Így látja a pénzügyi szektor jelenlegi helyzetét és kilátásait a PSZAF
7 perc olvasás
www.pszaf.hu A magyar pénzügyi közvetítőrendszer 2009 során is megőrizte stabilitását és folyamatosan ellátta a gazdaságban betöltött kiemelt feladatát – jelentette be Farkas Ádám, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a Felügyelet sajtótájékoztatóján. A szektor tőkehelyzete szilárd, s 2009. I. felében tovább erősödött. Számos nemzetközi példával ellentétben nagyobb intézmény ellehetetlenülésére itthon nem került sor, az adófizetők pénzéből nagyobb arányú beavatkozásra nem volt szükség.
www.pszaf.hu A magyar pénzügyi közvetítőrendszer 2009 során is megőrizte stabilitását és folyamatosan ellátta a gazdaságban betöltött kiemelt feladatát – jelentette be Farkas Ádám, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke a Felügyelet sajtótájékoztatóján. A szektor tőkehelyzete szilárd, s 2009. I. felében tovább erősödött. Számos nemzetközi példával ellentétben nagyobb intézmény ellehetetlenülésére itthon nem került sor, az adófizetők pénzéből nagyobb arányú beavatkozásra nem volt szükség.
A pénzügyi szolgáltatók üzleti teljesítménye azonban jelentősen gyengült már az I. félévben is, s ennek folytatódása várható. Az állományi expanzió mind a bankok, mind a biztosítók esetében lelassult vagy megszűnt, a fejlődést erős keresleti és kínálati korlátok akadályozzák. Az átlagos jövedelmezőség csökken, számottevően nőtt a veszteséges pénzügyi intézmények száma. A hitelező intézmények teljesítményét különösen rontotta, hogy az eszközminőség markáns romlása következtében szokatlanul nagyarányú értékvesztést kellett elszámolni, s ez 2010-ben még romlani fog. Kedvezően érintette viszont az üzleti teljesítményt a tőkepiac, főként a részvény- és az állampapírpiac fellendülése. Ennek megismétlődése azonban a következő évben nem várható.
Összességében a magyar pénzügyi közvetítőrendszer intézményei – ezen belül különösen a hitelezők – számára a 2010. évi kilátások az eszközminőség további romlását, a jövedelmezőség csökkenését vetítik előre. A kockázati trendforduló a gazdasági válság végével, a konjunktúra újbóli élénkülésével várható, amelynek kilátásai azonban rendkívül bizonytalanok.
A bankrendszer idei teljesítménye a hazai és nemzetközi várakozásokat meghaladóan alakult. Az átlagos jövedelmezőség csökkent, de továbbra is számottevő. Minden nagybank nyereséges, 2009. szeptember végén pedig a bankszektor átlagos tőkearányos nyeresége (ROE) 12,7 százalékos volt. A tőkehelyzet jellemzően erősödött – 2009. szeptemberben a szektor tőkemegfelelési mutatója 13,1 százalékos volt, s enyhén emelkedett -, az eszközoldali likviditás határozottan javult, aminek alapvető oka a külföldi anyaintézmények stabil forrás- és tőketámogatása.
Az FX-swappiac 2008 őszén tapasztalt zavarai a Magyar Nemzeti Bank hathatós intézkedései nyomán nem tértek vissza, a bankok devizaswap-igényét megalapozó mérlegen belüli nyitott devizapozíció érdemben csökkent. Mérséklődött a nemzetközi összevetésben magas ügyfélhitel/ügyfélbetét ráta, s a bankok mérlegében megjelenő lejárati transzformáció. Kedvezőtlen viszont, hogy mérsékelten csökken az ügyfélhitel-állomány, s folyamatosan romlik a banki hitelállomány minősége. 2009. szeptember végén a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya az összes kölcsönállomány 5,4 százalékára nőtt. Ez duplája a tavaly év végi mértéknek.
Kritikus a helyzet több pénzügyi vállalkozásnál. 2009. I. félévében e szektor szereplőinek 45 százaléka veszteséges volt, s az év egészére is mérsékelten veszteséges működés várható. Jelentős a visszaesés a gépjármű- és ingatlanhitelezésnél, kevés a finanszírozási forrás, számottevően romlik az eszközminőség. Mindez alapjaiban veszélyezteti a független szolgáltatók stabilitását, a pénzügyi csoporttag vállalkozásoknál jelentősen rontja a csoport üzleti teljesítményét.
2010 végéig a pénzügyi szektor legnagyobb súlyú kockázata továbbra is a hitelminőség markáns romlása, s a hitelpiaci szolgáltatók nagyarányú veszteségeinek lehetősége a magyarországi és külföldi (főként a közép-kelet-európai régiós) kintlevőségeknél. Kockázati tényező a gazdasági recesszió alakulása, az, hogy a reálgazdasági sokk által érintett ügyfelek pénzügyi helyzete folyamatosan romlik. Bizonytalansági tényező a devizahitelek minőségével kapcsolatban a forintárfolyam alakulása, a banki hitelezési feltételek alakulása, illetve 2009. utolsó negyedében az értékvesztés banki elszámolásának hagyományosan erős szezonalitása.
Az eszközminőségi problémák és a markáns hitelkockázat ciklusának fordulópontja leghamarabb 2010 végéig következhet be, 2009 végéig további romlás várható. Az előzetes adatok szerint 2009. III. negyedében a teljes banki portfóliónál a késedelmes állomány, s az abból becsülhető veszteség halmozódása lassult, de ezen belül a lakossági portfóliónál gyorsulás látható.
A hazai pénzügyi szektor jövedelmezősége 2010 végéig várhatóan tovább csökken. Ez a hitelkockázati költségek markáns emelkedéséből, a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet csökkenéséből, a szolgáltatói verseny fokozódásából, s a fennmaradó likviditási kockázatból adódhat. Jó hír viszont a tőkepiac trendjének 2009. évi kedvező irányú fordulata.
A biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál változatlanul magas az átlagos jövedelmezőség, ami a visszafogott osztalékpolitikával, s a kockázati expanzió hiányával akár belső forrásból is növekvő tőkemegfelelési szintet okozhat. A tőkekockázatok elsősorban a hitelezőknél merülhetnek föl. Ezen belül a bankrendszer belső tőkeképződése biztonságos. Rendezett a szövetkezeti szektor helyzete is, mert itt magas az átlagos tőkemegfelelési index, a veszteségesen működők aránya kicsi (az elmúlt évek konszolidációjával a gyengébb intézmények száma csökkent). A nehézségekkel küzdő független pénzügyi vállalkozások tőkekockázata egyértelműen magas: az elvesztett tőkét külső forrásból ma nehéz pótolni.
A pénzügyi és eszközpiacoknál továbbra is nagy a magas piaci kilengések veszélye. Változatlan kockázatot jelent az ingatlan- és a gépjárműpiac gyengesége. Ez visszaveti a pénzügyi termékek iránti keresletet, nehezíti a finanszírozott ingatlanfejlesztések értékesíthetőségét, és – a hitelfedezetek csökkenő értéke miatt – növeli a hitelkockázatot is. Ezen túl az ingatlanbefektetéseknél, s a követelésérvényesítés során a hitelbiztosítékok csökkenő értéke miatt a befektetési hozamok süllyedéséhez, s a kényszerűen felhalmozott reáleszközök értékvesztéséhez vezethet.
2009. I. félévében a pénzügyi szektor likviditási kockázatai érdemben csökkentek, ám a bankok és a csoporthoz nem tartozó pénzügyi vállalkozások esetében továbbra is magasak. A fél-egy évvel ezelőtti rendkívül kedvezőtlen állapotokhoz való visszatérés azonban jelentősebb piaci korrekció esetén is szélsőséges forgatókönyvnek számítana.
A tisztességes piaci magatartás normáinak betartását illetően a kockázatok – különösen a felelős hitelezés követelményéhez, a szerződéses feltételek módosításához, illetve a fizetési nehézségek esetén követett eljáráshoz kötődően – változatlanul magasak. Veszély egyrészt, hogy a szolgáltatók ügyfeleik adósságviselő-képességéhez képest túlzott mértékben, vagy túlzottan nagy kockázatokkal nyújtanak hiteleket, ami veszélyezteti a későbbi megtérülést. Másrészt, ha az adósok helyzete romlik, a nem-teljesítési ráta nő, a rendezési eljárásban pedig az ügyfeleket, illetve – a lefoglalt fedezetek eladhatatlansága esetén – a hitelezőket nagyarányú vagyoni veszteségek érhetik.
