2022.július.05. kedd.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Itt a valaha volt legnagyobb csillagadatbázis – nyilvános a Gaia űrtávcső második adatközlése

3 perc olvasás

aa_68.jpgA korábbiaknál csaknem ezerszer több csillag térbeli helyzetét és mozgását ismerhetik meg a kutatók, minden eddiginél pontosabb háromdimenziós térkép készülhet a Tejútrendszerről.

2018. április 25. valódi ünnepnap volt a csillagászok számára: elkészült az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövének első 22 hónapjából származó mérések feldolgozása, és a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb csillagadatbázis szakadt a kutatók nyakába. A Gaia 2014 óta méri galaxisunk csillagainak térbeli helyzetét és mozgását. Elsőként 2016 szeptemberében hallatott magáról, amikor az ESA szakemberei nagyjából kétmillió csillag adatait osztották meg a tudományos közösséggel. Már ebből az adathalmazból is kaphattunk valamiféle képet galaxisunk térbeli szerkezetéről, és rengeteg tudományos publikáció született adatainak felhasználásával.

Ehhez képest most, a második alkalommal a következő adatok váltak elérhetővé:

  • csaknem 1,7 milliárd csillag térbeli helyzete,
  • közülük több mint 1,3 milliárd csillag sajátmozgása,
  • 161 millió csillag felszíni hőmérséklete,
  • 77 millió csillag átmérője és fényteljesítménye,
  • 7 millió csillag látóirányú (vagyis az űrtávcsőtől távolodó vagy hozzá közeledő) mozgása.

Soha eddig a csillagászatban nem létezett ekkora adatbázis. Ez az asztronómiai kicsesbánya pedig lehetővé teszi, hogy

  •  a kutatók elkészítsék a Tejútrendszer minden korábbinál pontosabb háromdimenziós térképét;
  • a 7 millió csillag látóirányú mozgásadatainak birtokában, ha korlátozott mértékben is, de következtethetnek a galaxisunkban bekövetkező dinamikai változásokra;
  • a csillagok hőmérsékletének és fényteljesítményének  ismerete pedig az asztrofizikai következtetések levonásához elengedhetetlen.

A rengeteg csillag közül több mint félmillió csillag fényessége változónak bizonyult – ezek bizonyos típusainak adatelemzésében az MTA CSFK Csillagászati Intézete több kutatója is részt vesz. A csillagok hirtelen, átmeneti fényességváltozása külön izgalmas lehetőségeket tartogat a Csillagászati Intézet egyik kutatócsoportja számára. Ezeket az észleléseket ugyanis a Gaia kivételes módon két nagy adatközlés között is rendszeresen nyilvánosságra hozza. A magyar kutatók pedig közülük is a fiatal csillagok kitöréseit követik nyomon, továbbá azt is vizsgálják, hogy miként lehetne minél nagyobb számban megtalálni a kitörésre hajlamos fiatal csillagokat a Gaia ritkábban végzett fényességmérései alapján.

A most nyilvánosságra hozott adatbázis részeként megtudhatjuk továbbá több mint 14 000 naprendszerbeli kisbolygó helyzetét valamennyi megfigyelés időpontjával együtt. Ezek az adatok lehetővé teszik e kisbolygók pályájának eddiginél pontosabb meghatározását.

A következő adatkibocsátásra ismét nagyjából két évet kell várni. Akkor már a kettőscsillagokkal kapcsolatos fontos adatok is elérhetővé válnak.

Az űrtávcső működésének technikai hátteréről, történetéről és a kutatási eredményekről bővebben az mta.hu cikke számol be, mely itt érhető el: http://mta.hu/tudomany_hirei/itt-a-valaha-volt-legnagyobb-csillagadatbazis-nyilvanos-a-gaia-urtavcso-masodik-adatkozlese-108663
Maga a Gaia új adatbázisa pedig itt: https://gea.esac.esa.int/archive/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.