Jónás könyve
2 perc olvasás
Jónás szobra Kfar Saba parkjában (Izrael).
Újraolvastam Babits elbeszélő költeményét, hivatásos és tekintélyes irodalmárok véleménye szerint a történet rejtett önéletrajz. Jónás tulajdonképpen Babits. A mű alapja a bibliai történet. Talán a hatalom és az egyén viszonyáról szól.
Jónás próféta az Úrtól azt a parancsot kapja, hogy menjen Ninivébe, térítse meg a bűnös embereket, akik túl sokat vétkeztek. Jónás „rühelli” a prófétaságot, megszökik a parancs elől, magányra, békességre vágyik, Jáfó (ma: Jaffa) kikötőjében hajóra száll. Az Úr megharagszik, vihart támaszt a tengeren, Jónás a vízbe zuhan egy cethal lenyeli.
A cethal gyomrában Jónás rájön arra, hogy ki küldte rá a vihart a parancs megtagadása miatt büntetésül. Pár nap szenvedés után Jónás kegyelmet kap, kiszabadul. Ninivébe megy, fáradhatatlanul prédikál, eljut a királyi palotába is. Prédikálni kezd, de kigúnyolják, megalázzák.
Jónás feldühödik, iszonyú átkot kiált az uralkodóra, mindenkire. Az Úrhoz fordul kérve, pusztítsa el a várost. De az Úr nem szorul Jónás tanácsára, esze ágában sincs elpusztítani a várost. Jónás ráeszmél, hogy a legnagyobb hatalomhoz nem fordulhat ilyen kéréssel. Az embernek nem az ítélkezés, a bosszú a feladata, hanem az igazságtalanság és a barbárság elleni küzdelem, ahogy saját erejéből telik.
Az Úr végül megbocsát Ninive lakóinak, miután megbánják vétkeiket. Itt kezd el a költemény eltérni a bibliai történettől. Mert a költeményében az emberek nem térnek meg, ennek ellenére bocsánatot nyernek.
Babits ezzel azt akarhatta kifejezni, hogy az Úr mindent megtehet, megtagadhat elfogathatja a könyörgést, vagy nem, büntethet vagy jutalmazhat. Sajnos a valóságban sem úgy történik, hogy a megtérést mindig megbocsátás követi és a bűnös sem nyeri el mindig méltó büntetését.
A költemény egy sora szállóigeként örökre megmaradt: „Mert vétkesek közt cinkos aki néma”.
*
A történelemben Ninive valóban létezett. Kr. e. 600 körül a babiloni seregek a földdel tették egyenlővé. Helyén ma Moszul város van, műkincseit, szobrait, nevezetes épületeit, múzeumait 2014-ben elpusztították az Iszlám Állam dzsihadistái. Öt évre rá az iraki hadsereg visszafoglalta, de csak pusztítást, romokat talált.
