Jogegységi döntés devizahitel ügyben: a bankoknak van igazuk….

 A Kuria a mai napon meghozta határozatát a devizahitel jogegységi ügyekben. A Tekintélyes Bíróság a bankoknak adott igazat, a devizahitelesek csak Brüsszelben és a törvényhozásban reménykedhetnek. A bankok örülnek, a forint és a banki részvények erősebbek lettek. A Kuria nem érzete illetékesnek magát, hogy ezt, a magyar tarsadalmat alapjában megbolygató ügyet rendezze. Szerinte ez nem bírósági, hanem törvénykezési feladat, megt a bíróság jogalkalmazó és nem törvény alkotó. Délután mindenestre devizahitelek tüntettek a Kuria előtt.

 A Kuria a mai napon meghozta határozatát a devizahitel jogegységi ügyekben. A Tekintélyes Bíróság a bankoknak adott igazat, a devizahitelesek csak Brüsszelben és a törvényhozásban reménykedhetnek. A bankok örülnek, a forint és a banki részvények erősebbek lettek. A Kuria nem érzete illetékesnek magát, hogy ezt, a magyar tarsadalmat alapjában megbolygató ügyet rendezze. Szerinte ez nem bírósági, hanem törvénykezési feladat, megt a bíróság jogalkalmazó és nem törvény alkotó. Délután mindenestre devizahitelek tüntettek a Kuria előtt.Az üggyel kapcsolatban a Kuria az alábbi közlemény adta ki:

 http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-kozlemenye-0

A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács – a Kúria elnökének elnökletével –  meghozta jogegységi határozatát a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült egyes elvi kérdések tárgyában.

Ismeretes, hogy november elején a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője tájékoztatást kért a törvényszékektől és az ítélőtábláktól a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek számáról és az e perekben felmerült jogalkalmazási problémákról. A beérkezett információk elemzése, valamint egy, a Szegedi Ítélőtáblán megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján a kollégiumvezető 7 kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében.

Ezekben a nyilvánosságra is hozott kérdésekben döntött most a Kúria Polgári Kollégiuma több mint kétharmados szótöbbségével. A bíróságokra kötelező jogegységi határozat meghozatalát a rendelkezésre álló nagyon rövid idő (mindössze 3 hét) alatt rendkívül intenzív előkészítő munka előzte meg. Ennek során  hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész és a jogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogász professzortól.

A jogegységi határozat lényegi megállapításai – az indítvány kérdéseitől részben eltérő sorrendben – a következők:

1. A deviza alapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.
A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyam változás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

A jogegységi határozat célja az volt, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását. A Kúria Polgári Kollégiumának bírái a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában hozták meg jogegységi határozatukat. A bírák teljes mértékben átérzik a több százezer devizahiteles elnehezült helyzetét, döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. A döntés azért volt különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat.

Budapest, 2013. december 16.

A Kúria Sajtótitkársága