Idén 4 százalék felett nőhet a fogyasztás, és 2 százalék felett a gazdaság teljesítménye

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2016-ban 2,1, míg 2017-ben 3,2 százalékkal bővülhet. A GDP növekedését idén a fogyasztás várhatóan 4 százalék feletti bővülése húzza, de a nettó export is segítheti azt. Ezzel szemben jövőre már a beruházások értéke is nőhet. Az infláció továbbra is alacsony marad, előrejelzésünk szerint idén 0,4, jövőre 1,6 százalékot tehet ki.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2016-ban 2,1, míg 2017-ben 3,2 százalékkal bővülhet. A GDP növekedését idén a fogyasztás várhatóan 4 százalék feletti bővülése húzza, de a nettó export is segítheti azt. Ezzel szemben jövőre már a beruházások értéke is nőhet. Az infláció továbbra is alacsony marad, előrejelzésünk szerint idén 0,4, jövőre 1,6 százalékot tehet ki.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa szerint a gazdaság I. negyedéves, a vártnál kisebb növekedése átmeneti lehet, és így a gazdaság idén összességében 2,1 százalékkal növekedhet. A növekedéshez leginkább a fogyasztás 4,1 százalékosra várt bővülése járulhat hozzá. Ezt alapvetően négy tényező: a személyi jövedelemadó csökkentése, a bérek emelkedése, a munkanélküliség mérséklődése valamint a háztartások óvatossági motívumának oldódása okozza. Ezzel szemben előrejelzésünk szerint a beruházások idén 5,8 százalékkal visszaesnek, ami az uniós támogatások alakulásával magyarázható: a vállalkozások beruházásaik megkezdésével kivárják az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó támogatásokat, hiszen így beruházásaikat olcsóbban el tudják végezni. Az év hátralévő részében (amint azt az áprilisi külkereskedelmi adatok is alátámasztják) a nettó export erősödésére számítunk, így a növekedéshez éves szinten ez a tényező is pozitívan járulhat hozzá. Várakozásaink szerint termelési oldalon az ipar is elősegítheti éves szinten a növekedést (bár hozzájárulásának mértéke a tavalyinál várhatóan alacsonyabb lesz), az I. negyedéves megtorpanás itt is csak átmenetinek tekinthető, amelyet a kedvező áprilisi adat is alátámaszt.

2017-re a korábbinál magasabb, összességében 3,2 százalékos növekedést várunk. Ezt várhatóan elősegíti a beruházások – uniós források lehívásának köszönhető – újbóli beindulása, amely 3,3 százalékos növekedést eredményezhet. A fogyasztás a bérek emelkedése következtében tovább bővülhet (3,4 százalék), de a kormányzat fiskális politikai lépései (magasabb kormányzati kiadások: az oktatás és az egészségügy támogatása, bérrendezések) is elősegíthetik a nagyobb növekedést. Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztás bővülése a lakosság növekvő jövedelméből adódik, nem pedig hitelfelvételből és eladósodásból – szemben a válság előtti időszakkal.

Előrejelzésünk szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékos szintről az idén 5,6, míg jövőre 5,4 százalékra süllyedhet. Ugyanakkor egyre több ágazatban jelenik meg a munkaerőhiány, ami a bérek korábban vártnál is nagyobb emelkedéséhez vezethet, amelyet a közszféra bérrendezései is elősegítenek.

Prognózisunk szerint az infláció továbbra is mérsékelt lesz: idénre 0,4, jövőre 1,6 százalékos pénzromlással számolunk, tehát az infláció továbbra is elmarad a jegybank inflációs célsávjától. A jegybanki célnál kisebb inflációt elsősorban az alacsony importált infláció, a mérsékelt inflációs várakozások, valamint az energiahordozók árának alacsony szintje okozza. Ez egyben azt is jelenti, hogy az olaj árának esetleges jelentős emelkedése a vártnál magasabb inflációt eredményezhet. Az alacsony infláció ellenére sem számítunk ugyanakkor a jegybanki alapkamat további csökkentésére.

Számításaink szerint az államháztartás hiánya a kormányzat által meghatározottnál idén és jövőre is némileg kedvezőbb lehet, részben a gazdaság fehéredésének hatására: idénre 1,8, 2017-re 2,1 százalékos GDP arányos hiányt prognosztizálunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a GDP arányos államadósság mindkét évben tovább csökkenhet, tehát a gazdasági növekedés motorja a válság előtti időszakokkal szemben nem az állam eladósodása.

Az ország gazdasági helyzetének alakulását (és így előrejelzésünket) természetesen többféle kockázat övezi. Ezek közül elsősorban a világgazdasági folyamatok alakulását, illetve a britek Európai Unióból való esetleges kilépését, a Brexitet érdemes kiemelni. Ezek az előrejelzési horizonton a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezethetnek.

1.  Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

Szezonálisan kiigazított adatokból számítva.

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás