officer: elnök-vezérigazgató) fele újfajta árazási modellen is gondolkodik; ennek már nem a költség a meghatározó eleme, hanem sokkal inkább az, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás milyen értéket jelent a vevő számára. A jól informált, kritikus, ugyanakkor együttműködő ügyfél lesz a menedzserek partnere.
Két új, meghatározó fogyasztói típust, az „információs mindenevőt" és a szociálisan érzékenyt kell majd kiszolgálni. Az „információs mindenevők" minden új típusú információra nyitottak és gyakran az interneten osztják meg tapasztalataikat. Befolyásolni képesek a piacot, nagyfokú rugalmasságot követelnek attól a szolgáltatótól, amelyiknek fizetnek.
A másik típus, a szociálisan érzékeny fogyasztó, aki egyre inkább elvárja a felelősségvállalást. Jellemző, hogy tudatosan olyan cégtől vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalomnak is hasznos tagja legyen. A vállalatvezetők átlagosan 25%-al fogják növelni társadalmi felelősségvállalásra fordított befektetéseiket a következő három év alatt.
-Részt venni, nem egyszerűen csak adakozni
A jövő vállalatát nem csak emberbaráti és megfelelési kényszer vezérli amikor társadalmi programokat folytat; minden cselekedetében és döntésében meghatározó faktor lesz a társadalmi, környezeti hatások felmérése.
A vállalatvezetők nagy része fel kell, hogy ismerje, az általa vezetett cég ezer szállal kötődik a körülötte lévő emberi és természeti környezethez, ezért szervezetét nem tekintheti elkülönült egységnek. Így hát biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal.
-Integrálni, földrajzi határoktól függetlenül
A tanulmány szerint a vállalatvezetők intenzívebb és szélesebb körű globális, illetve határokon átívelő együttműködést kívánnak megvalósítani. A vezérigazgatók 75%-a új piacokra akar belépni, s 66%-uk tervez akvizíciókat, illetve összeolvadást. E lépések nem a hierarchia-rendszer építését, hanem a rendelkezésre álló tudás és eszközök megoszthatóságát biztosítják. Így képesek erőforrásaikat mindig az adott feladattól függő módon, a megfelelő helyen és időben, hatékonyan bevetni.
Az integráción belül növekszik a feltörekvő piacok szerepe; az új befektetések negyedét tervezik ezekre a területekre, s a növekvő piacokra irányuló tőkeexport 3 év alatt várhatóan 18%-al nő majd.
A tanulmányról:
- -az IBM 2002-es kezdéssel, kétévente hajt végre globális CEO kutatást,
- -az idei tanulmány 1.130 első számú vállalatvezető, illetve vezető köztisztviselő megkérdezésével készült,
- -a megkérdezettek 90%-a 50 ezer főnél nagyobb létszámú céget vezet,
- -a megkérdezések 95%-a személyes megkereséssel zajlott.
Hazai vonatkozások:
Hogyan lehet sikeres az ország az új környezetben?
– A vállalatok változtatásra való képességét elősegítő szabályozási környezetet kell létrehozni deregulációval, az adminisztráció egyszerűsítésével, integrált elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal.
– Felelősségteljes üzletmenetre van szükség, amely megnyilvánul a legális foglalkoztatásban, az adózásban, a minőségre törekvésben, a környezet megóvásában.
– Szükséges a vállalatok hajlandósága a megújulásra.
– A korszerű képzésben megvalósításával a szakmai ismeretek mellett a 'soft-skill-ek' fejlesztésére is figyelmet kell fordítani, amelyek magukban foglalják az együttműködési készséget, viselkedést, fellépést, kommunikációt is.
– Növekedésre, a határok átlépésére, más kultúrák elfogadására való hajlandóságra és képességre van szükség.
– A megrendelőkkel, partnerekkel való kapcsolatokban az ügyfél-központúság, a hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítése domináljon.
– A nemzetközi jelenléttel rendelkező magyar vállalatoknak globálisan integrálniuk kell működésüket (egységes folyamatokra, egységes brand-ekre, egységes értékek mentén való gondolkodásra, globális termékportfólióra van szükség).
http://ibm.com/enterpriseofthefuture
Harmat Lajos
