KÁLVIN BRAZÍLIÁBAN

A katolikus Brazíliában először a 19. században tudott csak igazán gyökeret ereszteni a presbiteriánus típusú reformátusság. A gyülekezeteket még a 20. század közepén is üldözték, mivel a katonai diktatúra társadalmi igazságtalanságait bírálták. Brazíliai kitekintésünket Eduardo Galasso Faria brazíl református lelkész és sao paoloi rendszeres teológiai professzor írása felhasználásával készítettük.

A katolikus Brazíliában először a 19. században tudott csak igazán gyökeret ereszteni a presbiteriánus típusú reformátusság. A gyülekezeteket még a 20. század közepén is üldözték, mivel a katonai diktatúra társadalmi igazságtalanságait bírálták. Brazíliai kitekintésünket Eduardo Galasso Faria brazíl református lelkész és sao paoloi rendszeres teológiai professzor írása felhasználásával készítettük.

A református protestantizmus első nyomaira Brazíliában a 16. században lelhetünk rá. A Rio de Janeiro közelében húzódó Guanabara-öböl francia telepes vidék volt. Ebben az öbölben ért partot az a 14 hugenotta, akiket Kálvin küldött oda azzal, hogy „az Isten Igéje szerinti egyházat" megalapítsák és a bennszülötteknek hirdessék az evangéliumot. A reformátusok második hulláma a 17. században érte el a brazil partokat, akiket holland reformátusok vezettek oda. Mindkét kísérlet azonban csak gyenge próbálkozás maradt. Igazából először a 19. században sikerült a presbiteriánusoknak a kontinensnyi országban gyökeret ereszteniük. 1859-ben amerikai misszionáriusok kezdték el terjeszteni demokratikus és szabadságszerető eszméiket, amiket a puritanizmus táplált.

Történelmileg fontos volt a református protestantizmus megerősödésében a Brazil Protestáns Konföderáció létrehívása, amire 1934-ben került sor, s ez egyesítette a legfontosabb protestáns felekezeteket. Az 1950-60-as években a konföderációhoz tartozó gyülekezetek az evangéliumot ökumenikusan és prófétailag hirdették és bírálták a szociális igazságtalanságokat. Az 1964-ben hatalomra került katonai rezsim alatt a konföderáció igen sok megaláztatást és szenvedést élt meg, áldozatává esett az üldözésnek, s végül feloszlott. Ez sok káros következménnyel ját. További megoszlást eredményezett. 1975-ben szakadás támadt a pünkösdi mozgalom hatására, 1978-ban pedig a liberális-konzervatív ellentét osztotta meg a maradék hívő népet.

Brazíliában jelenleg mintegy 800 000 presbiteriánus és református hívő él, akik 14 különböző nevű felekezetben oszlanak meg. A kis történelmi reformált egyház tagjai jobbára a középréteghez tartoznak.

Brazíliában, s általában ez jellemző Latin-Amerika más országaira is, a Kálvinról kialakult kép a késői kálvinizmus hatására született meg. Erősen hagyománytisztelő közösségek ezek, inkább a merev liturgiai formák, a formai vallásosság jellemzi őket, mint a dinamikus és a gyülekezeti tagoknak részvételt biztosító nyitottság. Igazából ez jelentős akadályt képez abban, hogy a néphez közelebb kerüljenek ezek az egyházak, s főként a spiritualitás terén gyakoroljanak hatást a mindennapi életre.

Ebben a helyzetben kifejezetten hasznosnak tartják a brazil reformátusok a Kálvin évet, mert így alkalmuk nyílik a kálvini örökség újragondolására és Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételre a szélesebb közvélemény előtt, s a sok egyenlőtlenséget és igazságtalanságot hordozó latin-amerikai társadalom keretei között.

Milyen tehát Kálvin és a brazilok kapcsolata, mire indítja őket ez a kapcsolat?

E. Galasso Faria református lelkész, teológiai professzor ezt így fogalmazta meg:

először is tudatában vagyunk annak, hogy Kálvin megállapításait nem lehet egy az egyben a mai helyzetre alkalmazni. Ennél fontosabb, hogy Kálvin szellemi erejétől és a szíve mélyéből táplálkozó istenbizalmától megérintve, inspirálva ezt az engedelmességet mi is gyakoroljuk a mai brazil viszonyok között, és az ő következetes spiritualitásából valamit átadjunk népünknek;
mindent megteszünk azért, hogy a reformátorról kialakított és rögzült képen módosítsunk, s jobban előtérbe állítsuk emberi és nagyin is érzékeny-fogékony személyiségét. Ebből fakadt az, hogy kora fontos kérdéseire és gondjaira kereste és megfogalmazta, illetve meg akarta valósítani a helyes válaszokat;
missziói feladatunkat Kálvin nyomán újra kell gondolnunk, s fel fogjuk mutatni az Isten Országáról szóló örömüzenetben rejlő erkölcsi és társadalmi következtetéseket és erőt. Ehhez tartozik, hogy szolidaritást vállalunk Latin-Amerika megvetett, marginalizált népességével;
tudatában vagyunk, mit jelent az egyházszakadás, ezért magunkat teljesen megnyitva Isten Lelke előtt, azon fáradozunk, hogy Krisztusban már létező egységünket láthatóvá és tapasztalhatóvá tegyük.

A Kálvin-jubileumhoz csatlakozva 2009. március 21-én a brazil református egyházcsalád országosan Kálvin úrvacsorai liturgiája szerint élt ezzel a szentséggel, amit reformátorunk születésnapján, július 10-én megismételtek a kontinensnyi ország református közösségeiben, gyülekezeteiben. Az emlékévben megjelentették Kálvin eddig portugálul ismeretlen igehirdetéseinek és bibliamagyarázatainak válogatását. Konferenciát tartanak szeptemberben Kálvin gondolatvilágáról. Oktatási anyagot adtak ki vasárnapi iskolai és teológiai szemináriumi használatra a genfi reformátorról. Az Institutio második kiadása klasszikus formátumban 2006-ban jelent meg Sao Paolo-ban modern portugál nyelven.

Dr. Békefy Lajos

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753