Az  IBM és az  Economist Intelligence Unit   új, közös felmérése során 40 országban, 32 különböző iparág, összesen 1.130  első számú vállalatvezetőjét kérdezték meg, hogy képet lehessen alkotni a folyamatokról, amelyek a vállalatok működését ma befolyásolják, és előre lehessen vetíteni a várható változásokat.  A felmérés eredményeit a  Jövő vállalata  címmel hozták nyilvánosságra. A tanulmányt dr. Paál Péter vezérigazgató ismertette a sajtóbeszélgetés résztvevői előtt 2008.június 18-án.

 

Az  IBM és az  Economist Intelligence Unit   új, közös felmérése során 40 országban, 32 különböző iparág, összesen 1.130  első számú vállalatvezetőjét kérdezték meg, hogy képet lehessen alkotni a folyamatokról, amelyek a vállalatok működését ma befolyásolják, és előre lehessen vetíteni a várható változásokat.  A felmérés eredményeit a  Jövő vállalata  címmel hozták nyilvánosságra. A tanulmányt dr. Paál Péter vezérigazgató ismertette a sajtóbeszélgetés résztvevői előtt 2008.június 18-án.

A tanulmány megállapításai:

A változások mértéke 2 év alatt megháromszorozódott.10-ből  8  első számú vezető számít mélyreható változásokra és tervez ennek megfelelő lépéseket.Két éven belül a változások kezelésének képessége és a változás mértéke közötti szakadék a háromszorosára nőtt.60%-kal nőtt azoknak a vállalatoknak a száma, akik csak kis mértékben vagy egyáltalán nem tudták kezelni a változásokat.

Az első számú vezetők lehetőséget látnak az új típusú (információs mindenevő) fogyasztói csoportokban.

A vezetők háromnegyede nem fenyegetve érzi magát, hanem éppen lehetőséget lát az egyre nagyobb igényű fogyasztókban.Az első számú vezetők az elkövetkező 3 évben 22%-kal növelik a tudatos fogyasztókra szánt befektetéseket, a piacvezető cégeknél pedig még ennél is nagyobb, 36%-os növekedést terveznek.

A tudatos vásárlókra összpontosító vezetők prioritáslistáján újfajta működési képességek, a teljesebb átláthatóság és új fogyasztói szegmensek szerepelnek. Akár néhány, az internetes blogokban feltűnő vásárlói bejegyzés is óriási hatással lehet egy vállalatra, pozitív és negatív irányban egyaránt. A vezetők pozitívan állnak a fogyasztók társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvárásaihozA fogyasztók növekvő CSR (Corporate Social Responsibility) elvárásaival szemben a vezetők több mint kétharmada pozitívan reagál és innovációt tervez.

A CSR-ra odafigyelő vezetők a fejlesztés alatt álló új termékekre  és szolgáltatásokra különös figyelmet fordítanak

A fogyasztó minőségről alkotott elképzelését többé nem pusztán a termék fizikai tulajdonságai alapján alkotja,  beletartozik majd az is, hogyan készült a termék,  biztonságos-e és megfelel-e a környezetvédelmi és társadalmi elvárásoknak.A felelős magatartásból a vállalatok is profitálnak.

A vezetők a legnagyobb befektetés növelést a CSR területén tervezik, hogy megfeleljenek a fogyasztók elvárásainak.A társadalmi felelősségvállalás előtérbe kerül;  még az olyan, luxuscikkeket gyártó cégnek, mint a  Louis Vuittonnak a vezetője, Yves Carcelle, elnök-vezérigazgató is úgy nyilatkozik, hogy a luxusipar piacvezetőjeként, jelentős befektetéseikkel példát kell mutatniuk a társadalmi felelősségvállalásban, ebben is élen kell járniuk.

A felmérésből levonható következtetés:gyökeres változások várhatók a vállalatok menedzselési módjában, a jövő vállalata formabontó alakzatot ölt és képes a változásra, a vállalati döntések felelősségteljesen történnek,  s a vállalathoz kapcsolódó fogyasztókat bevonják a fejlesztésekbe, magára a vállalat működésére pedig az integráltság lesz a jellemző.

A jövő vállalata működésének sarokpontjai:

-Változni és változtatni

A tanulmány szerint, a vezérigazgatók 83%-a mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövőben, ezért jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. 

A jövő vállalata a piaci környezet változásainak megfelelő értékelésével és kezelésével maga is gyors és sikeres átalakulásra lesz képes;  nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja el a változásokat, hanem azok élére áll.

Megfelelő kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetőségeket helyezi a működés középpontjába. 

Az adaptív működéshez alapvető jelentőségű követelmény a tehetséges és képzett munkatársak megléte, belőlük a vállalatigazgatók egyöntetű véleménye szerint hiány van. 

A két évvel korábbi felmérés még azt mutatta, hogy a vezérigazgatókat elsősorban a piac átrendeződése, a versenytársak akciói és a vásárlói szokások változásai foglalkoztatták, ma viszont már egyik legfontosabb tevékenységüknek a  megfelelő tudásbázis  kiépítését tartják.

-Együtt élni az ügyfelekkel

A fogyasztók egyre igényesebbek, tudatosan és célzottan képesek összehasonlítani a kínálatban szereplő termékeket, véleményük ismerete nagy jelentőségű,  ezért csak az ügyfelekkel való elmélyült együttműködés és kommunikáció eredményezhet olyan innovatív megoldásokat, amelyek sikert aratnak a piacon.

A CEO-k  (Chief Executive Officer: elnök-vezérigazgató)  fele újfajta árazási modellen is gondolkodik;  ennek már nem a költség a meghatározó eleme, hanem sokkal inkább az, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás milyen értéket jelent a vevő számára.  A jól informált, kritikus, ugyanakkor együttműködő ügyfél lesz a menedzserek partnere.

Két új, meghatározó fogyasztói típust, az „információs mindenevőt" és a szociálisan érzékenyt kell majd kiszolgálni. Az „információs mindenevők" minden új típusú információra nyitottak és gyakran az interneten osztják meg tapasztalataikat.  Befolyásolni képesek a piacot,  nagyfokú rugalmasságot követelnek attól a szolgáltatótól, amelyiknek fizetnek. 

A másik típus, a szociálisan érzékeny fogyasztó, aki egyre inkább elvárja a felelősségvállalást.  Jellemző, hogy tudatosan olyan cégtől vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalomnak is hasznos tagja legyen.  A vállalatvezetők átlagosan 25%-al fogják növelni társadalmi felelősségvállalásra fordított befektetéseiket a következő három év alatt.

-Részt venni, nem egyszerűen csak adakozni

A jövő vállalatát nem csak emberbaráti és megfelelési kényszer vezérli amikor társadalmi programokat folytat; minden cselekedetében és döntésében meghatározó faktor lesz a társadalmi, környezeti hatások felmérése.

A vállalatvezetők nagy része fel kell, hogy ismerje, az általa vezetett cég ezer szállal kötődik a körülötte lévő emberi és természeti környezethez, ezért szervezetét nem tekintheti elkülönült egységnek.  Így hát biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal.

-Integrálni, földrajzi határoktól függetlenül

A tanulmány szerint a vállalatvezetők intenzívebb és szélesebb körű globális, illetve határokon átívelő együttműködést kívánnak megvalósítani.  A vezérigazgatók 75%-a új piacokra akar belépni, s 66%-uk tervez akvizíciókat, illetve összeolvadást.  E lépések nem a hierarchia-rendszer építését, hanem a rendelkezésre álló tudás és eszközök megoszthatóságát biztosítják.  Így képesek erőforrásaikat mindig az adott feladattól függő módon, a megfelelő helyen és időben, hatékonyan bevetni. 

Az integráción belül növekszik a feltörekvő piacok szerepe;   az új befektetések negyedét tervezik ezekre a területekre, s a növekvő piacokra irányuló tőkeexport 3 év alatt várhatóan 18%-al nő majd.

A tanulmányról:

  • -az IBM 2002-es kezdéssel, kétévente hajt végre globális CEO kutatást,
  • -az idei tanulmány 1.130 első számú vállalatvezető, illetve vezető köztisztviselő megkérdezésével készült,
  • -a megkérdezettek 90%-a 50 ezer főnél nagyobb létszámú céget vezet,
  • -a megkérdezések 95%-a személyes megkereséssel zajlott.

Hazai vonatkozások:

Hogyan lehet sikeres az ország az új környezetben?

– A vállalatok változtatásra való képességét elősegítő szabályozási környezetet kell létrehozni deregulációval, az adminisztráció egyszerűsítésével,  integrált elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal.

– Felelősségteljes üzletmenetre van szükség, amely megnyilvánul a legális foglalkoztatásban, az adózásban, a minőségre törekvésben, a környezet megóvásában.

– Szükséges a vállalatok hajlandósága a megújulásra.

– A korszerű képzésben megvalósításával a szakmai ismeretek mellett a 'soft-skill-ek' fejlesztésére is figyelmet kell fordítani,  amelyek magukban foglalják az együttműködési készséget, viselkedést, fellépést, kommunikációt is.

– Növekedésre, a határok átlépésére, más kultúrák elfogadására való hajlandóságra és képességre van szükség.

– A megrendelőkkel, partnerekkel való kapcsolatokban az ügyfél-központúság, a hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítése domináljon.

– A nemzetközi jelenléttel rendelkező magyar vállalatoknak globálisan integrálniuk kell működésüket (egységes folyamatokra, egységes brand-ekre, egységes értékek mentén való gondolkodásra, globális termékportfólióra van szükség).

http://ibm.com/hu

http://ibm.com/enterpriseofthefuture 

http://www.eiu.com/ 

http://www.louisvuitton.com/ 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük