JÁKÓB CSILLAGA — Szunyogh Szabolcs könyve a zsidóságról: vallásáról, hagyományáról, kultúrájáról

A Noran Libro Kiadó – számos támogatóval és pályázattal a hátterében – 2015-ben adta ki Szunyogh Szabolcs rendkívül időszerű, régi hiányt pótló, komoly történelmi, szociológiai kutatásokon alapuló könyvét. A Köznevelés című, mintegy százötven éves, immár megszűnt folyóirat egykori főszerkesztője alapos tudással felszerelkezve írta meg tízedik könyvét, a Jákób csillagát. Művének célja tévhiteket és gyűlöletet eloszlatni a Kárpát-medencében együtt élő, sokgyökerű népek egyikéről. A szerző 1988-ban kiérdemelte a Magyar Rádió Nívódíját, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét és 2008-ban Táncsics-díjat.

A Noran Libro Kiadó – számos támogatóval és pályázattal a hátterében – 2015-ben adta ki Szunyogh Szabolcs rendkívül időszerű, régi hiányt pótló, komoly történelmi, szociológiai kutatásokon alapuló könyvét. A Köznevelés című, mintegy százötven éves, immár megszűnt folyóirat egykori főszerkesztője alapos tudással felszerelkezve írta meg tízedik könyvét, a Jákób csillagát. Művének célja tévhiteket és gyűlöletet eloszlatni a Kárpát-medencében együtt élő, sokgyökerű népek egyikéről. A szerző 1988-ban kiérdemelte a Magyar Rádió Nívódíját, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét és 2008-ban Táncsics-díjat.

Ez a könyv tanítás a népek együttműködéséről és egymástól való tanulásának lehetőségéről azon keresztül, hogy részletesen bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, a kóserság törvényeit, valamint szent könyveit: a Héber Bibliát és a Talmudot, a zsidóság hazai és külföldi történelmét, a fontosabb magyarországi zsidó műemlékeket, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat. Szól történelmi személyeiről, a nők tiszteletéről, a zsidó kultúra eredetéről, emberközpontúságáról meg a jellegzetes, bármilyen körülmények között keletkező humorról.

A könyv címe egy bibliai idézetre utal, amelyet „zsidók és keresztények egyaránt a remény jeleként értelmeznek." A mintegy négyezer éves judaizmus a legrégebbi vallás az emberiség történetében. Ezen alapul a kereszténység és az iszlám is. Zsidók voltak Jézustól kezdve az apostolok és az első pápák is! Nem csupán a zsidó vallás legfőbb tanítása: >Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat< (3Móz. 19,18, illetve Mt 22,39). A szerző ezek után ismerteti a nagy világvallások ágazatait. „A judaizmus két fő ága: a karaita és a rabbinikus. A karaiták az olvasni tudók, akik csak az írott tant, azaz a Tórát fogadják el, a szóbeli tanokat tartalmazó Talmudot nem. A Tóra a bibliai Mózes öt könyvét tartalmazza".

A neológia sajátosan magyar képződmény. A 19. század végén „a hazafias magyar zsidók a nemzethez való tartozás kifejezésére sok szempontból megreformálták a vallás megjelenési formáit. Szakítottak a hagyományos öltözködéssel… a zsinagógák a 19. századi magyar építészet legszebb műemlékei közé tartoznak." Az ortodox zsidók zöme a holokauszt előtt az ország szegényebb vidékein élt, s közülük pusztult el a legtöbb a haláltáborok krematóriumaiban. A zsidóság különböző rétegei nyelvi-származási alapon szefárdokra és askenáziakra is oszthatók.

A zsidó ünnepek közül a legfontosabb a sabbát, illetve a szombat – ebből származik a magyar szó is. A sabbát (askenázi ejtésben sábesz) pihenőnap, amikor az Örökkévaló „beszüntette a munkát". Ilyenkor mindenféle munkavégzés tilos. Nagy ünnep az őszi időszakra eső rós ha-sána, azaz újév az újhold idején, a világ teremtésének évfordulója, amikor az Örökkévaló az első embert, Ádámot megteremtette. A jom kippur szombatja a bűnbánat és a megbocsátás napja. Öt nappal jom kippur után következik a szukkot, a sátoros ünnep annak emlékére, hogy a zsidók kivonultak Egyiptomból, és negyven évig a pusztában vándorolva sátrakban éltek. Szukkot után köszönt be a szimhát Tóra, a Tóra ünnepe körmenettel, zászlós felvonulással. A hanuka a jeruzsálemi szentély a szír-görög megszállóktól való visszafoglalására emlékezik. Ilyenkor gyújtják meg a nyolcágú gyertyatartót, a hanukkiát. Hasonlít ugyan az ismert zsidó jelképre, a menórára, bár az csupán hétágú. A tu bisvát a gyümölcsfák ünnepe. Meghatározott sorrendben fogyasztják a gabonákat, a magvakat és a gyümölcsöket. A purim a zsidó farsang. A zsinagógákban felolvassák az Eszter-tekercset a perzsa királynő tetteiről. Pészah a tavaszköszöntő ünnep, jelentése: elkerülés. A Teremtő ekkor tíz csapást mért Egyiptomra, de azok elkerülték a zsidók házait. A rabszolgák kovásztalan kenyerét eszik ezen az ünnepen, mert a szabaduláskor nem volt idő a tészta kelesztésére. A pészah első estéje a széder. Az esti vacsorán meghatározott rendben eszik a fogásokat. A bensőséges családi ünnepen az apa válaszol a gyerek kérdéseire az Egyiptomból való kivonulásról. A savuot a keresztény pünkösd megfelelője, ötven nappal pészah után. A keresztények a Szentlélek megjelenésére, a zsidók az Örökkévalótól kapott Tóra Sinai-hegyen való átadására emlékeznek. Mindkét ünnepnek kapcsolata van a mezőgazdasággal. Többnyire aratáskor támadt rájuk az ellenség, hogy elvigye a termést. A tisá beáv gyászünnep, mert e napon kétszer is lerombolták Jeruzsálemet, és ezért kellett a zsidó népnek vándorolnia pusztában, mielőtt megérkezhetett a Kánaán földjére. E napra esett a Bar Kohba-féle felkelés leverése. Ráadásul 1242-ben 24 szekérnyi Talmud kötetet égettek el Párizsban, 1290-ben pedig I. Edvárd angol király angol földről száműzte a zsidókat, 1492-ben azután a spanyolok űzték ki őket az országból. E napon kezdődött az első világháború. 1942-ben a varsói gettóból a lakókat a treblinkai haláltáborba deportálták ekkor. A vallásos zsidók ilyenkor egész nap nem esznek, nem isznak semmit, a zsinagógát elsötétítik, csupán egyetlen gyertya éghet.  Jom ha-soá a holokauszt gyásznapja, amit Izrael Állam parlamentje, a Knesszet 1951-ben nyilvánított emléknappá a hatmillió meggyilkolt zsidó emlékére. Nálunk erről április 16-án emlékeznek meg.

A könyv a következő fejezetben kitér az étkezés, a boltok és a vendéglők fontosabb szabályaira, a tisztaság követelményeire. Szó van itt a zsidó élet főbb eseményeiről, mint a körülmetélés, a bar micva, az eljegyzés, az esküvő, a válás szabályai, a halál és a gyász szokásaira. A szerző a fejezetek végén további olvasmányokra hívja fel a figyelmet.

A zsidó liturgia részletei zömében képezik a 4. fejezetet. Például olvashatunk a rabbikról, a zsinagógák berendezéséről, az imáról, a tóratekercsről. Az 5. fejezet a judaizmus szent könyveit (Héber Bibliát, azaz Tanachot és a Talmudot) tárgyalja. A 6. fejezet igen érdekes bárki számára, mert a kabbalával, a zsidó misztikával és tudós könyveivel, végül a zsidó vallás történetével foglalkozik.

A 9. fejezet a zsidók magyarországi történetét írja le. Antik sírkövek bizonyítják, hogy már a római korban is megtelepedtek Pannóniában. A honfoglalás előtt a török nyelvű Kazár Birodalomban éltek a magyarok ősei. Levedit, azaz Leventét a kazár uralkodó váltotta le, majd nevezte ki Álmost fővezérré. Amikor a kazárok felvették a zsidó vallást, a magyarok velük tartottak. Szent István király utóda, Aba Sámuel nevéből az Aba héberül apát jelent. Szintén bizonyítéknak tekinthető, hogy a magyarokkal együtt érkező kabar törzsek neve a héber szóból származik. Ebből adódóan az Árpád-házi királyok békében éltek a zsidókkal, nem üldözték őket. A Szentföld felé igyekvő antiszemita keresztes lovagokat itt megakadályozták, hogy a zsidókat bántsák. Nagy Lajos király először kiűzette a zsidókat az országból, majd visszahívta őket. Mátyás királyt a zsidók kedvelték és tisztelték, nászajándékokkal halmozták el. A Budai Várban zsinagóga épült. Mátyás halála után a városokban kezdték korlátozni a zsidók mozgását. A török időket vallási türelem jellemezte, ám Buda visszafoglalása után üldözni kezdték a zsidókat. A reformkorban dolgozhattak különböző szakmákban. Rózsavölgyi Márk (1787-1848) zenész alkotta meg az első csárdást. Az 1848-as forradalom és szabadságharc egyenjogúsította a zsidó lakosságot, azután Haynau, az osztrák csapatok fővezére megint üldözte őket, mert szerinte ők robbantották ki a forradalmat. A 19. század második felében újból polgárjogot nyerhettek, amiben a kiegyezés is segített. Több zsidó származású miniszter, tudós működött Magyarországon egészen a Horthy-korszak numerus claususáig, majd a holokausztig. A Rákosi-korszak ugyan vallásszabadságot hirdetett, valójában hátrányt jelentett bármiféle vallásosság. A fejezet végén igen terjedelmes ajánlott irodalmat találunk.

A 10. fejezet címe: „Hová menjünk kirádulni? : Zsidó emlékhelyek Magyarországon. Hazánkban igen sok gyönyörű zsidó műemlék van – különböző állapotban. A szerző felsorolja a még látható emlékműveket, temetőket, zsinagógákat. A téma iránt érdeklődők és a tanulóifjúság épülésére szolgál a Holokauszt Múzeum a Páva utcában, Európa legnagyobb neológ zsinagógája a Dohány utcában, valamint a holokauszt emlékhelyek sokasága.

A 11. fejezet Izrael Állam megvalósulásáról szól, a 12. fejezet összefoglalja a legismertebb antiszemita vádakat és sztereotípiákat, a 13. pedig a nemzetközileg ismert zsidó történelmi személyiségeket mutatja be.

A 14. fejezet számunkra ismét igen érdekes: Mi a zsidók titka?  A megállapítás az, hogy nincs titkuk, hacsak a túlélési képesség nem az. A Biblia szerint Isten valamennyiünket a saját képére és hasonlatosságára teremtett. Bármely nép vagy etnikum tulajdonságai csak szociológiai eszközökkel írhatók le, amiben nincs helye pusztító ideológiáknak. A zsidó vallásjog tökéletesen demokratikus, látszik a nők tiszteletén. A zsidó közösség különösen értékeli a teljesítményt, a kultúrát és a humort is.

A könyv egyedülálló vállalkozás egy hozzáértő tudóstól, aki ráadásul nem zsidó, de otthon van ebben a kultúrában, még a héber nyelvet is elsajátította. A különböző kultúrák iránt érdeklődőknek ajánljuk, hogy olvassa el ezt a rendkívüli művet!

DOBI ILDIKÓ