Jól Halad, De Még Nem Nyert ügy A Magyar Hiánylefaragás

Két negatív után harmadikra alapvetõen kedvezõ véleményt alkotott az Európai Bizottság az államháztartási egyensúly megbillent egyensúlyának helyreállítására irányuló magyar lépésekrõl, úgy ítélve meg, hogy hazánk jó úton halad afelé, hogy 2009-re az elõírt szintre szorítsa le a hiányt.

?Magyarország jó úton halad afelé, hogy eleget tegyen a pénzügyminiszteri Tanács tavaly októberi ajánlásainak" – szögezte le szerdán Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos abból az alkalomból, hogy az Európai Bizottság fél év elteltével értékelte a magyar teljesítést. A Bizottság mostani pozitív véleménye azt jelenti, hogy Brüsszel jelen pillanatban nem tart szükségesnek további lépéseket a még 2004-ben indult deficiteljárás keretében. Almunia, miként a Bizottság értékelése is ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar ütemterv a hiány 2009-re az uniós szabályok szerinti GDP-arányosan 3 százalék szint alá történõ lefaragására továbbra is jelentõs kockázatoknak van kitéve, elsõsorban azért, mert ?még fontos strukturális reformok kibontása, elfogadása és végrehajtása hátra van".

?Magyarország figyelemreméltó fiskális konszolidációs lépéseket tett 2006 közepe óta, korlátozva a költségvetési helyzet romlását 2006-ban és a hiány jelentõs mértékû lefaragását biztosítva 2007-ben. Ennek ellenére továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy a túlzott mértékû deficit nem szûnik meg 2009-ig. A tervezettnél kedvezõbb 2006-os költségvetési mérlegre építve fenn kell tartani a konszolidációs erõfeszítéseket különösen a kiadási oldalon, a szerkezeti reformokat pedig tovább kell részletezni és végre kell hajtani" – hangsúlyozta Joaquín Almunia. A biztos arra is rámutatott, hogy a 2006-os eredmények alapján 2007-ben megvalósítható és kívánatos a jelenleg tervezettnél alacsonyabb hiány elérése (A kormány legutóbb GDP-arányosan 6,6 százalékos, a Bizottság pedig 6,8 százalékos hiányt prognosztizált). Almunia reményét fejezte ki, hogy a kormány 6 hónap múlva esedékes beszámolója igazolja majd a jelenlegi trendet. A Bizottság addig is rajta tartja a szemét Magyarországon – jelezte a gazdasági és pénzügyi biztos, aki egy kérdésre válaszolva megerõsítette, hogy az Eurostat adatait – amelyen a Bizottság felmérése alapult – pontosnak és hitelesnek tekinti.

Bizottsági értékelés az ajánlások magyar teljesítésérõl

A Bizottságnak a magyar teljesítésrõl készült értékelése elõször is a makrogazdasági elõrejelzéseket veszi számba, nagyjából valószerûnek nevezve a kormány április végi beszámolójának 2007-re 2,2 százalékos, 2008-ra pedig 2,6 százalékos növekedésre vonatkozó becslését. A Bizottság megállapítja, hogy az idei évre taksált 7 százalékos és a 2008-ra jósolt 3,5 százalékos inflációs ráta valamivel alacsonyabb, mint a Brüsszel májusi tavaszi gazdasági elõrejelzésében szereplõ prognózis.

Az értékelés aláhúzza, hogy a 2006-ra várható GDP-arányosan 9,2 százalékos államháztartási hiány 1,4 százalékos növekedést 2005-höz képest, de közel 1 százalékkal jobb annál, amit a kormány tavaly szeptemberi módosított konvergenciaprogramja elõrejelzett. A Bizottság szerint a vártnál kedvezõbb eredmény kétharmad részt a közelmúltban elfogadott adóemelésekbõl származó tervezettnél nagyobb bevételeknek, egyharmad részt pedig a tervezettnél csekélyebb közkiadásoknak tulajdonítható. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a bizottsági szolgálatok által a tavaszi gazdasági elõrejelzésben idénre jósolt 6,8 százalékos deficit 0,2 százalékkal magasabb a kormány legfrissebb becslésénél, ami az áprilisi beszámolóban szerepel. A különbséget a Bizottság azzal magyarázza, hogy a kiadási oldalon végrehajtott befagyasztások várakozásai szerint kevésbé lesznek hatékonyak, amit a hasonló intézkedésekkel kapcsolatos múltbéli tapasztalatok is alátámasztanak. Ezzel együtt a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Brüsszel úgy véli, hogy Magyarország jó úton jár, hogy megfeleljen a pénzügyminiszteri tanácsi ajánlásokban megjelölt 2007-es hiánycélnak. Mitöbb, a tervezettnél kedvezõbb 2006-os eredményekre alapozva ?lehetségesnek és kívánatosnak" tartja a 2007-es hiánycél túlteljesítését is (például 6,6 százalékra, ahogy a kormány újabban jósolja). Ez Brüsszel szerint egy fontos lépés lenne a hitelesség helyreállítása felé vezetõ úton.

Az értékelés arra is kitér, hogy a Bizottság a jelenleg rendelkezésére álló forgatókönyv alapján 2008-ra 4,9 százalékos államháztartási hiánnyal számol a hivatalos magyar 4,3 százalékos deficitcéllal szemben. Ennek magyarázataképpen megjegyzi, hogy a bizottsági elõrejelzés nem veszi figyelembe a 2006. decemberi aktualizált konvergenciaprogramban bejelentett és az áprilisi beszámolóban megerõsített intézkedéseket, mert ?azokat csak nagyvonalakban közölték és nem iktatták még törvénybe. De a Bizottság véleménye szerint az elõrejelzések közötti eltérés a közszféra béreit és mûködési kiadásait érintõ tervezett befagyasztások teljes végrehajtása körüli bizonytalanságokat is tükrözi. ?Ebben az összefüggésben meg kell említeni, hogy a kiadások kordában tartását célzó új költségvetési szabályok hatékonysága még bizonyításra vár" – mutat rá a bizottsági értékelés. Ezentúl a bizottsági elõrejelzésben a közszférában fizetett béreket érintõ 2007 februári megállapodás csak a magasabb nyugdíjkiadásokat veszi figyelembe, ahogy azt a kormány áprilisi beszámolója is teszi. A Bizottság szerint ugyanakkor a megállapodásnak más rendelkezései is voltak, amelyek 2008-tól hatással lehetnek a költségvetési eredményre és ez egy új veszélyforrást jelent. Mindenekelõtt arról az ígéretrõl van szó, amely azt helyezi kilátásba, hogy a közszférában fizetett béreknek 2008-ban meg kell õrizniük a reálértéküket". Amennyiben 2008 elsõ hónapjaiban kifizetik a feltételes 13-ik havi bér felét (ami a kedvezõ költségvetési eredmény függvénye), a kiadási oldalon GDP-arányosan 0,2 százalékos pótlólagos bérkiadás jelentkezik és 2009-re erõs nyomás jelentkezne a közszférában a magasabb bérek irányába – figyelmeztet szerdán közzétett elemzésében a Bizottság.

Brüsszel számára ezért a 2008-as bizottsági és a hivatalos magyar elõrejelzések között megmutatkozó GDP-arányosan 0,6 százalékos eltérés arra utal, hogy a magyar hatóságoknak további intézkedéseket kell hozniuk. A Bizottság úgy véli, hogy az Országgyûlésben szeptember 30-án bemutatandó költségvetési tervezetbe olyan intézkedéseket kell felvázolni, amelyek alátámasztják a 2008-as hiánycél elérését és esetleges túlteljesítését is, a tervezettnél kedvezõbb 2007-es eredményekre alapozva. Az értékelés szerint a túlzott mértékû hiány 2009-ben történõ fenntartható kiigazítása az átfogó strukturális reformok szigorú és következetes végrehajtásától függ, különösképpen azért, mert a bér- és más kiadási oldalt érintõ befagyasztások addigra véget érnek. Brüsszel úgy véli, hogy a kormány által bejelentett reformtervvel összhangban a kiigazításnak a következõ lépéseket kell magába foglalnia:

további intézkedéseket egy hatástanulmánnyal tesztelt ártámogatási rendszer irányába (a GDP 0,6 százalékának megfelelõ nominális csökkentés származhat ebbõl 2007-ben és 2008-ban összesen),
a közigazgatás intézményi rendszerének további áramvonalasítását a 200-es GDP-arányosan 0,6 százalékos költségvetési befagyasztást alátámasztandó,
a közegészségügyben a pénzügyi allokációs rendszer átalakítását
a nyugdíjrendszer paramétereinek felülvizsgálatát a tervezett GDP-arányosan a,1 százalékosnál nagyobb megtakarítás elérése céljából 2009-ben

A Bizottság 2007 tavaszi elõrejelzése alapján az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2007-ben elõbb 67,1 százalékra, 2008-ban pedig 68,1 százalékra nõ majd. De ez szerényebb mértékû emelkedés annál, amire a tanácsi ajánlás tavaly októberi elfogadásakor számítani lehetett, mégpedig elsõsorban a tervezettnél kedvezõbb 2006-os deficit miatt. Az elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a Bizottság 2007-re magasabb államadóssággal számol, mint a kormány áprilisi beszámolója (66,2%).

Az értékelés külön is foglalkozik a szerkezeti reformokkal, megállapítva, hogy a korábban bejelentett intézkedések többségét idõközben a menetrendnek megfelelõen elfogadták és végrehajtották, noha különösen az egészségügy területén ezek nincsenek teljesen összhangban a kormány eredeti terveivel. A Bizottság úgy látja, hogy a túlzott mértékû államháztartási hiány 2009-re történõ kijavítására további strukturális reformokat kell pontosítani és végrehajtani. Ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a nyugdíj és az oktatás terén jelenleg is folyik a vita a pótlólagos reformlépésekrõl. Az elemzés ugyanakkor kifogásolja, hogy még mindig hiányzik a szerkezeti reformokra vonatkozó átfogó költségvetési hatástanulmány.

Az értékelés a továbbiakban arra emlékeztet, hogy kiadások fékentartásában megmutatkozó gyér múltbeli kormányteljesítményre való tekintettel az államháztartás intézményi keretének megszilárdítása döntõ fontosságú a fiskális hitelesség helyreállításában. Miközben a kormány elfogadott néhány költségvetési szabályt 2006 nyara óta, a Bizottság szerint az elõrelépés ezen a téren nincs arányban azokkal az ambiciózus tervekkel, amelyeket Budapest a tavaly szeptemberi konvergenciaprogramban bejelentett. Az értékelés úgy ítéli meg, hogy ezen felül a más elfogadott szabályok pontosítása, részletezése és betartatása körül is bizonytalanságok vannak. Azt is szóvá teszi, hogy továbbra sincs határideje olyan intézményerõsítõ lépéseknek, mint amilyen például egy független parlamenti költségvetési hivatal felállítása.

Összességében a Bizottság nem tart szükségesnek jelenleg további lépéseket a magyar deficiteljárás keretében. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a túlzott mértékû hiány 2009-ig történõ kiküszöbölése – részben a teljesítés terén a kedvezõtlen múltbeli tapasztalatok miatt -továbbra is bizonyos veszélyforrásoknak van kitéve és bizonytalanságok övezik. ?Az államháztartás törékenységére való tekintettel a Bizottság továbbra is árgus szemekkel figyeli majd a költségvetési fejleményeket, többek között a magyar hatóságok évi kétszeri jelentési kötelezettségén keresztül" – fogalmaz a dokumentum.

Ez volt sorrendben a harmadik pénzügyminiszteri tanácsi ajánlás Budapestnek, és elõször fordult elõ, hogy az Európai Bizottság megítélése szerint a kormány megfelelt a vele szemben támasztott költségvetési eljárásoknak.

BRUXINFO