„Vizsoly a Biblia bölcsője" címmel kulturális rendezvénysorozat kezdődik 2009. július 23-án, csütörtökön a Hernád völgyi településen. Sipos-Vizaknai Gergely a település református lelkipásztora elmondta: Tavaly rendeztük meg először a Biblia hete rendezvényt Vizsolyban és szeretnénk ebből hagyományt teremteni, hogy különböző érdeklődési körű és gondolkodású embereket tudunk megérinteni Jézus evangéliumával. Semmiképpen nem egy újabb kulturális programsorozatot szeretnénk rendezni, fogalmazott a lelkész hanem egy olyan ünnepet, ahol felragyog a Betlehemi csillag világossága az emberek számára."

„Vizsoly a Biblia bölcsője" címmel kulturális rendezvénysorozat kezdődik 2009. július 23-án, csütörtökön a Hernád völgyi településen. Sipos-Vizaknai Gergely a település református lelkipásztora elmondta: Tavaly rendeztük meg először a Biblia hete rendezvényt Vizsolyban és szeretnénk ebből hagyományt teremteni, hogy különböző érdeklődési körű és gondolkodású embereket tudunk megérinteni Jézus evangéliumával. Semmiképpen nem egy újabb kulturális programsorozatot szeretnénk rendezni, fogalmazott a lelkész hanem egy olyan ünnepet, ahol felragyog a Betlehemi csillag világossága az emberek számára."


Vizsolyban van egy 800 éves templom, emelte ki Sipos-Vizaknai Gergely, de mégsem ez adja a település hírnevét. „A nemzetünk keresztyénségének felvételétől eltelik 590 év, amikor az első keresztyén magyar ember kezébe veszi az első teljes magyar fordítású magyar Bibliát, aminek egyik példánya a vizsolyi templomban van, ekkor érezzük igazán a súlyát, hogy mit jelent ez a falunak, a magyaroknak, a reformátusoknak. A templomban berendezett kiállítás központi helyén látható a Szentírás, ahová a gótikus ablakokon bevilágít a napfény délben. A Vizsolyi Biblia mellett láthatjuk a kistestvért; a Hanaui Bibliát.

A Vizsolyi Biblia volt az első teljesen magyar nyelvre lefordított Szentírás. A fordítást Károli Gáspár és lelkész társai végezték, a nyomtatási munkálatokat pedig Mantskovit Bálint nyomdász vezette. Több mint 1 év alatt 700-800 példány jelent meg a könyvből. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be.

Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense volt az, aki nemcsak fordította, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt a Bibliának.

Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását …" Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba).

A 2412 oldalas, kb. 6 kg-os Biblia másfél év alatt készült el. 57 fennmaradt példányról tudunk, mondta a vizsolyi lelkipásztor, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban. Az Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya 1981-ben külön e célra készített papíron kiadta hasonmás kiadásban a Vizsolyi Bibliát, ezzel is méltatva a könyv irodalomtörténeti és nyomdatörténeti jelentőségét, 2008 decemberében pedig már a harmadik reprint kiadás látott napvilágot.

A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is "Isten egyházára … minden keresztyén olvasóra" gondolt. Így ír elkészült munkájáról: "… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát". A fordítás egyik kiemelkedő mérföldköve a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének, megalapozója irodalmi nyelvünknek. A Károli Biblia kisebb-nagyobb revíziókkal több mint háromszáz kiadást ért meg, és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.

A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 októberében Komáromban, egy padláson egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. Sipos-Vizaknai Gergely erre az időszakra így emlékszik vissza: „amikor megkerült a Biblia az az érzés járt át, mint amikor az elsőszülött gyermekemet tartottam a kezemben."

„Vizsoly a Biblia bölcsője" négy napos rendezvény Szenczi Molnár Albert nyomában – futóversennyel kezdődik. Gönc és Vizsoly között szaladhatnak a résztvevők, ezzel is emlékezve arra, hogy ezen az úton vitték a nyomdába a Károli féle Biblia kézirat-lapjait. Az ünnepi megnyitó 17 órakor lesz a református templomban, amelyen Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzorának előadása is hallható lesz a Biblia nyomtatásról. A rendezvényen megtekinthető majd a Sárvári múzeumnak egy korhű nyomdagép rekonstrukciója is, valamint Bódi Katalin képzőművész "Prédikátor könyve" alkotásaiból is nyílik kiállítás. A BPA Színházi Társulat a "Messiás thriller" címmel lép színpadra, és bemutatják pénteken este hat órától Tóth-Máthé Miklós: Én, Károli Gáspár című monodrámáját, ami a templomban lesz, a debreceni Csokonai Színház előadásában.

www.vizsolyfesztival.hu

Dobos Zita

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük