JUHÁSZ FERENC EMLÉKEZETÉRE — a Kieselbach Galéria „élő” búcsúja
4 perc olvasás
A nemrég elhunyt Juhász Ferenc költőt a 20. század második felének legjelentősebbjeként ismertük már a saját idejében is. Faltuk az Új Írásban megjelent verseit, gyakran találkoztunk vele a Szigligeti Alkotóházban. Általában az asztaltársaságához tartozott a testvére, a szintén neves költő, Nagy László és annak felesége, Szécsi Margit, akiknek műveit francia irodalmi lapok is közöltek. Juhász Ferencet pedig néhány hónapja az Örkény Könyvesboltban személyesen ünnepelhettük.
A nemrég elhunyt Juhász Ferenc költőt a 20. század második felének legjelentősebbjeként ismertük már a saját idejében is. Faltuk az Új Írásban megjelent verseit, gyakran találkoztunk vele a Szigligeti Alkotóházban. Általában az asztaltársaságához tartozott a testvére, a szintén neves költő, Nagy László és annak felesége, Szécsi Margit, akiknek műveit francia irodalmi lapok is közöltek. Juhász Ferencet pedig néhány hónapja az Örkény Könyvesboltban személyesen ünnepelhettük.
A Kieselbach Galéria sajátos kísérletet tesz július 21-ig tartó kiállításával, hogy a sikeres költő emberi oldalával együtt a Hantai Simon festőművészhez kötődő barátságát és irodalmi szerkesztői munkásságát is felidézze. Nos, ez ragyogóan sikerült! A „valóságban" látjuk Juhász Ferenc szobájában a könyvek halmazát, alkotói helyszínét, családja, szerelmei, gyermekei fényképeit. Erről beszél lánya, a csinos Juhász Anna, a Kieselbach Galéria munkatársa, az Új Írás szerzői, valamint szólnak hozzánk jelentős képzőművész barátai. Alakját megörökítette Ferenczy Béni (már bal kézzel), Konok Tamás, Fehér László, Melocco Miklós, Nagy László, Szántó Piroska és persze az elválaszthatatlan gyerekkori haver: Hantai Simon.
A július 21-ig tartó kiállítás megnyitóján Farkas László szerkesztőtárs, az anyagot válogató Molnos Péter és Kieselbach Tamás emlékezett a költőfejedelemre, akinek „szép élet és szép halál" jutott. Életében szinte minden létező díjat megkapott. Juhász Ferenc a magyar nyelv bezártsága miatt nem lett a világhír részese, de Hantai Simon festőművész igen. Hantait André Breton fedezte fel, azóta munkáiért híres gyűjtemények versenyeznek. A két barát ugyanabban a kis faluban, Bián született. Bár Hantai Róma és Párizs felé vette útját, Juhász itthon maradt az értelmiségiek számára legnehezebb 60-as, 70-es években. Nem múlt el hét anélkül, hogy telefonon beszéltek volna. Barátságukat sok műalkotás őrzi, mint például a sorban megjelent Juhász-kötetek borítói.
Hantai Simon most kiállított mintegy ötven képét eddig még – a könyvborítókon kívül – nem láthattuk (a Ludwig Múzeumban sem). A jelen alkalomra magángyűjtőktől és a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól kölcsönözte a Kieselbach Galéria. Hantai az ún. „elszabadult festészet" képviselője, nem kötődik a világon semmiféle értékrendhez. Ritka, hogy egy írói életmű ennyire közel álljon a képzőművészethez. A nagyok közül elsőként Csernus Tibor készített a költőről portrét, azután szinte mindenki, aki számít a magyar művészettörténetben. Nem véletlen, hiszen Juhász Ferenc költészetét kivételes vizualitás hatotta át.
A Galéria gondoskodott Juhász Ferenc kedves virágairól, a friss sárga rózsákról – vázákban és plafonról lógó csillárként. Sorra nézhetjük az Új Írás számait, a kortárs alkotótársak fényképeit (Nagy László, Tamási Áron, Ottlik Géza, Kassák Lajos, Illyés Gyula), a lap szerkesztőségének vezetőit (Spiró György, Esterházy Péter, Csurka István, Szentkuthy Miklós, Váci Mihály), a dolgozószobát és a számos megjelent kötetet. Néhány itt lévő kézirat arról tanúskodik, hogy Juhász Ferenc nem javítgatta a műveit, azok nyomdakészen kerültek a kiadóba.
Július 14-én a francia kapcsolatokra és nagy francia forradalom emlékére francia nyelvű tárlatvezetéseket tartanak a Kieselbach Galériában. Mi viszont bármelyik hétköznapon megtekinthetjük a nagy magyar költő emlékezetére létrehozott tárlatot!
DOBI ILDIKÓ
