Várva Várt Adóslista! - A Fizetőképességet A Pozitív, A Fizetőkészséget A Negatív Adósnyilvántartás Tükrözi

Magyarországon a pozitív adóslista bevezetésének gondolata először 2002-ben merült fel, s még azóta sem létezik. A külföldi tapasztalatok alapján azt láthatjuk, hogy a pozitív lista létrehozása hozzájárulhat a bankok kockázati kitettségének mérsékléséhez, a pénzügyi rendszer stabilitásához.

„Az adatszolgáltatók számára egyértelműen a pozitív adóslista hordoz több információt és jelent nagyobb biztonságot a kockázatok megítélésében.„- emeli ki Hegedűs Éva, a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója. A Lízingszövetség szerint is fontos lenne a pozitív adóslista létrejötte, hiszen a lízingcégek ügyfeleikkel sokszor csak a finanszírozott eszközök forgalmazóin keresztül kerülnek kapcsolatba. A pozitív lista a kockázati felár csökkenését is lehetővé tenné, ami az ügyfelek számára is fontos szempont.

Az adóslisták a hitelezés biztonságát hivatottak szolgálni, s tartalmuk alapján pozitív, illetve negatív csoportba sorolhatóak. A negatív lista azon adósok adatait tartalmazza, akik valamilyen mértékben elmulasztották adósi kötelezettségeiket, vagy vétettek a hitelezési szabályok ellen. A pozitív, vagy teljes körű lista ezzel szemben minden olyan adós adatait mutatja, aki hitelt vett fel valamely pénzügyi intézménytől – azaz az adóslista adatszolgáltatóitól. „Az adatszolgáltatók számára egyértelműen a pozitív adóslista hordoz több információt és jelent nagyobb biztonságot a kockázatok megítélésében „- emeli ki Hegedűs Éva a BG Hitel és Lízing vezérigazgatója.

A Lízingszövetség véleménye szerint is fontos lenne a pozitív adóslista létrejötte, hiszen a lízingcégek ügyfeleikkel sokszor csak a finanszírozott eszközök forgalmazóin keresztül kerülnek kapcsolatba. „Az önkéntes adatszolgáltatás esetén is célszerű elérni, hogy legalább a finanszírozott ügyfelek 50%-a szerepeljen az adatbázisban. A tapasztalatok szerint az ügyfelek 98-99%-a hozzájárul az adatai közzétételéhez, ezért egy ilyen típusú adatbázis visszamenőleges adatfeltöltéssel már 1 év után releváns információkat tud szolgáltatni a finanszírozók felé.„hangsúlyozta Lévai Gábor a Lízingszövetség főtitkára.

Gyakorlati példák külföldön

A listák kialakítása a nemzetközi tapasztalatok szerint kötelező jelleggel, vagy piaci alapon is megtörténhet. A kötelező adósnyilvántartások tagjait törvényben előírt feltételek kötelezik az adatszolgáltatásra, és a tagok számára – szintén szabályozottan – hozzáférhetőek a központi rendszerben tárolt adatok. A piaci alapon működő adósnyilvántartások – vagy credit bürók – tagjai önszántukból, és jól felfogott érdekből szolgáltatnak adatot a központi rendszernek. Mind a kötelező, mind a piaci hitelnyilvántartó rendszerek referenciákat nyújtanak tagjaiknak az ügyfelek hiteleiről, így segítve az adott hitelügylet kockázatának elbírálását, s növelve a hitelezés biztonságát. A gyakorlatban létezik példa egy országon belül párhuzamosan működő piaci és kötelező jellegű adósnyilvántartó rendszerek létezésére, és vannak példák csak piaci és csak kötelező rendszerekre is. Az adóslisták szervezési módja nem befolyásolja működési céljukat, maximum hatékonyságuk lehet eltérő. Az adósnyilvántartó rendszerek a tagok kockázatkezelési céljai mellett felügyeleti szerveknek, és statisztikai célokra nyújtanak információt.

Az Európai Unió minden országában működik valamilyen hitelnyilvántartó rendszer. A pozitív adóslista használata a gyakorlatban is elterjedt Európa szerte, az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Belgiumban és Olaszországban működik pozitív adós-nyilvántartási rendszer.

A credit bürók leginkább a kötelező nyilvántartások hiányában jöttek létre. Angliában például nincs kötelező hitelnyilvántartó rendszer, ezért piaci alapon szerveződő adósnyilvántartás működik, s ugyanez a helyzet Görögországban is. Az Egyesült Királyságban párhuzamosan több pozitív adóslista is létezik. Ausztriában és Németországban a kötelező nyilvántartó rendszer magas küszöbértékeket szab meg az adatszolgáltatáshoz, ezért a credit bürók, a kimaradó információkat összegyűjtve sikeresen működhetnek.

Pozitív adóslista Magyarországon

Magyarországon először 2002-ben merült fel a pozitív adóslista létrehozásának gondolata a Bankszövetség és a Jegybank részéről. A teljes körű adósnyilvántartás mellett szólt a 2001-ben bevezetett állami kamattámogatás hatására jelentősen fellendült lakossági jelzáloghitelezés is.

A banki adósminősítés egy sarkalatos pontja a hitelkérelmező szabad jövedelme – teljes jövedelmének az a része ami a havi költségek (megélhetési és egyéb adósságszolgálatok) felett megmarad – hiszen ez terhelhető az igényelt hitel törlesztőrészletével. Ez mutatja a hiteligénylő fizetőképességét. A pozitív adósnyilvántartás célja a fizetőképesség megismerése, a fizetőkészséget a negatív nyilvántartás is viszonylag megfelelően tükrözi. A pozitív lista nem teszi feleslegessé a negatív listát, mivel a bankok számára mind a fizetőképesség, mind a fizetőkészség fontos az adósminősítés során. A pozitív lista előnyei egyértelműek a bankok számára, de az alacsonyabb hitelezési kockázat egyéb járulékos hasznot is eredményez. A hitelek megnövekedett biztonsága pénzügyi stabilitást is jelent. Ez főleg olyan esetekben játszhat szerepet, ahol a háztartási eladósodottság mértéke a pénzügyi stabilitást veszélyezteti: a túlzott tehervállalás, és a bedőlt hitelek nemzetgazdasági szinten éreztetik hatásukat. A banki kockázat csökkenésének szintén járulékos hatása a kockázati felár csökkenés, ami a lakosság számára is csökkentett hitelterheket jelent. John M. Barron és Michael Staten a George Town University, Credit Research Centre-ben írt 2000-es tanulmányukban ausztrál és amerikai példák segítségével modelleket állítanak fel a negatív és pozitív adóslistás rendszerek összehasonlítása érdekében. A teljes adósnyilvántartás (negatív és pozitív listák párhuzamos megléte) kisebb törlesztőrészlet mulasztási arányokat, alacsonyabb kockázati felárakat eredményezett. Érdekes, hogy a csak negatív listára támaszkodó modellben jóval nagyobb a hitelkérelmek visszautasítási aránya, a bankok sok „jó adósnak" sem nyújtottak hitelt.

A pozitív lista ellen szóló érvek nem a bankok oldaláról érkeznek, hanem a listára kerülő adósok részéről. A negatív listára egyértelműen azok kerülnek, akik nem tartják be a hitel szerződés szabályait. A pozitív listára viszont a „jól viselkedő" adósok kerülnek fel, ami adatvédelmi és személyiség jogi kérdéseket vet fel. Ezekre az ellenérvekre az önkéntes feliratkozás vagy a nagyon szigorú lekérdezési és adatkezelési szabályok jelenthetik a megoldást.

A magyar pozitív adóslista megalkotása körüli folyamatok és viták 2002-ben indultak el, a Bankszövetség és a Jegybank kezdeményezésére. 2006-ban a pozitív adóslista terve mellé állt a PSZÁF is, és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Lenkovics Barnabás is pozitív véleményt fogalmazott meg a lista felállításáról. Az adatvédelmi biztos azonban ellenezte a lista felállítását, az alkotmányos jogok sérelme miatt. Ennek ellenére 2007 első felében, a pénzügyi szektor bizakodva várta a pozitív adóslista Magyarországi bevezetését.

A jelenlegi magyar adósnyilvántartás

Magyarországon jelenleg egy kötelező, a háztartásokat tekintve negatív adóslista létezik. A Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt. (BISZ) által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) „olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének, és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése." – áll a törvényi megfogalmazásban. A KHR, vagy korábbi, közismertebb nevén a Bankközi Adósnyilvántartó Rendszer (BAR) két fő részre osztható. Az egyik rész a vállalati hiteleket tartja nyílván, a hitelszerződések teljes listás, pozitív listájaként, a fizetésképtelen vállalkozások negatív listán és a felmondott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadási szerződések szintén negatív listán szerepelnek. A másik rész a lakossági hitelekkel foglalkozik. Tartalmazza minden olyan természetes személy adatát, aki hitelt vett fel, de 90 napon túl, a minimálbért meghaladóan nem tett eleget fizetési kötelezettségének. A lakossági rendszer három negatív listás alrendszerre tagolódik, melyek a hitelmulasztásokat, a bankkártya-visszaéléseket, illetve a felróható ügyfélmagatartás miatt elutasított igényeket tartják nyilván. Szokás megkülönböztetni aktív és passzív BAR-os adóst. Az aktív BAR-os élő, a fent részletezett kritériumoknak megfelelő tartozással rendelkezik. A passzív BAR-os bekerült a listára, de tartozását időközben rendezte. A BISZ Rt 5 éven keresztül őrzi meg a lezárt tartozással rendelkezők adatait.

A BAR 1995-ben kezdte meg működését. Ekkor a lista még nem tartalmazta a természetes személyek adatait, csak 1998-ban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) módosítása után került be a lakossági hitelezés is a nyilvántartó rendszerbe. A nyilvántartás szabályzata 2006 elején újból módosult.