ICOMOS-Díj A Sopronbánfalvi Karmelita-pálos Kolostor Rekonstrukciójáért

2011. május 24-én ünnepélyes keretek között helyezték el a közelmúltban elnyert ICOMOS-díj emlékplakettjét a Sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostor épületében, a bejárati ajtó mellett a Recepcióval szemben lévő falon.

A díjat az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága adományozta az egykori sopronbánfalvi pálos-karmelita rendház integrált szemléletű, fenntarthatóságot és a műemléki értékek védelmét szolgáló helyreállításáért, az illeszkedő, új rendeltetés kialakításáért. A plakettet 100.000 forint + Áfáért vásárolta meg a kolostor az alkotótól, Balás Esztertől. Abday Géza Sopron Megyei Jogú Város Közösségi ügyekért felelős alpolgármestere, is jelen volt az eseményen, amikor műemléképület falán Karsai Gábor kolostorigazgató leleplezte a domborművet. Az alpolgármester rövid köszöntőjében elmondta, hogy az ünnepélyes esemény itt a dombtetőn egyben a városnak is örömteli pillanat, hiszen a műemlékekben gazdag város, egy félévvel ezelőtt lett még „gazdagabb" ezzel a szépen felújított épülettel. Gratulált az alpolgármester a díjhoz, és bízik abban, hogy a kolostor működése is hasonlóan sikeres lesz. Öröm számára is, hogy mások is úgy értékelték az itt elvégzett erőfeszítéseket, munkálatokat, hogy most ICOMOS díjban részesítették.

A teljesen korhűen felújított kolostort 2010. november 16-án ünnepélyes megnyitó keretében adták át a nagyközönségnek. Az, hogy fél évvel a megnyitást követően ilyen magas szintű elismerésben részesült, köszönhető egyrészt a műemléképület megújításán dolgozó csapatnak, akik szívvel-lélekkel adták át magukat a projektnek. Másrészt fontos szerepet játszott benne, hogy megvolt az anyagi háttér – a tulajdonos, Kovács Gábor, valamint a Norvég Alap támogatása – mely lehetővé tette a szakszerű és igényes kivitelezést.

A kolostor 2011. március 1-től szálláshelyként, oktatási, elvonulási és meditációs központként működik. Egyének és csoportok a honlapon (www.banfalvakolostor.hu ) és a helyszínen is foglalhatnak szállást, vagy az exkluzív étteremben ebédet, és vacsorát. Az épület működtetését és a szolgáltatásokat egy non profit cég végzi.

A kolostorban az egykori szerzetesi cellákból 23 fürdőszobával berendezett vendégszobát hoztak létre puritán berendezéssel, de a 21. századi igényeknek megfelelően. Az épület része továbbá egy különleges étterem, két meditációs helyiség, kerengők, egy előadó- és konferenciaterem, egy alkotó- és egy kiállító terem, egy könyvtár és további közösségi terek, melyek mind az ide látogatók, itt tartózkodók kényelmét szolgálják.

Az eredeti formáját visszanyert pálos-karmelita kolostornak sikerült olyan új funkciót találni, mely hiánypótló és összhangban van eredeti rendeltetésével. Egyedülálló elvonulási, oktatási és meditációs központtá alakították az épületet, melyhez a kolostor hangulata, puritán egyszerűsége tökéletes környezetet biztosít, miközben az épület szellemisége is sértetlen maradt.

A megújult épület azonban nemcsak szálláshelyként rendkívüli, hanem már most számos rendezvény, kulturális és művészeti esemény, valamint tréning és konferencia színhelye.

Az épületben állandó és időszakos kiállítások is megtekinthetők. A földszinten látható az első magyar Pálos Múzeum, mely állandó kiállítás keretében idézi fel az egyetlen magyarországi szerzetesrend, a pálosok történetét.

A műemléképület újjászületése során a kivitelezők, tervezők és a beruházó együttműködésének eredményeképpen összhangba került a kolostor múltja és az új funkció támasztotta igények.

A régi épületekben oly gazdag Sopron talán legkevésbé ismert műemléke volt a pálosok hajdani kolostora Sopronbánfalván. Az 1482-ben alapított kolostor – melyet a helyiek a mai napig „Hegyi kolostor"-ként emlegetnek – az elmúlt évszázadokban „mozgalmas" történelmet mondhat magáénak. A török időkben a Bécs ellen vonuló török hadak miatt a szerzetesek több ízben elmenekültek és az épületek nagy része 1532-ben el is pusztult. Az 1600-as évek elején a szerzetesek visszatelepültek és a kolostor újra életre kelt. 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött. Ebben fontos szerepet játszott az úgynevezett Fekete Madonna kép tisztelete. A búcsújáróhelyet még uralkodók is meglátogatták. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet. Ettől az időtől a Brennbergbánya alkalmazásában álló tisztviselők lakásoknak használták, majd 1850-től helyőrségi kórház lett. A 19. század végén újra szerzetesi közösség költözött az épület falai közé, 1891-ben a szigorú szabályok szerint élő karmelita apácák kolostora lett. Itt alapították meg

Magyarországon az első karmelita zárdát. A rend feloszlatása után – 1950 – a kolostorban először idősek otthona, majd elmeszociális otthon működött, de az 1970-es évek közepétől üresen, elhagyottan állt az épület. A rendszerváltás után a karmeliták kapták vissza, de hamarosan úgy ítélték meg, hogy újjáélesztésére nincs lehetőségük.

2004-ben kezdődött el a „csoda", melynek során a műemléképület új életre kelt. A karmelita rendtől megkeresték Kovács Gábort segítségét kérve a sorponbánfalvi kolostorépület megmentése ügyében. A KOGART alapítója, a művészetek hazai támogatója látatlanban igent mondott a kérésre, és megvásárolta az épületet. Nem sokkal később megszületett a gondolat az értékmentésre, majd a régészeti feltárás, tervezés és a működtetési koncepció kialakítása után kevesebb, mint másfél év alatt lezajlott a teljes felújítás a 2 hektáros területen. A mintegy 1,2 milliárd forintos összköltségvetésből a Norvég Alap 1,8 millió eurót, a fennmaradó kb. 55%-ot Kovács Gábor cége, a Nistema Kft . biztosította.

A felújítás nemcsak renoválást jelentett. Mivel műemléképületről van szó, a kolostor felújítását építészeti és művészettörténeti tanulmányok, illetve régészeti feltárás előzte meg. A terveket két Ybl díjas építész, Magyari Éva és Pazár Béla készítette. A felújítás a kolostor minden régi szépségét megőrizte: az alaprajzi elrendezés minimális módosításával, korhű anyaghasználattal történt. A rekonstrukció során számos figyelemre méltó régészeti „lelet" került elő, mint például egy középkori ablak maradványai, néhány fantasztikus ajtókeret, a kolostor melletti templom hatalmas gótikus ablakai, vagy az egykori szerzetesi étkező, a refektórium csodálatos freskói és stukkói. A korábbi noviciátusban pedig restaurálták az eredeti fagerendás mennyezetet annak lenyűgöző faragásaival együtt.