Itt az ősz – emelkedik a harkály falrongálásokról szóló bejelentések száma

Hakály épületrongálás a Bp Xi. Kerületben Fotó: Orbán Zoltán2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Úgy tűnik, hogy a káresetek száma ősszel megemelkedik és a jelenség az ország egész területét érinti. A harkályok ténykedése milliós károkat okozhat az épületekben, csökkentve ezek forgalmi értékét és a szigetelés hatékonyságát, valamint évekig tartó stresszhelyzetet teremtve a lakóknak, tulajdonosoknak.

Hakály épületrongálás a Bp Xi. Kerületben Fotó: Orbán Zoltán2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Úgy tűnik, hogy a káresetek száma ősszel megemelkedik és a jelenség az ország egész területét érinti. A harkályok ténykedése milliós károkat okozhat az épületekben, csökkentve ezek forgalmi értékét és a szigetelés hatékonyságát, valamint évekig tartó stresszhelyzetet teremtve a lakóknak, tulajdonosoknak.

A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel (hétköznapi nevén "hungarocel" vagy "nikecel") szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti. Az esetek nem csak külterületi, erdőségekkel határos zöldövezeteket érintenek, melyek kapcsán kijelenthető lenne, hogy az ember benyomul a madarak természetes élőhelyére, hanem belvárosi területeket is. Különösen ősszel, amikor elsősorban az egyébként nem vonuló harkályok azévi fiataljai nagyobb területeket bekóborolva bárhol feltűnhetnek, ahol (szó szerint) legalább néhány fa van.

 Nagy fakopáncs – itató les Pusztaszer Máté Bencénél 2011 Fotó: Orbán Zoltán

A harkályok távoltartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami BIZTOS és HOSSZÚ TÁVÚ megoldást jelentene, BÁRHOL (kül- és belterületen egyaránt), BÁRMEKKORA FELÜLETEN (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előreláthatóan a közeljövőben sem várható.

Ráadásul a védett állatok riasztása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezése alapján zöldhatóságiengedély-köteles. Mivel a Magyarországon élő nyolc odúkészítő fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés a falrongálási probléma kezelésére is kiterjed, ami így a technikai nehézségek mellett bürokratikus kötelezettségekkel is terhelt.

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

–         a több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap habosított polisztirollemez burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma;

–         a már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

Mai tudásunk szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne. Ennek két alternatívája, ha:

–         ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni;

–         a szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.

Videó a problémáról: http://www.youtube.com/watch?v=9-CJ0sTnuus

Részletesebben a viselkedés hátteréről és a károsultak lehetőségeiről:

http://www.mme.hu/harkalyok_hazrongalasa